Eredendően nem magyar fajta, hiába szeretünk „hungarikumként” gondolni rá. Magyarország területére a Balkánon keresztül került, mikor a törökök elől menekülő és hazánkban letelepülő rácok behozták magukkal az 1400-as évek közepén. Ők terjesztették el a kadarka termesztésének és borkészítésének módját, olyannyira, hogy a filoxéravész előtt Magyarország területén a szőlőültetvények közel 70%-a kadarka volt.
Mivel tömegtermelésre egyáltalán nem alkalmas, sajnos ez a szám fokozatosan csökkent, míg végül szinte majdnem teljesen eltűnt. A 90-es évektől egyre több borász fedezte fel újra a kadarkát, ma közel 400 hektár van az országban, és a telepítések száma fokozatosan nő.
A kadarkatőkék negyede ma Szekszárdon található. Az ottaniak mindig is ragaszkodtak ehhez a fajtához, így aztán az igazán idős tőkék itt találhatóak. Emellett még Egerben, az Alföldön és Villányban jelentős az állomány.
A kadarka rendellenes virágzatú, a virágfürtben nővirágú, hímjellegű és átmeneti formájú virágok is találhatóak. Fagyérzékeny, valamint későn, október végén érik. Bogyójának héja vékony, így egyrészt kevésbé ellenálló a betegségekkel szemben, másrészt emiatt kevesebb a színanyaga és a tannintartalma is. Az időjárásra való érzékenysége miatt előfordul, hogy nem minden évben tudnak szüretelni belőle.
A fajta karakterét könnyen elnyomhatja a túlzott hordóhasználat, ezért általában vagy tartályban, vagy használt nagy hordóban rövidebb ideig érlelik. Ekkor megmaradnak a piros bogyós gyümölcsös jegyek, és a szőlő saját, fűszeres karaktere is. Legtöbbször fajtaborként palackozzák, de házasításokban, például a szekszárdi és az egri bikavérnél is előszeretettel használják.
A könnyed, játékos, de elegáns bor mellé sokféle fogást választhatunk. Nagyon jól illenek hozzá a klasszikus magyar, fűszerpaprikás ételek, mint a halászlé, de bármilyen paradicsommal készült fogás, akár egy pizza mellé is bonthatjuk.
Említettük, hogy a Szekszárdi borvidéken találhatunk igazán idős ültetvényeket is. Vidáéknál közel 100 éves bakművelésű kadarkákat fedezhetünk fel. Ezek a göcsörtös törzsű tőkék ihlették a nevét és a címkéjét is a bornak. Ami egy igazán komoly kadarka, karakteres fűszerességgel és sok piros bogyós gyümölccsel. A kevés tannin és az élénk savak szép struktúrát adnak neki. Ha kibontottuk, érdemes odafigyelni rá.
Ha valaki hiányolná a hordót a kadarka mellől, az választhatja a szekszárdi Heimann Céh Kereszt kadarkát. A spontán erjesztett tétel egyharmadát új hordóban, a többit pedig ászokban érlelték. Kicsit több tannint, édesebb fűszerességet, sűrűbb textúrát érezni a borban, ami persze nem veszíti el a gyümölcsösséget és a szép ívet adó savgerincet sem. Több szempontból is különleges tételnek, úttörőnek számít ebben a stílusban, és szerintünk bérelt helye van a halászlé mellett.
Tízgenerációnyi szőlészeti és borászati múlt után Koch Csaba is követte a nagyapák és a dédapák útját, és két borvidéken is sok-sok hektárt művel. A Hajós-Bajai borvidéken található félhektárnyi, sok munkát igénylő kadarka jól érzi magát a humuszban gazdag, napfényes termőterületen. A 2015-ös meleg évjáratban egy érett gyümölcsökkel teli, intenzív aromavilágú bor készült. A tétel kereksége és a lágy tanninok tökéletesen passzolnak az indián nyárhoz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.