Az anorexia nervosa betegséget először 1873-ban írták le. Az anorexiás személy túl kövérnek tarja magát még akkor is, amikor normális a testsúlya, ezért folyamatosan éhezteti magát, a nem evés mellé pedig kényszeres testmozgás is társul. A beteg akkor sem elégedett a testképével, ha drasztikusan lefogy. A fejlett társadalmakban egyre inkább gyakoribb ez a pszichés betegség. Jellemzően nőket érint.
- Az evés és testképzavarok már serdülőkorban megjelennek, de beszélhetünk korai megjelenésű evészavarokról, ezek akár 7-8 éves korban elkezdődhetnek kialakulni - kezdte Bálint Eszter, pszichológus. - Az érintettek között jellemzően több a lány, mint a fiú, de a betegség nem kor vagy nem specifikus. Serdülőknél érdemes odafigyelni arra, hogy léteznek olyan online közösségek és felületek, ahol a fiatalok egymást bátorítják a kóros viselkedések fenntartására, és ötleteket tippeket cserélnek.
A betegségnek vannak intő jelei, amiből a családtagok következtethetnek arra, hogy gyerekük, vagy hozzátartozójuk anorexiában szenved. Az egyik intő jel az, hogy az étkezések során furcsa viselkedésformákat vesz fel az ember. Például nem akar a többiekkel együtt enni, vagy kalóriaszegény ételeket eszik, ezeket is kis adagokban.
- Evéskor előfordulhat, hogy nagyon lassan esznek, apró falatokban, vagy akár egyenesen bizarr szokásokat is felvehetnek. A hirtelen fogyás is intő jel lehet. Az érdeklődés beszűkül, nagyon sokat kezdenek foglalkozni azzal, hogy hogy néznek ki, hány kilósak, milyen ételeket esznek, milyen diéta trendek vannak éppen. Gyakori, intenzív, gyakran mértéktelen testmozgásba kezdenek. Jellemzően olyan ruhákat hordanak, amelyek eltakarják a testüket. A társas kapcsolataiktól is visszahúzódnak: elkerülik azokat a helyzeteket, ahol enni kell és azokat ahol a testüket kellene megmutatni.A hangulat ingadozóvá válik, gyakori az ingerlékenység - mondta a pszichológus.
Az anorexia nervosa kialakulásának a hátterében sok mindent állhat. Bálin Eszter elmondta, hogy biológiai, pszichés és szociokulturális tényezők együttesen járulnak hozzá a betegség kialakulásához.
- Jelenleg is folynak genetikai kutatások, fiziológiai és neurológiai vizsgálatok és természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni a társadalmi vagy a közvetlen környezetből érkező hatásokat se. A lelki okok között leggyakrabban a túlzott perfekcionizmust említik, emellett gyakran megjelennek a betegek történetében olyan családi elvárások, amelyek állandó stresszfaktorként szolgálnak - közölte Bálint Eszter.
Az anorexiát nagyon komolyan kell venni, hiszem a drasztikus fogyás alultápláltsághoz vezethet, amely veszélyezteti a beteg életét.
- Olyan súlyossá válhat a helyzet, hogy kórházi ellátás is indokolt. Komoly terápiás munka szükséges a felépüléshez. A gyógyulás elősegítése érdekében orvosok, pszichológusok és dietetikusok dolgoznak együtt, hiszen sok esetben a munka ott kezdődik, hogy az alultápláltsággal járó veszélyeket kell elsőként megszüntetni. Egyéni és csoportpszichoterápia mellett családterápiát is szoktak javasolni, főleg serdülők esetében. Az érintettek 10 %-nál halálos kimenetelű ez a betegség - mondta a pszichológus.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.