A tél egyik legnagyobb csodája a havazás, és bár a latyakot, ami utána marad kevesen szeretik, mivel egyre ritkábban van benne részünk - főleg a fővárosban - inkább örülünk neki, mint átkoznánk. Az viszont tagadhatatlan, hogy csúszós, havas járdák továbbra is komoyl nehézéget okoznak a közlekedésben, ezeket muszáj valahogy járhatóvá tenni. Amit nem használhatnánk erre már jó ideje - mivel erről egy Kormányrendelet is született - az a jó öreg NaCl, azaz a konyhasó. A kár ugyanis, amit a só hosszú távon okoz, hatalmas: "...elszikesíti a talajt, a nátrium beépül a talajkolloidokba és egy vízet át nem eresztő nyúlós masszává teszi azt, míg a klór megöl minden talajéletet, köztük a talaj baktériumait és gombáit, amelyek szimbiózisban élnek a növények gyökereivel. A sózás nem csak a városi növényzetet teszi tönkre, de rossz hatással van a burkolatokra, az acélszerkezetekre, például a közvilágítás lámpaoszlopaira, és megeszi a cipőtalpakat is" - olvasható Budapest Főtájépítészének Facebook oldalán.
"Helyette ajánlott például a ZeoCal (Zeolit+Calcium), vagy a magnézium, kálium hatóanyagú síkosságmentesítés használata, esetleg a homok vagy kis szemcseméretű kavics, mulcs, ágdarálék, faforgács. Az ajánlott anyagok egy része olyan mikroelemeket tartalmaz, amelyek jót tesznek a talajoknak és a bele ültetett növényeknek" - folytatja Bardóczi Sándor, hozzátéve, hogy ezek a helyettesítő anyagok ugyan drágábbak, de azzal jót teszünk, és mivel az egyre enyhébb telek miatt egyre ritkábban van erre szükség, ezért valójában nem kerülne többe, hogy amit teszünk, azt tegyük felelősebben, mint eddig.
Sok év vagy évtized növényfejlődését teheti tönkre egyetlen rosszul kivitelezett sózás" - zárja sorait a szakember.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.