Savanyítsunk!

Miket savanyítsunk?

Savanyúság azonban nem csak zöldségekből készülhet, de ne szaladjunk ennyire előre, elsőször is vizsgáljuk meg, melyek azok a zöldségek, amelyekből szokás savanyúságot készíteni. Igazi klasszikus alapanyag az uborka és a káposzta. Mellettük sokszor savanyítanak még kis méretű tököt, csillagtököt, bébikukoricát, karfiolt, gyöngyhagymát, vöröshagymát, fokhagymát, cseresznyepaprikát, húsos paprikát, zöld paradicsomot is. Készíthetünk savanyított erős paprikát, zöldbabot is eltehetünk télire, de gomba, torma, cukkini is kerülhet így a kamra polcaira.

A gyümölcsök közül a legismertebb és legkedveltebb a savanyított szilva, de birsalma, dinnye, őszibarack, ribizli, körte, szőlő, zöld dió, meggy is kerülhet a savanyúságnak szánt üvegekbe. A gyümölcsök savanyítása ugyanúgy megy végbe, mint a zöldségeké, csupán annyi a különbség, hogy ezeknek a levébe kerül némi cukor, és a fűszerezése is sok esetben eltér a zöldséges savanyúságok fűszerezésétől.

Külön kategóriába tartoznak a vegyes savanyúságok, illetve azok, amelyeket valamivel megtöltünk. A vegyes savanyúságok koronázatlan királynője a csalamádé, amelynek alapját a káposzta adja, de mellette még megjelenik legalább három-négy összetevő. Ezek leggyakrabban az uborka, a zöld paradicsom, a zöldpaprika és a hagyma. A töltött savanyúságok közül a legismertebb a káposztával töltött paprika, de sok helyütt lehet kapni káposztával töltött uborkát és cseresznyepaprikát is.

Mivel fűszerezzünk?

Ha már kitaláltuk, milyen alapanyagokat szeretnénk savanyítani, akkor a következő lépés, hogy megkeressük a hozzá illő fűszereket. A különféle savanyúságokhoz általában az alábbi fűszerek közül szokás válogatni: babérlevél, mustármag, bors, kapor, kaporszár, torma, gyömbér, köménymag, koriandermag, fokhagyma, ánizskapor és tárkony. Az uborka egyértelműen a kapor és a fokhagyma bűvkörében él, de érdemes mustármaggal, ánizskaporral is kicsit megbolondítani. Ha nem nagyon szeretnénk elrugaszkodni a megszokott ízvilágtól, de egy kicsit mégiscsak változtatnánk, akkor célszerű a megszokott felöntőlébe tenni valamilyen extra fűszert, vagy külön felöntőlevet készíteni 1-2 üvegnyi savanyúság számára.

A gyümölcsökhöz érdemes a már bevált fűszereket választani, így a meggynek, cseresznyének, birsnek vagy épp a szilvának jó társa lehet a fahéj, a citromhéj, a szegfűszeg, szegfűbors, kardamom vagy épp a vanília. De az sem baj, ha nem a klasszikus, gyümölcsökhöz használt fűszerekkel bolondítjuk meg, így például készíthetünk mustármagos savanyított meggyet vagy épp korianderes szőlőt is.

Mivel savanyítunk?

A savanyításhoz leggyakrabban használt alapanyag az ecet. Ennek számos fajtája létezik, amelyek közül nyugodtan válogathatunk, és a kiválasztott alapanyagunknak leginkább megfelelővel dolgozhatunk. Az ecetes felöntőlébe kerül még só, cukor, s a korábban felsorolt fűszerek. Ezeket összemelegítjük, majd a már üvegekbe rendezett zöldségekre öntjük. Nem érdemes nagyon túlforralni, de jó, ha egyet rottyan, mielőtt a már bekészített zöldségekre öntjük.

Hogyan tartósítunk?

Erre sokféle megoldás létezik. Használhatunk különféle tartósítószereket (szalicil, benzoesavas nátrium, borkősav), de ezeket elhagyva is tartósíthatunk. A vizes és a száraz dunszt kitűnően alkalmas a savanyúságok tartósítására, persze csak akkor, ha kellő körültekintéssel jártunk el a savanyúság elkészítésekor.

