Az inzulinrezisztencia melletti diétát az állapotra jellemző magas inzulinszint nehezíti meg. A sejtek alacsonyabb inzulinérzékenysége, az anyagcserefolyamatok sérülése, az egészségtelen étrend mellett, az egészségesnek hitt, de valójában destruktív csodadiéták következménye is lehet.
És nem csak a zsírpárnák miatt kezelendő: hosszútávon 2-es típusú cukorbetegséggé is alakulhat. Ám megfelelő étrenddel és életmóddal sejtjeink inzulinérzékenysége javítható, a károsodott anyagcsere helyretehető, és az állapot nagy mértékben javítható, akár fel is számolható.
Minden étkezés megemeli a vércukorszintet, amire a hasnyálmirigy inzulintermeléssel reagál. Az inzulin viszi a vérben lévő cukrot - más néven a glükózt a sejtekbe -, hogy azok energia gyanánt használják fel. A megmaradt glükóz zsír formájában elraktározódik – megfelelő inzulinérzékenységű sejtek és egészséges életmód mellett nem lesz belőle túl sok. Ha azonban a sejtek inzulinérzékenysége csökken, az megbillenti a helyes anyagcserét.
Mint a legtöbb rendellenességnek, ennek is lehetnek örökletes okai, ám az egészségtelen életmód nagyban növeli az anyagcserezavarok és az inzulinrezisztencia kialakulásának esélyét. A rendszertelen, illetve túl gyakori evés, csakúgy, mint a túlságosan nagy adagok a finomított szénhidrátok fogyasztása mind újabb és újabb glükózlöketet, ezzel inzulincsúcsot jelentenek, amelyek hatására a sejtek egyre nehezebben reagálnak az inzulinra - csökken az inzulinérzékenységük. Ennek az eredménye, hogy az inzulinszint magas marad, a szervezet elkezd raktározni: a magas inzulin köti a zsírt.
"Nem csak az egészségtelen ételek, hanem akár a veszélyes, nem szakmai alapokon nyugvó divatdiéták is okozhatják az anyagcsere károsodását" – hívja fel a figyelmet Dr. Farkas Kitti orvos, aki szerint kifejezetten a csodadiéták tehetnek arról, hogy az inzulinrezisztencia mára elterjedt betegség lett.
Amellett, hogy nehézkessé vagy lehetetlenné válik a zsírpárnák ledolgozása, a kezdődő és már kialakult inzulinrezisztencia leggyakoribb tünetei közé tartozik a hirtelen rád törő fáradtság, enerváltság és álmosság, remegés, izzadás, szédülés vagy akár ájulás is. Ennek az oka, hogy az inzulinrezisztencia miatt a sejtek nagyon nehezen tudják csak felhasználni a vérben lévő cukrot - és ezt meg kell tulajdonképpen gyógyítani.
A sokat emlegetett napi ötszöri-hatszori étkezés elterjedt módszer, azonban Dr. Farkas Kitti szerint egyáltalán nem jó ötlet az inzulinháztartás szempontjából.
"Az öt étkezéssel az a probléma, hogy pusztán a tünetet próbálja enyhíteni. A gyakori etetés csökkenti az éhségérzetet és kiigazítja a vércukrot, de magát a kiváltó okot, azaz a magas inzulinszintet, nem kezeli. Ha ugyanis napi ötször vagy még többször étkezünk, akkor állandóan magasan tartjuk a vércukorszintünket, a hasnyálmirigyünk pedig folyamatosan fogja termelni az inzulint, amíg ki nem merül” – fogalmaz Dr. Farkas Kitti orvos, aki azt is kiemeli, hogy szénhidrátbevitelünket igazítsuk a napszaki vércukoringadozáshoz is, és ebédünk legyen a legtartalmasabb.
A rendszeres testmozgás szintén elengedhetetlen. A sport nemcsak a zsírégetés fokozása és az izmok növelése miatt fontos, hanem azért is, mert maga az intenzív testmozgás javítja a sejtek inzulinérzékenységét. A destruktív stressz szintjének mielőbbi csökkentése és a pihentető, minőségi alvás szintén kikerülhetetlen összetevője az egészséges, IR-mentes anyagcserének.
"Ha pedig kifejezetten foglalkoztat bennünket a fogyás kérdése is, akkor ne feledjük, hogy nem csupán fogyókúrában, hanem életmódváltásban kell gondolkodni, nulladik lépésként pedig, el kell tüntetni a korábbi, sikertelen fogyókúrák hatásait. Így lehet elkezdeni rendbe tenni az anyagcserét. A sejtek inzulinérzékenységének javításával be tud indulni a zsírfelhasználás is, újra tudunk majd fogyni" - tanácsolja a szakember.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.