A New Orleans-i karnevál, más néven Mardi Gras, az egyik legismertebb és leglátványosabb ünnepség az Egyesült Államokban. Az esemény a farsangi időszak csúcspontja, amely húshagyó kedden ér véget, közvetlenül a nagyböjt kezdete előtt. A karnevál gyökerei a francia és spanyol telepesek révén érkeztek Louisianába, és az idők során egyedi, vibráló kulturális eseménnyé fejlődtek. És mit tartogat az ünneplők számára a gasztronómia? Máris mutajtuk!
Beignet
A szögletes francia fánk az év minden szakaszában népszerű desszert. Porcukorral megszórva, édes szószba vagy tejes kávé mártogatva fogyasztják, akár reggelire is. A legfinomabbat az 1862-ban megnyílt Café Du Monde-ban készítik. 1986 óta a beignet Louisiana állam hivatalos fánkja.
Bananas Foster
A másik híres édesség a fagylalttal tálalt, rummal és banánlikőrrel flambírozott sült banán, amelyet 1951-ben talált ki a Brennan’s Vieux Carré Restaurant séfje. A barátja, Richard Foster tiszteletére elnevezett desszertet manapság a Royal Streetre átköltözött Brennan’s étteremben lehet megkóstolni.
Muffuletta szendvics
A komplett ebéddel felérő szendvics egy fűszer- és csemegekereskedés Szicíliából bevándorolt tulajdonosának a találmánya. Az 1906-ban alapított Central Groceryben változatlanul eredeti olasz szalámival és sajttal, valamint olajbogyósalátával töltik meg a kerek szezámmagos kenyeret, a muffulettát.
Po’ boy szendvics
A kissé túlméretezett falnivaló eredetijét 1929-ben éhes sztrájkolóknak osztogatta egy jótékony helyi vendéglős. A po’boy (a poor boy angolul szegény fiút jelent) szendvicset számos változatban készítik, de mindnek félbevágott bagett az alapja. Erre kerül valamilyen tengeri finomság (pl. sült osztriga, rál, hal) vagy sült hús (marha sertés, csirke), húspogácsa, füstölt kolbász, továbbá gyakran majonéz, saláta és paradicsom is.
Rockefeller osztriga
1899 óta mindenki ezt akarja enni a St. Louis Streeten található Antoine’s étteremben, az állam legrégebbi vendéglőjében. Az ételt az alapító fia, Jules Alciatore kreálta, és a fűszeres kreol konyha minden gazdagságát érzékeltető szósz miatt adta neki a Rockefeller jelzőt. Még Roosevelt elnök is eljött, hogy megkóstolja!
Gumbo
A gulyáshoz hasonlítható sűrű, csípős leves a helyi konyha specialitása. Fő zöldsége az okra (más néven gumbo vagy bámia), ami sűríti a levest, ami be is van rántva. Ezenkívül kerülhet bele többféle rák vagy hús, esetleg mindkettő. A paradicsomos New Orleans-i változat kagylóból készül, és hagyományosan rizzsel tálalják.
Jambalaya
Vélhetően a spanyol hódítás korában alakult ki a paellából, és nevének köze lehet a spanyol jamón (sonka) szóhoz. Régen a szegények étele volt, mindent beletettek, amihez hozzájutottak. A rizsen és a sonkán kívül van benne hagyma, szárzeller, kolbász, többféle hús (akár aligátor, teknős és vad is), valamint rák, kagyló és rengeteg fűszer. A cajun változat világos, a kreol piros a paradicsomtól.
Vörösbabos rizs
A New Orleans-i családoknál ez a hagyományos hétfő esti vacsora. Önmagában vagy kolbászhoz, sertéssülthöz tálalt köretként fogyasztják. Éttermekben előételként, péksüteménnyel vagy kukoricalisztből sütött muffinszerűséggel is kínálják.
Sazerac koktél
New Orleans nemcsak a dzsessznek, hanem a kevert italoknak is szülőhelye. 1870 körül itt keverték a világon elsőként koktélt a francia Sazerac-de-Forge et Fils konyak és a kreol Antoine Amédée Peychaud patikus gyomorkeserűjének felhasználásával. Később, a franciaországi filoxérajárvány és az amerikai polgárháborús blokád miatt a konyakot rozswhiskey-vel váltották fel. A Sazerac 2008 óta a város hivatalos kevert itala.
(Kiemelt fotó: Shutterstock)
Ajánlott tartalmak
Hozzászólások (0)
Friss sztorik
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.