Nehéz igazán jó tanácsot adni. A hazai zöldségek, gyümölcsök minősége, élvezeti értéke a tárolás miatt csökken, miközben az áruházak polcain olyan széles a választék, mint nyáron.
A melegházi zöldég-gyümölcs zamatanyaga elmarad a frissétől, de a hosszan tároltnál okvetlenül jobb. Felmerül bennünk, vajon mekkora a veszélye annak, hogy ezeket a növényeket fóliasátorban, fűtéssel áramoltatott melegben termesztik, és gyors érlelésükhöz, növekedésükhöz műtrágyát használnak fel.
Az aggodalmat eloszlathatjuk: a meleg víz áramoltatásához felhasznált gáz nem jut a növényekhez, a szakemberek szerint nem okozhat azokban károsodást. A műtrágya alkalmazását, a szüretelés idejét pedig szigorúan szabályozzák: az utolsó műtrágyázás után csak meghatározott idő múlva lehet a növényeket leszedni, értékesíteni - ezt rendszeresen ellenőrzik is. Melegházi zöldségek és gyümölcsök tehát a kicsiknek is adhatók, egyetlen hátrányuk, hogy nem olyan zamatosak, mint természetes körülmények között termett társaik.
A zöldség- és gyümölcsféléket hűvös helyen és rövid ideg tároljuk, a gyümölcsöket pépesítés után azonnal tálaljuk, a zöldféléket pedig kuktafazékban főzzük, mert így őrizhetjük meg a legtöbb vitamint és ásványi anyagot!
Az import zöldségek, gyümölcsök ma már napok alatt a rendeltetési helyükre jutnak. Vannak azonban olyanok, amelyek csak további érlelés után kerülnek a fogyasztóhoz. A szaktájékoztatás szerint az utóérlelés a vitamintartalmat csekély mértékben csökkenti, az egyéb minőségi és mennyiségi összetevők pedig további megfelelő, szakszerű tárolás esetén nem változnak. Tehát ha megbízható helyen vásárolunk, ahol a tárolásra gondot fordítanak, akkor felhasználhatjuk pürék, főzelékek, turmixok készítésére.
Arra is figyeljünk, hogy ezek a gyümölcsök, zöldségek távoli helyekről érkeznek: fordítsunk több gondot tisztításukra és feldolgozásukra! A külhoni gyümölcsök és zöldségek igen kívánatosak, de minthogy távoli területek földjében növekedtek, számunkra idegen anyagokat, baktériumflórákat hordozhatnak. Az import áru nem a „sajátunk” sem a nyersanyagforrás, sem a felületükön élő mikrobatartalom szempontjából.
Az import zöldségekkel és gyümölcsökkel kapcsolatban tehát hangsúlyoznunk kell a felhasználás előtti higiénés szabályokat. A banánt például ne add a kicsi kezébe héjastul, hanem alapos mosás után hámozd meg, és úgy kínáld! Ha narancsból vagy citromból ivólevet készítesz, előtte ugyancsak alaposan mosd meg a déligyümölcsöt, esetleg részlegesen hámozd is meg. Pénzmegtakarítás céljából a hazai almát narancs levével keverhetjük. Vigyázat: több egzotikus gyümölcs allergizál, ezért allergiás hajlamú család esetén érdemes a családorvossal megbeszélni a kisgyermek táplálását!
A mirelit készítményektől sokan idegenkednek, pedig megfelelő alkalmazásuk sok segítséget jelent. A nyers állapotban gyorsfagyasztott termékeknek különösen a téli, kora tavaszi hónapokban van fontos szerepük az egészséges táplálkozásban. Feldolgozásuk során vitamin- és ásványianyag-tartalmuk körülbelül 5–20 százalékkal csökken.
De nem mindegy, hogy otthon hogyan használjuk fel ezeket a készítményeket! Ha valóban úgy főzzük meg a mirelitet, ahogyan a csomagolására írták, akkor a veszteség nem számottevő, ha azonban az értékes kiolvasztási levet kiöntjük, vagy a készítményt felengedés után újra visszahűtjük, akkor már nagyobb veszteséggel, sőt bakteriális fertőződéssel is számolhatunk.
A mirelit termék a megfelelő felhasználás ellenére némi kémiai változáson megy keresztül (a kristályszerkezet átépülése, vegyi átalakulás stb.), ez azonban nem olyan fokú, hogy a mirelit készítményeket csecsemőtáplálásra ne ajánlhatnánk. De ne adj a kicsidnek félkész mélyhűtött árut, mert abban már stabilizáló anyagok, tartósítószerek is vannak! Mindig olvasd el, milyen összetevők vannak a csomagoláson!
Hozzávalók: mirelit zöldborsó, burgonya, hagyma, olaj, csirkehús, ízlés szerint só, friss petrezselyem.
Elkészítés: A borsót a hagymával puhára főzzük, egy másik edényben pedig megfőzzük a burgonyát és a húst. A végén a borsót sűrű szövésű szitán átpasszírozzuk, és a többi alapanyaggal együtt a borsó főzőlevével és a friss petrezselyemmel pépesítjük. Nyolc hónapos kortól már nem kell passzírozni, illetve sajttal vagy joghurttal tovább finomítható. Nem kell többfelé főzni, ha az anyuka is ezt eszi. Ebben az esetben a húst natúr kisüthetjük, vagy párolhatjuk. Miután levágtunk belőle annyit, amennyi a babának kell, a saját adagunkat tovább ízesíthetjük, és a zöldborsópürével fogyaszthatjuk.
Hozzávalók: mirelit paraj, burgonya, olaj, fokhagyma, (só), csirkemáj.
Elkészítés: Kiengedjük a spenótot, közben a burgonyát sós vízben megfőzzük. Egy kis serpenyőben az apróra tört fokhagymát és a kis darabokra vágott májat megpirítjuk, majd rátesszük a spenótot, és (esetleg egy kis vízzel) együtt továbbpároljuk. A végén a májas parajt a burgonyával pürésítjük.
A csecsemőtáplálás másik alappillére a téli hónapokban a legtöbb családban a konzerv, de amíg a mirelitet ajánljuk, addig a konzervről inkább lebeszélünk. Ha mindenképpen azt használsz a főzéshez, gondosan olvasd el a termék összetevőit: kerüld az E betűket soroló dobozokat! Olyanokat is lehet kapni, bár sokkal kevesebbet, amelyek nem tartalmaznak káros anyagokat.
Ha konzerv hüvelyeseket használsz, szűrőben alaposan mosd meg, és jól forrald át! Kényelmesek, de hidd el, sokkal táplálóbbat tudsz te főzni a kicsidnek! A gyümölcskonzervek és befőttek pedig cukor- és tartósítószer-tartalmuk miatt nem igazán alkalmasak babatáplálásra. A legjobb, ha magunk tesszük el a gyümölcsöt, zöldséget télire (lefagyasztjuk, saját befőttet készítünk), vagy nyersen fagyasztott mirelitet használunk a főzéshez!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.