Gyömbéres klubkeksz – teához és a sütis dobozba

Igaz, hogy sokféle linzert, kekszet lehet készen is vásárolni, de a saját készítésű daraboknál nem csupán a figyelem és az alapanyagok megválogatása utolérhetetlen, hanem az az élmény is, hogy napokig majszolgathatók a kekszes dobozból. Az egyszerű linzertésztát annyi ízesítővel lehet jellegzetessé tenni, hogy kedv és fantázia szab csupán határt az elképzeléseknek.

A fűszerként és gyógynövényként egyaránt jól ismert gyömbér igencsak jó szolgálatot tesz a megfázásos kora tavaszi időszakban – bármilyen formában kerüljön is a tányérokra vagy épp teaként a csészékbe.

Ez a trópusi, szubtrópusi klímán több ezer éve otthonos növény, amelynek a szabálytalan alakú gyöktörzse fogyasztható, régóta ismert Európa-szerte. A középkor folyamán a bors elterjedése előtt az ételeket gyömbérrel tették pikánsabbá – a régi magyar konyha is igen szívesen alkalmazta. A friss gyömbér jellegzetes, erős aromáját az illóolajok adják, ezek közül is a legmarkánsabb a gingerol. Amellett, hogy a gyömbér fűszerként ismert, az egyik legrégebbi konyhai csodaszer is (gyomorbántalmakra, meghűléses panaszokra, izomfájdalmakra, migrénre egyaránt igen hatásos, de csökkenti a koleszterinszintet, hatékony görcsoldó és a migrénes tüneteket is enyhíti), de kitűnő ízesítője különböző süteményeknek, desszerteknek.

Ezúttal egy nagyon egyszerűen kivitelezhető, különlegesen ropogós teasüteményt készítettem kandírozott gyömbérrel, amelynek formája az angol klubszendvicseket idézi, és bármely tea mellé ideális – akár gyógyító csemegeként is.

Mindössze 5 hozzávalóból áll, annyira ropogós, hogy már beleharapni is élmény, az íze pedig egyszerre kissé karamelles és pikáns. Mivel tojást nem tartalmaz, az arra érzékenyek is nyugodtan fogyaszthatják.

Gyömbéres klubkeksz

Hozzávalók 1 nagy gáztepsihez:
18 dkg rétesliszt
10 dkg hideg vaj
8,5 dkg lágy barna nádcukor
6 dkg kandírozott gyömbér
½ dl jó minőségű barna rum
A tetejére: kevés porcukor (elhagyható)

Elkészítés: A gyömbért egészen finomra aprítom, a hideg vajat nagylyukú reszelőn lereszelem.

Keverőtálba mérem a lisztet és a cukrot, gyors mozdulatokkal elmorzsolom benne a vajat, majd hozzáadom az aprított gyömbért, végül a rummal tésztává formálom.

Frissen tartó fóliába csomagolva 1 órára a hűtőszekrénybe küldöm. Közben egy nagy gáztepsit sütőpapírral bélelek, a sütőt 160 fokra előmelegítem.

Hideg konyhai felületen két frissen tartó fólialap között ½ cm vastag téglalappá nyújtom. Előbb 4 cm széles csíkokra vágom fel, majd a csíkokat szabályos négyzetekre szabdalom, és minden négyzetet átlósan megfelezek – az így kapott háromszögeket elhelyezem a tepsin, 18-20 perc alatt ropogósra sütöm. Még melegen meghintem porcukorral.

Ha kihűlt, és nem fogy el mind egy szálig a süteményes tálról, jól záródó fémdobozba rakosgatom.

Ez az igazi, régimódi kekszféleség betegségből lábadozva éppúgy jólesik, mint beszélgetések kísérőjeként vagy tv-nézéshez csak úgy a dobozból ropogtatva.