Halászlé, hajósi borok és gyuvecs - gasztrokalandozás Baján

Baja Bács-Kiskun megye déli részén, a Duna bal partján fekvő kisváros. Határa átnyúlik a Dunántúlra, és magában foglalja a Gemenci Tájvédelmi Körzet egy részét.

A jó minőségű, gabonatermesztésre alkalmas földek miatt hívták a területet „kincses Bácskának”.

Baját a vizek városának is nevezhetjük, hiszen keresztülszövik a Duna mellékágai, például az egész körzetet meghatározó Sugovica. Ez a mellékág szolgáltatja homokos partjával és fűzfáival a környék egyik legkedveltebb strandját, míg folyóparti vendéglői mediterrán hangulatot árasztanak.

Baja és környéke évszázadok óta különféle nemzetiségek közös lakhelye volt. Ez hatást gyakorolt a vidék hagyományos, népies ételeire is. Erre a régióra jellemző többek között a bajai halászlé, a csukapörkölt, a harcsapaprikás és a bácskai húsos galuska, de ugyanígy asztalra kerül a szerb gyuvecs, a rácos halsaláta vagy a bácskai töltött paprika is.

Míg máshol halételek csak hétvégén vagy ünnepnapokon kerülnek az asztalra, Baján a halból készült fogásokat hétköznapokon is előszeretettel fogyasztják.

Mitől lesz bajai egy halászlé?

A 2015 októbere óta hungarikumnak számító bajai halászlé receptje körül állandó vita zajlik: darálni vagy nem darálni a halat, tésztával illik enni vagy anélkül? Az hivatalos receptúra szerint, a dunai halászlé gyakorta csak pontyból készül, ám a bajai esetében törpeharcsa is fődögélhet a bográcsban fortyogó paprikás lében. Tészta nélkül sem a dunai halászok, sem a bajai emberek nem eszik a halat. Míg a férfiak az udvaron forgatják-rázogatják a szabad tűz fölé akasztott halfőző bográcsot, az asszonyok a konyhában tésztát gyúrnak, majd sós vízben kifőzik a metéltet. A halászlét a bográcsból a tányérokba szedett gyufatésztára merik, és csak ezután következik a hal.

DUNAI, TISZAI, BALATONI - ITT A 3 EREDETI HALÁSZLÉRECEPT >>>