2006. június 6. Az utolsó fűnyírás

Miközben Ká szorgalmasan tisztogatta kincseinket, én a füvet nyírtam. No és mikor máskor romlana el a fűnyíró, mint az utolsó nyíráskor? Először a fűgyűjtő mondta fel a szolgálatot, így kénytelen voltam leszerelni. Eközben hogy-hogynem véletlenül letéptem a gyűjtő ajtaját is, így ezután a fűnyíró nem a dobozba, hanem rám szórt mindent. Percek alatt bezöldültem, hiszen a fránya gép teljes testmasságban szórta rám a levágott füvet. Hangosan ordítoztam és csapkodtam mérgemben, mivel két sáv után nemcsak a fogaim között, de a szemgolyómban is sár és levágott fűdarabok úszkáltak. Ká mindeközben a garázsból figyelt, és néha felkacagott a műsoromon, majd amikor látta, hogy közel a valódi idegösszeomlás, odajött és egy mozdulattal rám adta a napszemüvegét.

Majdnem sikerült befejeznem a fűnyírást. Pár lépésnyi távolságra voltam csupán a kerítés végétől, amikor egyszeriben leállt a fűnyíró motorja. Ká, ez bedöglött, motyogtam magamban, és kesztyűs kezemmel kikotortam a dob alá felgyülemlett fűdarabokat. Megnyomtam a gombot, meghúztam a kart, de semmi. - Hű, asszem'' ezt is elrontottam! Megnéznéd? - kiabáltam Ká-nak. Ká készségesen a segítségemre sietett, de már ő sem tudott mit tenni, az öreg gép megadta magát. Érdekes, nem? Elmegyünk, mire a fűnyíró lerobban. Az utolsó fűcsomókat metszőollóval levagdostam, majd felmásztam a padlásra, hogy lehurcoljam azt a néhány tucat poros zacskót és dobozt, amelyek nagy részét egy éve vérrel-verejtékkel éppen mi hurcoltunk oda föl. Hát, ha mi normálisak vagyunk...

A padláson való matatás azonban gyümölcsöző volt. Egy zsáknyi öreg plüssállatot találtam: többek között egy veterán óriásmedvét, egy sérült lábú kiselefántot, egy koszos nyulat, valamint egy hajóládányi társasjátékot. Szépen letörölgettem és átcsomagoltam őket. A csomagokat beállítottam az "elszállítandó kupacba", majd egy zöld sitteszsákba gyűjteni kezdtem a szemetet. A lomokkal megtömött szemeteszsákokból az elmúlt hetekben nem kevesebb, mint 23 darab gyűlt össze azzal együtt, hogy sok barátunk járt nálunk "gubizni", és mindenki elvitt ezt-azt. Egy asztalt, egy öreg porszívót, egy hősugárzót, egy kopott szőnyeget. A szeméttenger azonban egyre csak nő. Terveink szerint jövő héten rendelünk egy konténert, és minden zsákot beledobálunk, miközben egy fuvaros elviszi Ká anyukájához az összes holminkat. Így egyszerre megszabadulunk a hasznos és a haszontalan dologtól, majd utolsó akkordként átnyújthatjuk a kulcsokat a vevőnknek.

Késő délután hullafáradtan és nyakig porosan értünk haza. Jártányi erőm sem volt, hogy nekiálljak főzni, Anya azonban gondolt ránk, és rendkívüli finomságokkal várt minket. Először is Kaporlevest készített. Hozzávalók 4 személyre: 2 csokor kapor, 1 közepes hagyma, 2-3 evőkanál olaj, 1 doboz (2 dl) tejföl + 1 evőkanál liszt, 2-3 evőkanál liszt, 2 teáskanál pirospaprika, pár szem köménymag, 4-5 szem egész bors, 1 teáskanál szerecsendió, 1 mokkáskanál őrölt bors, 6 tojás, ecet
Elkészítés:
1.) Az olajat felmelegítjük egy lábasban, beletesszük az apró kockákra vágott hagymát, és üvegesre pároljuk.
2.) Lehúzzuk a tűzről és beleszórjuk a felaprított kapor háromnegyed részét. Visszatesszük a tűzre, kicsit megforgatjuk, rászórjuk a lisztet, és néhány percig pirítjuk. (Vigyázzunk, hogy ne égjen oda! Fehér színű maradjon!)
3.) Megszórjuk piros paprikával és jól összekeverjük.
4.) Ezután felöntjük kb. 1,5-2 liter vízzel. Beleszórjuk a borsot, a köménymagot, a szerecsendiót, az ételízesítőt és felforraljuk. Néhány percig lassan főzzük.
5.) 1 evőkanál lisztet 1-2 evőkanál vízzel csomómentesre keverünk egy csészében. Hozzáadjuk a tejfölt, és habverővel simára keverjük és belekeverjük a levesbe. 1-2 percig csendesen forraljuk, nehogy összeugorjon a tejföl.
6.) Elkészítjük a buggyantott tojást. Egy 3 literes lábast háromnegyed részig megtöltjük vízzel. Beleteszünk 2 evőkanál 10%-os ecetet, 1 teáskanál sót és egy csapott teáskanál cukrot. A vizet felforraljuk, amikor forr, levesszük a lángot, hogy éppen csak gyöngyözzön a víz. Egy kisebb merőkanálba beletesszük egyenként a tojásokat, és onnan óvatosan a fazékba engedjük. (fontos, hogy a tojások ne essenek szét!) Lassan 6-7 percig forraljuk, és egy lapos kanállal minden tojás alá nyúlunk, hogy ne tapadjanak le az edény aljára. Egy szűrőkanállal kiszedjük a tojásokat és beletesszük a levesbe, és az egészet 1-2 perc alatt óvatosan összefőzzük. 7.) Tálalásként minden tányérra egy csipet kaprot szórunk díszítésképpen.

