Jól megrakott krumpli

Igazán nagyméretű tűzálló tálunk korábban se volt, ezért anyám egy e célra rendszeresített, zománcos Bonyhádiba pakolta a rakott krumplit alkotó rétegeket. Első két alkalommal én is így sütöttem, a hagyományainkhoz híven kolbász- és tojáskarikákkal, ám becsempészve egy-egy sor hagymakarikát. Nagy sikerem volt vele, aminek az értékéből azért elég sokat levon, hogy vért izzadtam, mire úgy-ahogy megpucoltam és feldamiloztam a főtt tojásokat. :) Először a héja nem akart lejönni, szeleteléskor meg darabokra hullt a sárgája. Az sem tetszett a tojásokban, hogy a fehérjéjük bizony megégett egy kicsit a süléskor.

A pirruszi siker (már ha van ilyen) után hosszabb mosolyszünet következett, aztán sógornőm tepsiben sült rakott krumplija ihletet adott a további próbálkozáshoz, míg végül megszületett a saját verzió. A tojást azonban kihagytam belőle – vesződjék a tyúk vele! –, anélkül is van benne épp elég fehérje. Nos, megkóstolják?

Rakott krumpli

Hozzávalók egy 35x25 cm-es tepsihez:
bő 1 kg főzni való („A” típusú) krumpli
20-25 dkg puha, minőségi lángolt (pulyka)kolbász
3 középnagy vöröshagyma
vaj
zsemlemorzsa

A mártáshoz:
5 dl zsíros tejföl
1-3 teáskanál pirospaprika
só
őrölt feketebors

Sütés: 220-230 fokon, középső rácson

Elkészítés: Kiválogatok bő egy kilogrammnyi szép, egyforma, középnagy krumpliburgonyát, és héjastul, hideg vízbe téve felteszem főni. (Azt, hogy középnagyok és egyformák legyenek, én találtam ki, és tudományos magyarázatom is van rá: a középnagyból könnyen tetszetős karikák vághatók, az egyforma méretnek köszönhetően pedig egyszerre főnek meg a krumplik... Apropó, tudatom Önökkel, hogy felfedezéseim a közeljövőben gyűjteményes formában is olvashatók lesznek, már tárgyalok a kiadóval.) :)

Főzőcske, de óvatosan

Amíg fő-fövöget a krumpli, lehéjazom és felkarikázom a kolbászt és a hagymát – lehetőleg minél vékonyabbra. A karikázás közben jó eséllyel szétomló hagymadarabokra begorombulok, és körök helyett kisebb szeletekre vágom, mert így is jó.

Fél szemmel gyakran a krumplira sandítok, és sűrűn elmormolom: nem túlfőzni! Egyrészt még sülni is fog, másrészt ha túl puha, gondjaink támadhatnak a karikázással. Újabb tudományos (fantasztikus) ötlettel szolgálhatok ennek kapcsán: egy próbatűt a krumpliba szúrva hiteles információt kapunk annak állapotáról: ha tűnk rögtön a krumpli héjánál megakad, bizony kemény az még belül, ellenben ha csekély erőkifejtéssel csaknem a közepéig belemélyed, alighanem főtt krumplinak szólítandó. Kissé egyszerűbben fogalmazva: puha legyen, de ne főjön túl. :)

Miénk a vár

A héjában főtt krumplit lábossal, vízzel együtt a mosogatóba helyezem, s rögvest hideg vizet eresztek rá. Megvárom, míg langyosra hűl, majd lehéjazom, s nem túl vastagon felkarikázom.

Közben előkészítem a tepsit, hogy a karikákat legyen hova rakni: vastagon kivajazom (4-5 dkg), gazdagon megszórom zsemlemorzsával, és hozzákezdek az alapozáshoz: lerakok egy sor főtt krumplit (minél kevésbé hézagosan). Mindenikre egy-egy kolbászkarikát fektetek, majd betakarom egy sor krumplival. A következő réteget hagymakarikákból építem, amit gyengén megsózok. Végül kis váramnak a maradék krumpliszeletekből készítek tetőt, s előkészülök a malterozáshoz. Ám ennekelőtte néhány vajdarabkát dugok krumpliváram repedéseibe, sőt a tetőre is juttatok belőle.

Terrakott(a) krumpli

A malter-mártáshoz villával krémesre kavarom a zsíros tejfölt, majd 1-2 teáskanálnyi sót, 2-3 teáskanálnyi pirospaprikát, pici őrölt borsot szórok rá, s alaposan összekeverem. Inkább egy picit folyós legyen, hogy az alsóbb szintekre is beszivárogjon a „kötőanyag”; szükség esetén hígítsuk kevéske tejjel.

A szép színű mártást ezután a legfelső krumplirétegre öntöm, ügyelve, hogy egyenletesen beterítse a rakottast. Látványnak sem utolsó. :)

Mai történetem is a sütőben ér véget, kb. egy óra múlva. Ekkorra a krumplivár szépen egybeforr, az alsó krumpliréteg ropogósra sül, a többiek is szoláriumozottak, a tepsi sarkaiba került hagymadarabkákon pedig megjelenik egy-egy kósza égésnyom. Behatóbb vizsgálat gyanánt a kóstolás lehetősége is szóba jöhet. :)

Egy az ezerből

Kedves (új) Olvasóim! Továbbra sem szövögetek világmegváltó terveket a konyhában. Célom, hogy egyszerűen elkészíthető, ízletes ételeket mutassak be, átengedve Önöknek a változtatás jogát. :) Rakott krumplimat például bátran dúsíthatják tojással, a paprikás mártás helyett tehetnek rá besamelt, ha az jobban ínyükre való. Paradicsom, paprika is illenék bele, ám a fóliás primőröket messzire kerülöm... nyáron majd sütök egy ilyen verziót is.

A Pistuc-féle rakott krumplihoz jó étvágyat kíván (ki hitte volna):