Lúdláb és más finomságok

Nem mindig ilyen diadalmenet egy-egy ünnep mifelénk sem, de ez most igazi ajándék volt. Még az ünnepi idegbaj is távol tartotta magát tőlünk, és talán épp ettől lett teljes az ünnep.

Egy vendéget hívtunk, Cécile-t, a francia lányt, aki a felettünk levő lakásban lakik, s aki nem mellesleg Flórián keresztanyja.

Ahogy öregszem, egyre világosabban látom, hogy a húsvéti örömnél nagyobb nemigen érheti a halandó embert. Ezért számunkra az Ünnep legfontosabb színhelye a templom. És ez meg is határozott mindent. Itt nincs kis mise, közepes meg nagy, itt nem válogathat kedvére az ember az időpontok között. Az ünnepi szertartás éppúgy 10-kor kezdődött, mint bármelyik másik. A választásunk annyi volt, hogy megyünk vagy nem - és mi az első lehetőség mellett döntöttünk.

A menüt is ennek megfelelően kellett kiválasztani, elkészíteni. Fontosak számunkra a hagyományok, így semmiképp sem szerettem volna a húsvéti ebédet húsvéti vacsorára váltani. S mivel cselédem sincs, hát előre el kellett készíteni mindent. Nem csupán a reggelit, hanem az ebédet, a salátát, a süteményt is. Épp csak egy-két apróságot lehetett meghagyni a mise utánra - azt is csak a bőséges reggelire való tekintettel.

Húsvéti menetrend

Haladjunk sorban! Szerdán rádöbbentem, hogy nagyhét van. Csütörtökön délelőtt döntöttem a vasárnapi ebéddel kapcsolatban. Olyan kellett, ami eláll másnapig, minőségromlás nélkül felmelegíthető, s van némi ünnepi jellege is. A bárányt nem szeretem, ráadásul nagyon drága is, így azon nem is gondolkodtam sokáig. Kecskét szívesen készítettem volna, de nem jutottam hozzá. A nyulat nagyon szeretem, de kicsit morbidnak éreztem volna így húsvétkor... Maradt a marha. Azt is ritkán eszünk, mert a fiúk vöröshús-igénye egészségesen alacsony. Délelőtt tehát kitaláltam, hogy a vasárnapi ebéd borókás-gombás marhapörkölt lesz nokedlival és káposztasalátával. Az előételt Cécile vállalta. A sütemény pedig az ilyenkor elmaradhatatlan lúdláb, meg némi, általam "tojássütinek" elnevezett édesség.

Ezen kívül is akadt még némi elintézni valóm még az ünnep előtt. Csütörtökön este már sötétleni véltem a felhőket a fejem fölött, ezért egy tisztább pillanatomban, mikor már (helyesebben, mikor épp) minden gyerekem aludt, leültem a jegyzetfüzetemmel egy röpke elszámolásra. Osztottam-szoroztam, és megállapítottam, hogy még nem késő.

A pénteki napot főzésmentesre terveztem. Ez a nap a takarításé, rendezkedésé, az ételek előkészítéséé volt. Egyedül a káposztasalátát csináltam meg pénteken. Szombaton viszont majd'' egész nap a konyhában forgolódtam.

A szombat

Szombaton 10 körül a férjem és a 3 csemete irányba vették a játszóteret, én meg "nekiestem" a konyhának. Először feltettem a sonkát, a kolbászt és a tojást, majd az aznapi ebédet kellett elkészítenem. Mert jó dolog ez a gyerekmentes idő, olyan, mintha ajándékot kapnék, de tudni kell, hogy ha hazaértnek, az az első kérdésük: "Mamma, mit főztél?" Úgyhogy a főddögélő disznóságok mellett, az élesztő futtatása közben fel is tettem főni a rizst és besóztam a halat.
Aztán bedagasztottam a kalácsot. A férjem családjában ugyanis kaláccsal eszik a húsvét reggeli sonkát.

Ezután pedig összeállítottam egy kovászolt rozsos kenyér tésztáját is, mert a miénkben viszont friss kenyér dukál a tojás mellé. (A kovászt még szerda este "útnak indítottam".) A tésztákat letakartam, félreállítottam.

Kisütöttem a halat ebédre, majd előkapartam az utolsó nagy tálamat, és készítettem sorban egy fehér és egy kakaós vizes piskótát. Az előbbit a lúdlábnak, az utóbbit a tojássütinek.