A leves után Bundás kelkáposzta várt ránk sajtos gombaraguval. Hozzávalók a kelkáposztához: kb. 1 kg kelkáposzta, 3 tojás, liszt, tej, só, olaj a sütéshez, ételízesítő
Elkészítés:
1.) A kelkáposztát megmossuk, levágjuk a fonnyadt leveleit, és kb. 8 cikkelyre vágjuk. A torzsát csak megvékonyítjuk, mert ez tartja majd a sütés során össze a leveleket.
2.) Egy nagyobb fazékban vizet forralunk. Beleteszünk 1 evőkanál sót és 1 mokkáskanál szódabikarbónát. Amikor a víz forr, beletesszük a kelkáposzta cikkelyeket. A lángot mérsékeljük, és a fazekat lefedjük. A kelkáposztákat 8-10 percig főzzük. Ha elkészült, szűrőkanállal kiszedjük a kelkáposztákat, kicsit hűlni hagyjuk, majd mindkét oldalát megszórjuk egy kevés ételízesítővel és borssal.
3.) Ezalatt elkészítjük a palacsintatésztát. 3 tojást habverővel összekeverünk annyi liszttel és vízzel, hogy jó sűrű palacsintatésztát kapjunk. Beleteszünk 1 csapott evőkanál ételízesítőt.
4.) Egy nagyobb serpenyőben olajat melegítünk.
5.) A kelkáposzta cikkelyeket belemártjuk a palacsintatésztába, majd a forró olajban erős lángon mindkét oldalát aranyszínűre sütjük. Lecsepegtetjük, és papírtörlőre szedjük.

A Sajtos gombamártás remekül passzolt a bundás kelkáposztához. Olyannyira, hogy Ká - akit a kelkáposztával máskor ijesztgetni lehet -, ezúttal kétszer vett belőle. Hozzávalók: 50 dkg csiperke gomba, kb. 10 dkg gouda sajt, 3 dl tejszín, 7-8 dkg vaj, a lisztszóráshoz 3-4 evőkanál liszt, ételízesítő, bors, só
Elkészítés:
1.) Egy teflonban megolvasztjuk a vajat, és rátesszük a megmosott, felszeletelt gombát. Addig pároljuk, amíg elfő a leve.
2.) Megszórjuk 2-3 evőkanál liszttel, picit megpirítjuk, és a tejszín felével felengedjük. Habverővel megkeverjük, és hozzáadjuk a többi tejszínt is. (Ha esetleg nagyon sűrű lenne, kevés tejjel hígíthatjuk.)
3.) Megsózzuk, borsozzuk, megszórjuk ételízesítővel, és visszatesszük a tűzre.
4.) A sajtot kisujjnyi rudakra vágjuk, és a gombás mártásba szórjuk. Addig melegítjük, amíg a sajtok épp egy picit meglágyulnak.

Vacsora után mindannyian a verandára gyűltünk, hogy kicsomagoljuk "zsákbamacska" - ajándékainkat, amelyeket Apának és Anyának gyűjtöttünk. Apa egy köteg (főként opera és komolyzenei) bakelit lemezt és egy ősöreg lemezjátszót kapott, Anyát pedig régi korondi cserepekkel és régi porcelánedényekkel örvendeztettük meg. Hiába, mindennek van gazdája, csak meg kell találni, kihez mi tartozik. :o)

Morzsáló fórum >>>

A Morzsáló korábbi részeiből itt olvashatsz >>>