A világ legfinomabb burgonyapüréjét csak akkor tudjuk elkészíteni, ha az alapanyag is kiváló minőségű. Kezdő háziasszonyként nem könnyű eldönteni, melyik burgonya-fajtát mely étel elkészítéséhez használjuk. Ami tény: az alacsony keményítőtartalmú krumpliból nem lesz habos, könnyű püré, legfeljebb csak egy gumiszerűen nyúló, ragacsos szörnyűség. Ezt figyelembe véve válasszunk B típusú, főzni való, nem szétfővő fajtákat, mint például Rózsaburgonya, az Amorosa, az Asterix, a Hópehely, az Impala, a Desirée, a Pannónia vagy a Red Scarlett. A C típusú, sütni való, enyhén szétfővő burgonyákból is finom püré készíthető. Ezek a Kánkán, a Lady Rosetta, Rioja vagy a Tomensa.
A burgonyafőzés olyan egyszerűnek tűnhet, mint a víz forralása, de ennél kicsit többről van szó. Először is nagyon fontos lépés, hogy a burgonyát hasonló méretű darabokra vágjuk, különben a nagyobbak nem főnek meg. A kemény krumplit nem lehet összetörni, és nincs annál rosszabb, mint félig nyers krumplira harapni a pürében...
Ellentétben a spagettivel, ahol a tészta hozzáadása előtt felforraljuk a vizet, a burgonya főzését hideg vízben kezdjük. Az edény és a víz együtt melegszik fel, és a krumpli egyenletesen fő meg. Végül ne felejtsük el a sót!
Miután megfőztük a burgonyát, öntsük le róla a vizet, majd tegyük vissza a lecsepegtetett krumplit az edénybe (fedél nélkül!) és alacsony lángon melegítsük picit, hogy a maradék víz elpárologjon. Ez csak néhány percet vesz igénybe és a lényeg, hogy nem tovább főzzük a burgonyát, csak megszabadulunk a nedvességtől. Ezután szórjunk meg csipetnyi sütőporral: ez segíti a levegőbuborékok kialakulását krumplinyomás közben.
A burgonyapürének krémesnek kell lennie, nem gumiszerűnek. A leggyakoribb ok, amiért a püré ragacsossá válik az a túlzott feldolgozás. Bár csábító lehet egy nagyobb adag elkészítéséhez konyhai robotgépet vagy botmixert használni, mégsem jó ötlet. A krumplipüré állagát ugyanis elsősorban a felszabaduló keményítő mennyisége határozza meg, a robotgép viszont apróra bontja a burgonyát és emiatt rengeteg keményítő szabadul fel. Ha rusztikusabb pürére vágyunk, elég, ha villával nyomkodjuk szét a burgonyát. Kis mennyiségeknél ez jól működik. Nagyobb adagoknál jól jön egy hagyományos krumplinyomó.
A legtöbben úgy készítjük a burgonyapürét, hogy a hideg vajat és a hűtőből kivett tejet (vagy tejszínt) a krumplira tesszük, és úgy pépesítünk. A finomabb végeredményhez viszont jobb, ha először a felmelegített vajat adjuk a burgonyához, majd utána mehet bele a szintén meleg tej (vagy tejszín). A zsiradék ugyanis felszívódik a krumpli sejtjeibe, amelyek megduzzadnak és elszakadnak egymástól. Ezután a tej fellazítja, így a végeredmény vajasabb és ízesebb lesz.
A burgonyát vízben főzzük – klasszikus, így csináltuk egész életünkben. De itt az idő, hogy újítsunk: főzzük csirke- vagy zöldséglevesbe, így még több extra ízt kap a burgonya. A használt levestől függően figyeljünk arra, mennyi sót adunk a püréhez!
A burgonyapürét sokféleképpen ízesíthetjük. Az egyik legkedveltebb a sült fokhagymás püré, de nagyon finom krémsajttal, friss fűszernövényekkel (metélőhagymával, bazsalikommal, tárkonnyal, petrezselyemmel stb.), reszelt sajttal, zöldségekkel. A végeredmény? Enyhén csípős, karamellizált ízvilágú püré, ami húsokhoz nagyon jól illik.
A meleg tejet vagy tejszínt is érdemes felturbózni: adjunk hozzá nyers, zúzott fokhagymát, apróra vágott medvehagymát, rozmaringot, kakukkfüvet, babérlevelet, esetleg borsot vagy csillagánizst. A fűszereket hagyjuk pár percig a tejben állni, majd szűrjük le a folyadékot és úgy öntsük a püréhez.
Ha a püré nagyon híg lett, könnyen orvosolhatjuk a bajt: tegyük vissza a tűzhelyre alacsony lángon, és hagyjuk, hogy a felesleges folyadék elpárologjon. Legyünk óvatosak, és gyakran keverjük meg, mert könnyen leég!
Ajánljuk még:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.