Nagyjából ezen a ponton meg is érkeztek a férfiak egy nagy kosár fűvel (a nyúlfészekhez), és következett a jól ismert kérdés: "Mamma, mit főztél?"

A pörköltet késő délután főztük Flórissal (a húst, a hagymát és a gombát már előtte nap összevágtam), a kalácsot és kenyeret este sütöttem. A lúdláb kilencre lett kész, a tojássüti meg úgy 10 körül.

Borókás-gombás marhapörkölt

Hozzávalók:
1 nagy fej vöröshagyma - kockázva
1 szelet füstölt szalonna - kockázva
2 gerezd fokhagyma
15 dkg csiperkegomba - szeletelve
1 marék szárított erdei gomba
1 paradicsom
1 paprika - kockázva
vörösbor
70-80 dkg pörköltnek való marhahús - darabolva
1 teáskanál borókabogyó - félbe vagdosva
1-2 ág kakukkfű
egész feketebors
(1 babérlevél)
pirospaprika, só, őrölt bors
olaj

Elkészítés: A szárított gombát előre beáztatom. A vöröshagymát és a felkockázott paprikát a szalonnával kevés olajon megdinsztelem. Beleteszem a kakukkfüvet, az egész borsot és a boróka felét. Ha babérlevelet használok, akkor azt is. Majd a húst. Ezt kicsit megforgatom benne, hogy fehéredni kezdjen, majd félre húzom a tűzről, pirospaprikát szórok bele, megkeverem, kicsit felöntöm, majd hozzáteszem a gombákat, fűszerezem. Visszahúzom a tűzre, s amíg a gomba levet nem ereszt, addig kevergetem. Mielőtt lefedném, beleteszem a fokhagymát is és a boróka másik felét.
Fedő alatt, közepes lángon főzöm. Amíg puhulni nem kezd a hús, addig csak vízzel öntöm fel. Utána jöhet a vörösbor és a paradicsom. Ha megpuhult a hús, elkészült az étel.
Nokedlivel, kölessel, krokettel igen finom, s szerintem a káposztasaláta illik hozzá legjobban.

Lúdláb

Évekig anyukám receptjét készítettem - és tulajdonképp most is, csak ez alkalommal kicsit magamhoz szabtam. Az eredeti receptben meggy vagy meggybefőtt van, de nekem sosem sikerült eléggé lecsorgatnom, folyton "elázott" a krémem, és mindig túl nagy darabban voltak a meggyek, akárhányba vagdostam is őket, és ettől nem lehetett szépen szeletelni, rongyos lett a széle. Idén aszalt meggyet tettem bele (másmilyenhez egyébként sem juthattam volna hozzá: meggyből ezt az egy fajtát árulják az általam látogatott üzletekben), és meghozta a várt eredményt!! A krém tökéletes lett, még vágáskor sem rongyolódott.

A recept úgy kezdődik, hogy 5 tojásból egy nagy tepsin kb. 1,5 cm-es piskótát készítek.
Ezután elkészítem a krémet. Ez nem az az egyszerű, gyors krém, ami elkészül, míg sül a piskóta, de néhanapján megéri a macerát.

Hozzávalók a krémhez:
4 evőkanál fehérliszt
3 tojássárgája
5 dl tej
2 evőkanál keserű kakaó
20 dkg vaj
20 dkg porcukor
fél üveg rumaroma
magozott meggy (én az aszaltra voksolok, de elvileg lehet friss vagy befőtt is) darabokra vágva

Elkészítés: A lisztet és a tojássárgákat a tejben sűrű krémmé főzöm. Anyukám szerint akkor jó, ha megáll benne a kanál. Szóval még forrás után is nyugodtan lehet kevergetni a tűzön, hadd sűrűsödjön. Ezt a krémet azután hagyom kihűlni úgy, hogy közben meg-megkeverem, hogy majd egyenletesen lehessen a másik krémmel elkeverni. Fontos, hogy teljesen hideg legyen a massza.
A "másik krém" a vajból, porcukorból, kakaóból készül. Ezeket habosra keverjük.
Ha ez is megvan, akkor a két krémet összekeverem. Legjobb habverővel, abból is elektromossal. Ha csomómentesen, egyenletesen elkevertük, akkor jöhet bele a rumaroma és a meggy.
Ezt a krémet szépen elkenjük a piskóta tetején, majd csokimázat teszünk rá, és ha kihűlt, háromszög-formákra vágjuk, hogy olyan szeletek legyenek, mint a libuskák lába.

