10 gyakori tévhit a sörről

1. Sört üvegből

Néhány sörtípusnak valóban kevésbé intenzív az illata, silányabb minőségű söröknél pedig jobb, ha még ezt sem érezzük. Rengeteg olyan sörtípus van viszont aminek kellemes, intenzív malátás vagy komlós illata van. Ezeket ne igyuk üvegből, ez olyan mintha bort innánk üvegből.

PALACKOS VAGY CSAPOLT SÖR? >>>

2. Jéghidegen az igazi

Minden sörtípusnak megvan a fogyasztási hőmérséklete. A könnyű lager söröket valóban jéghidegen, 2-6 fokon fogyasszuk, de az átlagos ale sörök 7-10 fokon, az erősebb, 8% feletti sörök 12-16 fokon a legjobbak. Fehérbor-vörösbor analógia, vagy a régi tévhit, hogy a pálinkát is jéghidegen kell inni.

3. “10% -os szlovák sört kaptam, elég volt belőle egy üveggel is!”

Egyes országokban, pl. Szlovákiában vagy Csehországban az erjedés előtti cukorfokot, vagyis a Balling fokot tüntetik fel a palackon és nem az alkohol fokot. Egy “10-es” pilseni nagyjából 4% V/V alkoholtartalommal bír.

4. gyümölcságyon érlelt sörök

A gyümölcsös sörökkel kapcsolatban gyakran halljuk, hogy gyümölcságyon érlelték őket. Ez csak egy nagyon kis részükre igaz, a legtöbb mesterséges/természetes aroma, színezék vagy sűrítmény hozzáadásával készült. A valódi gyümölcságyon érlelt sörök előállítási és alapanyag költsége nagyobb, ezért az áruk is magasabb. Jellemzően kellemesen fanyar, savanykás ízűek mivel a gyümölcscukrot a sörélesztő lebontja.

GYÜMÖLCSÖS SÖRÖK - NYÁRRA HANGOLVA >>>

5. a pasztörizálatlan hamar megromlik

Valójában a fertőzött sör romlik meg hamar. A fertőzést okozó baktériumok a főzés után vagy a kiszerelés során kerülhetnek a sörbe, és pár héten belül úgy elszaporodhatnak, hogy a sör kellemetlen, savanyú ízű lesz. Ezt legkönnyebben a pasztörizálással kerülhetjük el, azonban a pasztörizálás kissebb-nagyobb mértékben sör ízére is rossz hatással van. A kraft főzdék a nehezebb utat választják, a magas főzdehigiénia lehetővé teszi a fertőzésmentes kiszerelést, így ezek a sörök sokáig elállnak a pasztörözés nélkül is.

6. a sör olcsó ital

A nagyüzemi körülmények között gyárható, jellemzően könnyű lager sörök előállítási költsége valóban alacsony. Azok az összetettebb sörtípusok viszont, amelyek jellemzően csak kisüzemi körülmények között készülnek jóval drágábbak, némelyikük alapanyag és munkaköltsége a borok költségével vetekszik.

7. kristálytiszta forrásból

Jó sör csak kiváló minőségű vízből készülhet! Ez igaz, de napjainkban a modern vízkezelő eljárásoknak köszönhetően a kiváló minőségű víz minden főzde számára elérhető és alapkövetelmény, nem szükséges a főzőházat kristálytiszta forrásvíz mellé telepíteni.

8. kézműves sör

A kisüzemi vagy kézműves sör jellemzően ugyanolyan berendezésekkel készül, mint a nagyüzemi sör, csak sokkal kisebb méretekben és általában az automatizáltság foka is alacsonyabb, de semmiképpen sem a főzőmester kevergeti az sörlevet az üstben, ők is modern technológiával dolgoznak. A kézművesség a termék iránti elkötelezettségben van jelen, az igazi kézműves/kraft főzdében nem alkalmaznak olyan technológiai eljárást ami a minőség rovására megy még ha az csökkentené is az előállítási költségeket. A kis sörfőzdék sokkal több fajta sört tudnak előállítani, a berendezések nem csak néhány fajta sörtípus előállítására vannak optimalizálva.

HÁZI, KÉZMŰVES, KISÜZEMI VAGY KRAFT? OLVASS ITT A KÜLÖNBSÉGEKRŐL! >>>

9. a lager és a pilsner

Kocsmákban gyakran hallani vitát arról, hogy a korsóban lager vagy pilseni van. A válasz az, hogy mindkettő. A söröket az élesztő típusa alapján két nagy csoportra osztatjuk: lager (alsóerjesztésű), ale (felsőerjesztésű). A pilsner a lager sörök egyik típusa. Tehán nem minden lager pilsner, de minden pilsner lager.

MEG TUDOD KÜLÖNBÖZTETNI A SÖRÖKET? 7 SÖRFAJTA, AMIT ÉRDEMES MEGKÓSTOLNOD! >>>

10. a sör és a vese

Ez nem tévhit, ez igaz; ha sört iszol, akkor bevitt a folyadék aktiválja a veseműködést, ezért sörözéskor gyakrabban kell látogani a mosdót.

A TÖKÉLETES SÖRKORCSOLYA: ITT A BAJOR KONYHA! >>>

A 7 LEGJOBB HELY, AHOL NYAKIG MERÜLHETSZ A SÖRBE! >>>