Hogy valóban gyógyszerhiány van-e, annak a qubit újságírói személyesen jártak utána és paracetamol-tartalmú, megfázás és felső légúti megbetegedések tüneteit csökkentő tablettákat és italporokat kerestek a főváros gyógyszertáraiban és vidéken is – kevés sikerrel. A legtöbb patikában közölték, hogy az egyik legnépszerűbb italpornak számító Neocitran hónapok óta hiánycikk az egész országban, és nincs hír arról, a közeljövőben beszerezhető lesz-e.
Azonban nem csak a lázcsillapításra és a felső légúti betegségek tüneteinek enyhítésére használt, vény nélkül kapható gyógyszerekből van hiány. Rengeteg antibiotikum-hatóanyagot tartalmazó gyógyszer sem szerezhető be, de akadozik bizonyos szorongáscsökkentő szerek elérhetősége, és a gyerekeknek adható megfázás elleni pirulákból és oldatokból is hiány van, ahogy népszerű vitaminok és immunrendszert támogató cseppek sem kaphatók. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) gyógyszerhiányt részletező listáján 1541 hiányzó tétel szerepel. Ezekkel kapcsolatban az OGYÉI kiemelte: a listán több, vény nélkül is kapható készítmény szerepel, amelyek esetében van alternatív készítmény, amely szintén vény nélkül megvásárolható; illetve a hiánnyal érintett vényköteles gyógyszerek túlnyomó többsége esetén rendelkezésére áll helyettesítő gyógyszer, vagy azonos indikációban adható hasonló készítmény, esetleg külföldi készítmény.
A gyógyszerhiány nem nevezhető új jelenségnek, az ellátásban évek óta vannak problémák: alapanyaghiány, gyártási, szállítási és raktározási gondok, adminisztratív problémák, piaci megfontolások és a megnövekedett kereslet mind-mind szerepelnek az OGYÉI listáján található okok között, ahol a hiánytermékek azonos hatóanyagú helyettesítőit és a más kiszerelésű termékeket is felsorolják.
Sokat rontott a helyzeten a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború, ami miatt olyan alapvető csomagolási alapanyagok is hiányoznak, mint a papír és a karton.
A jelenlegi helyzethez jelentősen hozzájárult a gyógyszergyártás globalizálódása is. A becslések szerint ugyanis Kínában és Indiában gyártják az aktív gyógyszerhatóanyagok 60-80 százalékát, és ez a mértékű piaci koncentráció óriási veszélyekkel jár. Ha bármelyik gyártónál gondok adódnak, azt az egész világ megérzi, és az egyes cégek dönthetnek úgy is, hogy bizonyos terméket kivezetnek a piacról, ha már nem érzik nyereségesnek a termelését.
Az utóbbi hónapokban mindezek mellett még az infláció is rátett egy lapáttal a gyógyszeripar problémáira, nem beszélve a megnövekedett energiaárakról és a nyersanyagok beszerzési árának növekedéséről. A jelenlegi helyzetet ráadásul még az idei őszi-téli időszakban megjelent tridémia (az influenza, az RSV és a covid együttes jelenléte) is nehezíti.
Nemrég az Európai Bizottság bejelentette, hogy megpróbál rövid távon közbelépni és segíteni a gyártóknak abban, hogy fokozzák a gyógyszertermelést, középtávon pedig igyekszik hatékonyabbá tenni az EU Gyógyszerstratégiáját. A Financial Times cikke szerint az EU a Kínától való függőséget is enyhítené a kontinens gyártókapacitásainak növelésével. Az EB ennek fényében olyan javaslatot tervez, ami minden beteg számára biztosítaná a gyógyszerekhez való hozzáférést, és megakadályozná a gyógyszerek piacának zavarait. A tervezett intézkedések között szerepel a kínálatra vonatkozó kötelezettségek szigorítása, a hiányokról és termékvisszahívásokról szóló korai jelentéstétel és a készletek fokozottabb transzparenciája.
Egyelőre annyi látszik, hogy az antibiotikumok terén legalább európai szinten rövidesen, akár egy hónapon belül lehet változás, a különféle vény nélkül kapható gyógyszereknél viszont nem lehet biztosat mondani.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.