Figulánál jártunk télvíz idején

A tó idén szépen befagyott: a korcsolyázók mellett a jégvitorlások közel száz kilométeres sebességgel száguldoznak. Forralt bor illata tölti be a nyáron oly zsúfolt mólót. A parton hófoltok, nyugalom és csend. Tél van. A dombok oldalán jól látható, hogy melyek a legjobb földrajzi adottságokkal rendelkező dűlök, ott olvadt el leghamarabb a hó.

A hegyoldalban kisebb csoport gyülekezik, hogy végre megkóstolhassa a 2004. év gyümölcsét. Nehéz év volt ez a borászoknak, sok-sok esővel és sok gonddal A kései szüret (az is esőben), növényvédelem, kései virágzás, kevés napfény.

Az ifjabbik Figula Mihály kedvesen fogadja az Első Pesti Borivók Körét: szakszerű pincelátogatást tart. Az új épületben a poharak hamar kézbe kerülnek. Lássuk, mit fogunk az idén kortyolgatni… remélhetőleg igazán meleg nyári estéken! Ezt most fagyoskodva még nehéz elképzelni. Ezt az örömet nyújtja nekünk a mérsékeltövi kontinentális klíma évről évre…

Olaszrizling 2003

Mi mással is kezdhetnénk itt Füreden… ahogy Hamvas Béla mondta, a „csopaki”. Halvány, zöldessárga szín, erős, lendületes savak, amelyet már illatában is felfedeztünk. És ott van a keserű mandula is az ízben. Igen, korrekt rizling, s a napsütésnek köszönhetően 2003 miatt itt magas alkoholok jelennek meg benne.

Olaszrizling 2004
Ez még szűretlen tétel, meglepően fejletlen. Misi szerint legalább 2 hónap „lemaradásban van a természet”, de nem baj, be fogja hozni. Az alkohol alacsonyabb, az esős évjárat miatt sokkal több illat jellemzi. Még élesztős a bor. Kíváncsian várjuk, milyen lesz, „ha kibújik a tojásból”.
Állítólag ’99 előtt voltak effélék az évjáratok, ki tudja, a globális felmelegedés, mini El Nino, de máshoz voltunk mostanában szokva… reméljük, az első forró májusi estére rendben lesz. Még nem értékelhető.

Chardonnay 2004

A fajtáról az ABC rémlik fel, az amerikai mondás: „anything but chardonnay”. Persze ott már megunták ezt a fajtát, tegyék, ehhez képest náluk is vitathatatlanul a legnépszerűbb. Mi a tucatnyi hungarikum közt erre is ráérünk, miért ne?
Nem lesz barrique, ez nem az az évjárat. Sebaj! Ez viszont már most is kellemes, savai lágyak, egész tiszta, szép illatokkal. 3-4 palackos határán. Erre is visszatérünk hamarosan! Értékelésre korai…

Szürkebarát 2004
Latinosabban Pinot Gris… Jó savak, élesztős illat jelen állapotában, és egy cseppnyi rózsaolaj. Szép, szép - Misi is elemzi rendületlenül. Ízlések és pofonok. Nekünk nem a kedvenc fajtánk. Nem is találkoztam sok emberrel, aki szerette volna… A bor már majdnem kész. Aki szereti a szürkebarátot, ne hagyja ki.

(nem a bor, inkább a fajta felett törtünk pálcát)

Szürkeberát, késői szüret 2002
Csak a miheztartás végett: egy tétel, amiből összesen 4000 palack készült, egy nagy fahordóban érlelve, 10 hónapig. A további egy év a palackban már jó nyomot is hagyott rajta. A „Figulárium” e borban is mindent bevetett, héjonáztatás, hűtés, ha kellett stb.. Soha másban nem érzett ízek, különleges, de nem a mi világunk.

Sauvignon Blanc, dűlőszelektált 2004
Nehéz egy fajta, ám közkedvelt. Misi bevallja, hogy édesapjával eleinte nem egyezett a koncepciója. Ő hiába akart újítani, apja meggyőzte a hagyományos feldolgozásról, és végül a piac nem igazolta. A Gella dűlőit kóstoljuk. Fantastico! Az erős hozamkorlátozás érződik, hihetetlenül koncentrált, a magas savak sem zavaróak. Benne van minden, amit a fajta hordoz, tökéletes íz. Egyetértünk: nagyon nagy a potenciálja. Pár évre érdemes lesz eltenni (már aki kap belőle annyit). Etalon-bor, vállaljuk, hogy később újra értékeljük. Érdemes lesz.