A savanyúság készítésére ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a lekvárkészítésre. Tiszta konyhában, morzsamentes környezetben kell dolgozni, hibátlan áruval. Az üvegeket előre tisztára kell mosni, a tetőkkel együtt. Érdemes minden alapanyagot előkészíteni, hogy minél gyorsabban elkészüljenek a savanyúságok, minél hamarabb fedő kerüljön az üvegekre. Az üvegeket célszerű rendesen megtölteni, majd amikor rácsavartuk a fedelet, akkor fejre állítani néhány percre. Ez segít csírátlanítani a fedőt. Az se rossz megoldás, ha a fedelet alkohollal előtte vékonyan átkenjük, így újabb védőhálót húzva a savanyúságunk köré.

Ezután jöhet a dunszt, ami lehet száraz vagy vizes. A száraz dunszt esetében a lezárt, még meleg üvegeket sűrűn egymásmellé tesszük, majd dunyhával, vastag takarókkal, párnákkal körbevesszük, hogy minél tovább tartsák a meleget és minél lassabban hűljenek ki. A száraz dunsztban akár két-három napig is tarthatjuk az üvegeket, mielőtt a kamra polcaira kerülnének. A vizes dunszt ehhez képest gyorsabb, de kicsit macerásabb megoldás. Itt az üvegeket újságpapírba csomagolva tesszük bele a nagyobb, forró vízzel feltöltött edényekbe, amelyekben nagyjából egy órát hagyjuk dunsztolódni.

Hogyan tároljuk?

Az elkészült savanyúságokat szobahőmérsékleten vagy annál hűvösebb helyen tároljuk, ahol nincsenek kitéve közvetlen napfénynek. Ideális lehet egy hűs kamra vagy pincehelyiség. A felbontott savanyúságokat tároljuk a hűtőben, és lehetőség szerint a felbontás után 2-3 napon belül együk is meg.

Mihez esszük?

A savanyúságokat nem csak húsok, raguk mellé kínálhatjuk, hanem alapanyagként is felhasználhatjuk. A savanyított zöldbab ideális alapanyaga egy tartalmas levesnek, a különféle zöldségeket felhasználhatjuk levesekhez, rakott fogásokhoz, töltelékekhez, salátákhoz, ragukhoz, mártásokhoz, különböző egytálakhoz.

Savanyított cékla

Hozzávalók:
4 kg cékla
2 szál torma
4 teáskanál köménymag
2-3 dl fehérborecet
4 teáskanál só
8 dkg cukor

Elkészítés: A céklát héjasan rendesen megfőzöm, majd miután kihűlt, gumikesztyűben megpucolom, és kisujj vastagságú szeletekre vágom. Egy közepes lábasba beleöntöm a borecetet, hozzáadom a sót és a cukrot, összekeverem, hogy feloldódjon, majd vízzel félig felöntöm és összeforralom.
Befőttes üvegekbe rétegzem a céklát. A köménymagot a céklaszeletek bepakolása közben két menetben adom hozzá. Egyszer az üveg felénél, a maradékot pedig a tetejére szórom. A tormát hosszában négybe-hatba vágom (a torma vastagságától függően), s az üvegbe fektetett céklák oldalába tűzöm. Ezután ráöntöm az ecetes levet, az üveget lezárom, fejre állítom, majd száraz dunsztba teszem.

Marinált zöldségek

Hozzávalók:
2 nagy padlizsán
3 közepes cukkini
2 nagy kaliforniai paprika
3 evőkanál balzsamecet
3 evőkanál 20%-os ecet
4 evőkanál olívaolaj
3 teáskanál szárított oregánó
2 teáskanál szárított kakukkfű
3 teáskanál szárított bazsalikom
6 evőkanál cukor
1-2 evőkanál só

Elkészítés: A bazsalikomot, az oregánót és a kakukkfüvet összekeverem. A padlizsánt és a cukkinit vékony karikára vágom, a paprikát szintén felvágom, majd az üvegekbe teszem úgy, hogy közben megszórom a fűszerkeverékkel.
Az eceteket egy lábosba öntöm, hozzáadom a cukrot és a sót, majd vízzel felöntöm és összeforralom. Forrón a paprikára öntöm úgy, hogy ujjnyi hely maradjon a pereméig. Az üvegeket lezárom, és száraz dunsztba teszem. Két-három nap múlva, amikor már kihűlt az edény, kinyitom, olívaolajat locsolok a tetejére, majd visszazárom, és a kamrában vagy a pincében lévő helyére teszem.

Receptek befőzéshez >>>

Savanyúságok házilag >>>