2010. május 24. Domino

Nem gondoltam, hogy itt ilyen komoly szalonnasütő-hagyomány van itt, a parkban, ezért egyszerű, hazai szendvicsekkel, újhagymákkal és némi gyümölccsel készültem, amit reggel apával raktunk össze. A gyakorlottabb piknikezők hűtőtáskával és nyársakkal, nagy, kockás plédekkel érkeztek, és nekiláttak tüzifát gyűjteni. :-)

Még mielőtt bementünk volna a parkba, leragadtunk a bejárat előtti tisztáson, ahol pónilovak sétálgattak - kicsi gyerekekkel a hátukon. Dorka lenyűgözve figyelte őket. A kérdésre, hogy felülne-e valamelyik paripára, boldogan bólogatott. A legkisebb pónilovat választotta, egy pöttyös lovacskát, akit Dominónak hívtak.

Aztán a kis ló elindult, és Dorka boldogan üldögélt rajta. Éva azért mellette ment, nehogy lecsússzon a Kicsi a nyeregből.

A kör 5 percig tartott, de Dorka láthatóan még órákig maradt volna. Nehéz volt meggyőzni őt, hogy azért, ha már eljöttünk, érdemes lenne bemenni a vadasparkba is, mert ott még több állat lesz...
Végül sikerült, bejutottunk az erdő mélyére. A levegő isteni volt, friss, esőillatú és üde, amit még a fölénk kúszó sötét felhők látványa sem tudott elrontani. A bejáratnál kis, kézzel húzható fakocsikat tartottak, szabadon el lehetett vinni - alapvetően a kisebb gyerekek számára, hogy ha elfáradnak, abban utazhassanak az erdőben. Elhoztunk egyet mi is. :-)

Azt hiszem, mindannyiunknak az őzek és szarvasok tetszettek a legjobban. Van ezekben az állatokban valami szelíd méltóság... az ember csak nézi őket, és eggyé válik a természettel.

A kis őzikék olyan szelídek voltak, hogy egész közel jöttek a kerítéshez, és a gyerekek kezéből ettek - a vadasparkban külön eledelt lehet venni minden állatnak.

A vadmalacok is nagyon cukik voltak - a sárban dagonyáztak, és csámcsogva ették a nekik szánt finom falatokat. Észrevettétek már, milyen hosszú szempillájuk van? :-)

Dorka nagyon sokáig nézte a pusztai sast. Nagyon szép madár, de azt hiszem, nekünk, embereknek elég lenne, ha fényképen láthatnánk, és inkább szabadon engednénk - hadd élje úgy az életét, ahogy az Istentől kapta.

Felmentünk a kilátóba is, igaz, mi, a Kicsivel csak félútig jutottunk, annyira imbolygott a vasszerkezet, de a többiek felmerészkedtek a tetejére. Azt mondták, lenyűgöző a panoráma: erdő-erdő, és hegyek mindenütt, ameddig csak a szem ellát. :-)
A programot mindenkinek csak javasolni tudom, mert nagyon szép és rendezett a park, sok a gyerek, isteni (lehet) a szalonnasütés, ha az ember rákészült, és az erdőben sétálgatni igazi kikapcsolódás!

Még egy képet mellékelek Dorkáról - csak mert olyan büszke vagyok rá. :-))) Nagyon ügyesen tud lépcsőn járni, felfelé is, lefelé is - szerencsére nagyon óvatos, így nem kell azon aggódnunk, hogy a hirtelenségével bajt okoz magának. Elég sokat beszél már, bár jellemzően a szavak elejét vagy végét még időnként elhagyja. Kicsit már ragozni is tud - ha megkérdezem valamiről, hogy pl.: "hallod hogy ciripelnek a tücskök?" - azt mondja: "hallam. :-)))))
Nagyon szereti a kutyákat, különösen Ekhót a szomszédunkat (aki egy csokoládé labrador), és aki jól ismeri Dorkát. Ha meglátja, nyalni kezdi a száját, mert tudja, hogy Dorka zsbében mindig van számára néhány finom keksz...:D

-------------------------------------------------------------------------------------
Most pedig jöjjenek a receptek! :-)
A héten két újdonságot készítettem. Az első egy mennyei kapros-túrós zsemle, ami nagyobb pogácsának is elmenne, a másik pedig egy könnyű, tavaszi estékre való saláta. A kertben elfogyasztva esküszöm, még jobb az íze. :-))))

Zöldfűszeres-túrós zsemle

Hozzávalók: 25 dkg liszt, 1 csomag sütőpor, 10 dkg krémes túró, 6 dkg reszelt kemény sajt, 1 dl tej, 1-1 nagy csipet apróra vágott kapor és petrezselyem, 1 teáskanál só, csipetnyi bors
A kenéshez: tej
Elkészítés:
1.) A hozzávalókat összegyútrjuk, lisztezett deszkán kb. 2 cm vastagra nyújtjuk, és nagyobb, 5 cm-es pogácsaszaggatóval kiszúrjuk.
2.) A mini zsemléket sütőpapírral bélelt tepsire tesszük, és előmelegített sütőben, 200 fokon 15-20 perc alatt készre sütjük.

Kínai keles - kukoricás - pulykahúsos saláta

Hozzávalók: 1 kínai kel, 1 kígyó uborka, 50 dkg felkockázott pulykatokány, 1 konzerv kukorica, só, bors, pulykafűszer, 6 dl tejföl, 5 evőkanál majonéz, 2 evőkanál mustár, fél citrom leve, pici cukor, 6 db főtt tojás, reszelt kemény sajt, 1 csokor snidling, olívaolaj
Elkészítés:
0.) A tojásokat keményre főzzük, kihűtjük, megpucoljuk, csónakokra vágjuk,a kukoricát lecsepegtetjük, a snidlinget apróra vágjuk.
1.) Kevés olajon megpirítjuk a pulykafűszerrel és sóval megszórt pulykatokányt, majd félre tesszük, hogy kihűljön.
2.) A kínai kelt és az uborkát megmossuk, a kelt felkockázzuk (kivágjuk belőle a keményebb, fehér részeket), a kígyóuborkát lehéjazzuk és felkarikázzuk.
2.) A tejfölt simára keverjük a majonézzel, mustárral, citromlével, cukorral, majd megkóstoljuk, és megsózzuk. Hozzáadjuk a snidlinget és a kukoricát.
3.) A húst hozzákeverjük a zöldségekhez, leöntjük a tejfölös dresszinggel, majd óvatosan hozzákeverjük a tojásokat is, végül megszórjuk reszelt kemény sajttal. Azonnal fogyasztható.