Transzzsír, az igazi ellenség! Miért olyan káros, és miben található meg?

A gyártók és forgalmazók bevonásával népegészségügyi kampány indult hazánkban az egyik legalattomosabb egészségkárosító élelmiszer-összetevő, a transzzsír túlzott mértékű használata ellen.

Átalakul?

A transzzsírsavak a növényi olajok hidrogénezése során keletkező vegyületek. A növényi olajok (napraforgó, repce, szója) nagy mennyiségben tartalmaznak egészséges, többszörösen telítetlen zsírsavakat, de a hidrogénezésük során ezek egy része átalakul transzzsírsavvá, kedvező élettani hatása pedig eltűnik. A hidrogénezés révén az olajok hosszabb ideig elállnak, és jobban bírják a fagyasztást.

Miért káros?

Transzzsírsavak nem képződnek az emberi szervezetben, ami nem csoda, hiszen szerepük lehet az érelmeszesedés, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában.

A tudományos vizsgálatok szerint a napi 1 g alatti transzzsírsav-bevitel még nem jelent számottevő kockázatot. Csakhogy a felmérések szerint mi, magyarok, napi átlagban 6-8 g transzzsírsavat juttatunk be a szervezetünkbe!

Miben található meg?

A transzzsírsavak csak a feldolgozott élelmiszerekben fordulnak elő, főleg a részlegesen hidrogénezett növényi zsiradékokban és az ezekkel sütött élelmiszerekben, például nagy zsírtartalmú krémmel töltött kekszekben, gofrikban, nápolyikban, süteményekben, nugátkrémekben, kakaós tejmasszákban, illetve a sós ropogtatnivalókban (kekszek, chipsek, vajas pattogatott kukorica).

Ügyelni kell arra is, hogy a kész- és félkész ételeknek (például a mélyhűtött pizzákban) nagyobb lehet a transzzsírtartalma az ideálisnál, és az instant termékeket (pl. leves- és mártásporok) sem szabad túl nagy mennyiségben vagy túl gyakran fogyasztani.

Mit mire cserélj? Apró trükkök, hogy egészségesebben étkezz! >>>

A jó és a rossz szénhidrát - melyik, miben taláható? >>>

Konzerv, zacskós és mirelit kaják - vajon mennyire egészségtelenek? >>>