2010. június 28. Árpi szülinapja

Dorka már hetekkel korábban megkapta Árpikától a meghívót, amit gondosan őriztünk a faliújságon, és számoltuk a napokat, mennyi van még hátra a buliig. Dorka bálványozza a fiúkat, szerintem egy kis barátját sem szereti úgy, mint Zsigát és Árpikát. Mindössze 600 méterre lakunk a tesóméktól, így viszonylag sokat találkozunk a gyerekekkel, de ha véletlenül mégsincsenek otthon, Dorka nagyon szomorúan ácsorog a kapujukban.
Ha viszont otthon vannak, akkor nagy az öröm, Dorka úgy elszalad velük játszani, hogy hátra sem néz. Zsigáék íjai, kardjai, autói, robotjai és más fiús játékai nagyon tetszenek neki, és tátott szájjal nézi, ahogy a nagyok olyan játékokkal játszanak, amiket ő még sosem látott. A fiúk pedig rém rendesek és türelmesek vele: felültetik az összes gépükre, és tologatják, máskor labdáznak vele, vagy az autós könyveikkel szórakoztatják.

Árpika zsúrjára délután érkeztünk; talán mi voltunk az utolsók. Már mindenki javában kanalazott: a bátyám ugyanis marhapörköltet főzött egy bográcsban - az illatát már az utca aljában éreztük, és hálát adtunk az égnek, hogy abból a kertből jön, ahova épp hivatalosak vagyunk.

A kép nem adja vissza, mennyire finom volt a pörkölt. Savanyú uborkával és tésztával ette mindenki, de még így is nagyon sok maradt, hiszen hatalmas volt a bogrács. :-)

Rengeteg finomság volt az asztalon, de a gyerekeknek túl sok dolguk volt ahhoz, hogy egyenek...:-)) A délután fénypontja kétségkívül a szülinapi torta gyertyáinak meggyújtása volt. Szilvi nem aprózta el a dolgot, egyszerre három tortát sütött, mind különböző ízű: volt egy sajttorta, egy Sacher torta és egy répatorta. Mind mennyei volt, de most csak egyet írtam le...

Répatorta

Hozzávalók: 2 csésze cukor (1 csésze= 10 dkg), 1 csésze olaj, 4 egész tojás, 3 egész nyers reszelt sárgarépa, 3/4 csésze darált dió, 2 csésze liszt, 2 teáskanál szódabikarbóna, 2 teáskanál fahéj
A tetejére: cukormáz (ezt tasakban is meg lehet venni, csak vízzel kell higítani)
Elkészítés:
1.) A cukrot az olajjal habosra keverjük, hozzáadjuk a tojást, diót, répát, lisztet, és a többi hozzávalót.
2.) Kikent formába öntjük a tésztát, és előmelegített sütőben, 180 fokon 45 perc alatt megsütjük.
3.) Ha kihűlt, cukormázzal megkenjük és marcipán répákkal díszítjük.
Szilvi maga készített cukormázat, nem zacskósat használt, és kapaszkodjatok meg; az összes répát maga készítette, kétféle marcipánból. Olyan tökéletesre sikerültek, hogy meg is kérdeztem, hol vette őket? :-)

Egy csomó képet készítettem a kertben Szilvi virágairól. Álomszép lett mind, de az egyik kedvencemet itt is közzéteszem.

Dorka a fiúk várát is nagyon szereti, ahova már egyedül is fel tud mászni, sőt, le is tud csúszni. Persze, legtöbbször még hasra esik a fűben, de szerencsére csak kacag rajta.

Másnap is izgalmas programunk volt, ugyanis a nagyszülőkkel elsétáltunk a városközpontba, ahol sátoros ünnepség és koncertek voltak egész nap (testvérvárosi napokat tartottunk), és megkóstoltuk a fánkedlit. Voltaképp nem az ételt hívják így, hanem az edényt, amiben sütik. Maga az étel szerintem tócsni lehet, amit fokhagymás tejföllel megkenve árulnak. Őrült finom...:-)

A könnyű zenei koncerteket nem tudtuk kivárni, de a néptáncosokat megnéztük. Dorka le sem vette róluk a szemét, pedig gondoltam, álmos lesz és elfárad ennyi zajos programtól. De nem. Csak nézte, és ütemre rúgkapált a lábaival. :-)