Zenit 2004
12 gramm maradék cukor… és ennél a pontnál mindig a hölgyeket hozzá szóba… nem értem, „konty alá való”, kezdő hölgyfogyasztók bora, stb. Az Első Pesti Borivók Köre ugyan fiúkból áll, de a holdudvarban lévő hölgyek ugyanúgy kedvelik a szép száraz borokat, mint mi. Ez a bor önmagában egy más filozófia, és rendkívül népszerű is. Ennek egyik legjobb bizonyítéka, hogy az augusztus végi a füredi borfesztiválra nem tudnak eleget hozni/hűteni ebből - olyan kedvelt. Lehet aperitív, lehet poharazgatás a cél, mindennek megfelel, ha valakinek erre támad kedve.
Ehelyütt annyit érdemes tudatni, hogy egy rendkívül fiatal fajta, 1951-ben nemesítette Király Ferenc az Ezerjó és a Bouvier keresztezésével létrehozva. Korán érő, rothadásra hajlamos fajta.

Dolgunk volt, sajnos mennünk kellett, de Szilénusz nélkül nem engednek el…

Szilénusz 2003
Ennek a bornak hagyománya és múltja van az alig több mint tíz éves családi pincészetben.
Annak idején - 91-ben - saját kis családi birtokon készült egy bor, ami a háztáji keretek ellenére is szép sikereket hozott 95/96 tájékán. Ezen felbuzdulva - és azzal a töretlen hittel -, hogy hazánk e táján kell nagyformátumú fehérborokat készíteni, vágtak bele a Szilénuszba Figuláék. 2001-ben nem volt kegyes a sors: nem ment. 2002-ben készült 2600 palack, amelynek fele-fele Olaszrizling és Semillon volt. Nagy sikert aratott. Emlékszem, a közepesen borértő barátaim is elismeréssel kóstolgatták. 4300 Ft-os pinceárával nem tartozott a bagatel vételek körébe.

2003-ban az Olasz és Semillon mellett Sauvignon Blanc-ra is gondoltak, mint egy új komponens, de végül a Semillon elszállt, s így 70% Olasz, és 30% Sauvignon Blanc-ból lett a mindösszesen 3500 palack. Fele ászkolt, fele pedig barrique hordóból. Ez a változás gond nélkül belefér a „Szilénusz koncepcióba”. Per definitionem: e bor, késői szüret, de száraz, testes, nagy formátumú bor, szigorú terméskorlátozással. Ezért pl. 2004-ben nem is készítenek. A döntésük a mai világban tiszteletre méltó, hiszen sok pince „inflálja vagy higítja” adott brandjét azzal, hogy gazdasági vagy egyéb kényszerből gyengébb évjáratokban is piacra lép.
Ez a 2003 Szilénusz valami új, ami még ezt megelőzően nem volt magyar poharakban.
Az illat karamellizált, az íz komplex, és nagyon-nagyon hosszú, erősen minerális. Semmihez -és a két alapfajtához - sem hasonlít. Szárazpróbája is nagyon jó (vagy csak túl hamar megittuk). A tokaji borokkal versenyre kelnek az illatjegyek. Alkoholja magas, de a nagy test jól ellensúlyozza.
Most 4 palackot kapott (mivel értékelési filozófiánk szerint nem a jövőt, hanem a jelen benyomásokat értékeljük), de a változtatás joga fenntartva… Egy kis palackérés jót fog tenni neki bizonyára.

A „Figulás” szerénység csak annyit mondat vele: „ezt a bor nem a borász hozta létre, hanem a borvidék adta”. Így Balatonszőlős kap még egy plusz pontot a Hamvas Béla által megrajzolt képzeletbeli magyarországi bortérképen.

Itt abbahagytuk a kóstolás, pedig még lett volna jó pár tétel. Misi marasztalt is. Rozé borok és vörösök is, Merlot, Cabernet Sauvignon. Sőt még Franc feliratú hordót is láttunk a pincében, de mennünk kellett. Legközelebb izgalommal várjuk a folytatást. Be van ígérve, a „kopárka vagy gyopárka”.

Megköszöntük a beszélgetést, mindig felemelő élmény a borok készítőjével történő eszmecsere!

Az ifjabbik Figula a rendszerváltás óta létező fiatal magyar borászatok ígéretes, második generációs tagja. Aki ellátogat hozzájuk, nem fog csalatkozni.

Balatonfüred, 2005. február