A vasárnap reggel

A fiúk szombaton fészket készítettek a nyúlnak, s másnap már kora reggel kiugrottak az ágyból, hogy ellenőrizzék, nem érkezett-e valami az éjjel. Persze mi mondtuk, hogy a nyulak mise után szeretnek tojni, de biztos, ami biztos.

Céclile-t 3/4 9-re hívtuk. Ő, akinek az anyanyelvén a reggelinek külön neve sincs, csak "kis ebédnek" hívják (petit déjeuner), kissé elhűlt a bőséges reggeli láttán, és félve kérdezte meg, hogy ugye nincs minden reggelire ennyi minden...

A kalács és a kenyér remekül sikerült, a sonka, a kolbász annyira hazai volt, hogy mondhatni, a szüleim maguk "nevelték". Csak azt az egyet sajnáltam, hogy nem csípős tormát kértem a pár hete érkezett csomagba.

Kényelmesen megreggeliztünk, majd két turnusban elindultunk a templomba: apa és a nagy fiúk mentek elöl, mi Cécile-lel és Flórissal kicsit később vágtunk neki a nagy útnak (kb. 2 km tőlünk), mert még akadt egy kis elintézni valónk a nyúllal. Legalábbis ezt hittük. De a nyúl beelőzött.

Mikor a Kele nyitotta az ajtót, hirtelen felbolydult a társaság: valami volt a küszöbön! De az ajtó kicsúszott Kele kezáből, nem lehetett alaposan megnézni. Na, gyorsan, gyorsan kinyitni még egyszer!!!

És ott volt. Az küszöbön egy dobozban néhány fűszálból készített kis fészek, a fészekben 3 tojás és néhány apró csokoládé. Hihetetlen!

Mi, felnőttek sem tudtuk pontosan, honnan is ez a kósza tapsifüles - csak másnap derült ki, merről szalasztották. (A szemben lakó fiatal házaspár ajánlott minket a figyelmébe.)

Ebéd előtt megtelt saját készítésű fészkünk is némi csokoládéval, játékkal, effélével. Cécile-nek is hozott egy apróságot szerény viszonzásul a sok-sok ajándékért, amivel folyamatosan eláraszt minket.

A vasárnapi ebéd

Az előétel pâté de Pâque, húsvéti pástétom - egy Berry megyében szokásos húsétel - volt. Ez nem más, mint egy leveles tésztába bújtatott fűszeres pástétom főtt tojással sütve. Voilá!

Nagyon finom volt, vacsorának önállóan is kiválóan megállja a helyét, vagy könnyű ebédnek salátával. Íme a recept:

Húsvéti pástétom Berryből

Hozzávalók 6 személyre:
40 dkg darált sertéshús
1 fej vöröshagyma - darálva vagy apróra vágva
petrezselyemzöld
só
bors
3-6 tojás keményre főzve, megtisztítva
leveles tészta

Elkészítés: A húst keverjük össze a fűszerekkel és a hagymával. A leveles tésztát kinyújtjuk, és két részre osztjuk. Az egyik részén elosztjuk a pástétomot, és betesszük 20 percre 180 fokra sülni. Ezután kivesszük, elosztjuk a hús tetején a tojásokat, az egészre ráborítjuk a tészta másik felét, és további 20 percig sütjük.

Jól belaktunk ezzel a finomsággal - igazi normandiai cidre-t ittunk hozzá. Alig maradt kapacipásunk a borókás marhapörköltre - pedig az is jól sikerült. A lúdlábra azért összeszedtük magunkat. A tojássütit meg egyébként is a locsolóknak szántam.

Hétfőn a fiúk körbejárták a szomszédságot, majd családostul elmentünk egy kis sütizésre a házinéniékhez. Ott mandulás gyümölcskenyeret és a Fahéj-szigetről származó (fahéjas) aprósüteményt ettünk: jól tartottak bennünket, és elkérték a múlkori, rögtönzött Karamellás Charlotte-om receptjét.

Az ünnep tehát jól telt. Kedden reggel pedig olyan esemény történt, ami jól láthatóan új korszakot nyitott az életünkben: Flóris babánk felállt a kiságyban - és azóta nem is nagyon akart leülni.