A dinnyeszezon a népi hiedelem szerint szeptember 5-ig, vagyis Lőrinc napjáig tart, ugyanis utána a zöldség ízetlenné válik, mert „Szent Lőrinc a névnapján belepisil”. Ez természetesen nem igaz, ugyanis ma már akár egész szeptemberben kapunk a zamatos és lédús dinnyéből.
A dinnyeevési szokások általában két táborra osztják az emberek: maggal vagy mag nélkül? A legtöbben az utóbbit tartják helyesnek, mert kiskorukban így mutatták nekik. Ez azért lehet, mert régen azt gondolták, hogy a mag vakbélgyulladást okozhat, vagy rosszabb esetben akár ki is nőhet a hasunkban - valójában azonban nem okoz ekkora galibát.
A dinnyés pult előtt az látjuk, hogy mindenki kopogtatja a dinnyét, és hallgatja hogyan kong. Sokan nem tudják, hogy mit is kéne hallani, ezért most eláruljuk: kongó, visszhangozó hangot. Ha ez nincs, akkor valószínű, hogy a gyümölcs még éretlen. A kopogtatás nem garancia, de tényleg sokszor beválik.
Nemcsak a kongás lehet döntő, hanem a sárga foltok is. Amíg más gyümölcsöknél vagy zöldségeknél a sárga folt legtöbbször a rohadást jelzi, addig a dinnyénél pont, hogy az ilyeneket kell keresni! A sárga folt arról árulkodik, hogy sokat volt a földön, későn szedték le, így általában ezek a legédesebb és legérettebb darabok.
A görögdinnye elnevezésből arra asszociálunk, hogy Görögországból való, ez viszont egy téves gondolat. Valójában Afrikából származik, angolul például „vízdinnye”. Nálunk a gurul és gördül szó alakult át göröggé, tehát igazából kerek formája miatt kapta a nevét.
Ha egy fiatal lány dinnyével álmodik, akkor az azt jelenti, hogy egy jómódú, külföldi férfival köti össze majd az életét és sok gyermekük lesz. Mikor egy súlyosan betegeskedő vizionálja ezt a finomságot, akkor az arra utal, hogy nemsokára meggyógyul.
Régen az arabok és egyiptomiak megpörkölték a gyümölcsöt, majd szétzúzták és puskaport, kanócot, illetve gyújtózsinórt csináltak belőle. Míg a kínaiak számára kiváló gyógyszeralapot jelentett.
Amerika egyes vidékein úgy tartják, hogy amikor elvetjük a dinnyemagokat, hálóruhát kell viselni, hogy ne támadják meg a friss termést a rovarok. A babona szerint, ha mosódézsában visszük a vetőmagokat a veteményeshez, akkor akkorára nőnek, mint a dézsa.
A marokkói fiúk már kiskoruktól kezdve dinnyével dörzsölik az arcukat, mert az ottaniak úgy vélik, hogy ettől sokkal hamarabb kinő az arcszőrzetük, ráadásul sokkal erősebb is lesz.
A babona szerint több okból sem tanácsos a dinnyére tejet inni. Aki elköveti ezt a hibát, az a halált kockáztatja, ráadásul a pokol tüzére is kerülhet.
A földön fekvő gyümölcsöket sem javasolt megszámolni, mert akkor idő előtt lehullanak az indáról, és éretlenek maradnak.
(Forrás: Fanny magazin)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.