Az alváshiány számos kellemetlen egészségügyi következménnyel, köztük elhízással is járhat. Hogy miért? A legegyszerűbb magyarázat szerint ha több időt töltünk ébren, többet is eszünk. Különösen, ha az ébrenlét aktív, hiszen akkor a kalóriafogyasztás is magasabb. Az alváshiány ráadásul megzavarja a cirkadián ritmust, ami felboríthatja a hormon- és anyagcsere-folyamatokat. Megnő a ghrelin szintje, amit éhséghormonként is emlegetnek, és csökken a leptin, a jóllakottságért felelős hormon mennyisége. Az agy képtelen normálisan beosztani az energiát biztosító anyagokat, nem tudja felmérni a szükségleteket, ezért aztán nincs más megoldás, csak a túlevés.
Mit tehetünk?
Alakítsunk ki olyan napi ritmust, amelyben mindig ugyanabban az időpontban fekszünk le és kelünk fel! Két órával lefekvés előtt kapcsoljuk ki az elektronikus eszközöket – tévé, telefon, számítógép stb. –, és a délutáni óráktól már ne fogyasszunk koffein tartalmú italokat.
A stresszhormon, azaz a kortizol megvédi a szervezetet veszély esetén, így a magas kortizolszint rövid ideig hasznos, életmentő, ám a krónikus stressz már inkább veszélyezteti az egészséget és ráadásul súlygyarapodáshoz vezethet. A test ugyanis vészhelyzetként éli meg ezt az állapotot, és raktározni kezdi a zsírt. Ráadásul a kortizol is hatással van a cirkadián ritmusra, tartósan magas szintje elhízáshoz vezethet.
Mit tehetünk?
Próbáljuk meg tudatosan csökkenteni a stresszt! Tanuljunk meg stresszoldó technikákat – meditáció, mélylégzés stb.- , de a jóga, a rendszeres sport, a szabadidő kellemes eltöltése is jelentősen csökkenti a feszültséget.
Alacsony magnézium vagy vas szint, D-vitamin hiány - ezek gyengíthetik az immunrendszert, megváltoztathatják az anyagcsere-folyamatok működését, csökkenthetik az energiaszintet. Ilyen esetekben könnyűnek tűnik az energiahiányt koffeinnel, édességekkel pótolni.
Mit tehetünk?
Figyeljen arra, hogy mi kerül a tányérunkra. A vas szintjét vörös hússal, spenóttal növelhetjük, a magnéziumot brazil dió és mandula fogyasztással pótolhatjuk, és a jó idő közeledtével egyre több időt tölthetünk a napon. Ha szükséges, pótoljuk a hiányzó vitaminokat és ásványi anyagokat étrend-kiegészítő készítményekkel!
Sajnos az öregedés elkerülhetetlen folyamat, amely kihat az anyagcsere működésére. Negyven felett egyszerűen több edzésre és kevesebb bevitt kalóriára van szükség ahhoz, hogy az anyagcsere ugyanúgy működjön, mint harmincévesen. Néhány tanulmány azt mutatja, hogy az évek előrehaladtával a rendszeres testmozgás fontosabb szerephez jut az optimális testsúly megőrzésében, mint az étrend. (Az öregedés során ugyanis a test izmot veszít, és minél kevesebb az izom, annál lassabb az anyagcsere. Az öregedés és az izomvesztés súlygyarapodáshoz vezethet mind a zsírtömeg növekedése, mind pedig a szervezet által pihenés közben elégetett kalóriák csökkenésével.)
Mit tehetünk?
Nagyon fontos a rendszeres testedzés. Ne idegenkedjünk a súlyzós edzésektől sem, hetente legalább egyszer célszerű ilyen edzésformát választani. Fogyasszunk sok gyümölcsöt és zöldséget, teljes kiőrlésű lisztből készült pékárukat, tésztákat, és ügyeljünk a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztásra.
Számos izom, ízületi, csontrendszeri elváltozás – térd, csípő vagy sarok fájdalom, csont-ízületi gyulladás – következménye lehet túlsúly, hiszen a fájdalom miatt egyre kevésbé aktív az ember. A kevés mozgás viszont súlygyarapodáshoz vezet.
Mit tehetünk?
Egyszerűbb a kanapé-szörfözést választani, ha fáj valamint, pedig mozgásszervi panaszok estén különösen fontos lenne az aktivitás megőrzése. Válasszunk kímélő mozgásformát, úszást, kerékpározást. Ha szükséges, kérjünk segítséget: gyógytornával, különféle kezelésekkel csökkenthetők a panaszok.
Az étkezések időpontja fontos kérdés a diétázók körében. Sok táplálkozási szakértő vizsgálja, hogy az időzítés hogyan kapcsolódik a súlygyarapodáshoz, illetve a fogyáshoz. A legfrissebb eredmények szerint a késő esti evés nem olyan ártalmas, mint eddig gondolták. Nagyobb probléma, ha valaki egy aktív periódus – ez lehet munkanap, vagy hétvége – után az esti evésre helyezi a hangsúlyt. Úgy látják, hogy azok, akiknek a fő étkezése a vacsora, ugyanannyi kalóriabevitel mellett többet híznak, mint azok, akik a reggelire vagy az ebédre koncentrálnak.
Mit tehetünk?
Figyeljünk arra, hogy étrendünk mindig megfelelő arányban tartalmazzon egészséges zsírokat, szénhidrátokat, fehérjéket. Így elkerülhetjük az éhségérzet kialakulását akkor is, ha vacsorára már kevés szénhidrátot fogyasztunk.
Nem is gondolnánk, de a napi rutinban, az életmódban bekövetkező változások is jelentősen befolyásolhatják a testsúlyt. Munkahely-váltás, ami miatt kevesebbet kell gyalogolni; rendszeressé váló sütizések, kávézások a barátokkal; egy-egy pohár sör elfogyasztása a nyári időszakban stb. szinte észrevétlenül plusz kilókhoz vezethet.
Mit tehetünk?
Vezessünk táplálkozási naplót, amelyben nemcsak az elfogyasztott ételeket és italokat jegyezzük fel, hanem az aktivitást is. Meglepő lehet szembesülni azzal, hogy mennyi felesleges kalóriát viszünk be a szervezetünkbe, és hogy milyen keveset mozgunk.
Ajánljuk még:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.