Azzal már a legtöbben tisztában vannak, hogy bőrüket, szemüket védeni kell a túlzott napozástól, és azt is sokan tudják, hogy miként kell használni a napvédő krémeket, illetve mikor nem javasolt a napon tartózkodni. Ám a kánikula szervezetünkre gyakorolt pontos hatásait nem mindenki ismeri behatóan, pedig a nagy melegben, tűző napon végzett munka, sportolás, vagy akár napozás komoly veszélyeket rejthet magában.
A meleg miatti ájulás esetén az eszméletvesztés rövid ideig tart: néhány pillanattól pár percig, de sosem húzódik 15 percnél tovább. A beteg az ájulás előtt gyengeséget, émelygést érez, jelentkezhet fülzúgás vagy a látás elhomályosulása, az egész test hirtelen leizzadása. A hőkollapszus oka a magas külső hőmérséklet miatt kialakuló vérkeringési átrendeződés: a szervezet úgy próbálja magát hűteni, hogy a periférián elhelyezkedő (a test középvonalától távolabb eső) erek kitágulnak, elősegítve a hőleadást. Ezzel párhuzamosan intenzív verejtékezés is megfigyelhető. Arra hajlamos egyéneknél e két tényező együttesen az agyi vérkeringés átmeneti zavarát eredményezi, amely a tudat elvesztését vonja maga után.
Az izzadás folyadék- és elektrolit (só) vesztéssel jár, és ezek pótlása nélkül kiszáradáshoz (dehydratio, exsiccosis) vezet. Ennek lehet tünete a fáradékonyság, az étvágytalanság, szédülés, fejfájás, a szapora szívverésérzés, hányinger-hányás, az izomgörcsök és az eszméletvesztés.
Nagyfokú fizikai terhelés következtében, leginkább közepesen meleg (25-30°C), párás környezetben alakul ki. Gyakrabban fordul elő a terheléshez kellőképpen nem szokott, előzőleg kevés folyadékot fogyasztó személyeknél. Veszélyeztetettek az idősek és a túlsúlyosak is. Tünete a nagyfokú izzadás, hányinger, hányás, szapora légzés, szapora pulzus. A beszéd és a járás zavara alakulhat ki, létrejöhetnek izomgörcsök is.
A hőártalmak olyan típusa, mely hosszabb idő, általában több nap alatt fejlődik ki. A vízhiányos forma kialakulását a víz bevitelének hiánya vagy a víz fokozott vesztése (hányás, hasmenés) hozza létre. A sóhiányos forma legtöbbször verejtékezés következtében alakul ki, vagyis a verejtékezés intenzitásával a víz és ásványi anyagok pótlása nem képes lépést tartani. Fejfájás, szédülés, hányinger, hányás jelentkezhet, a beteg ingerlékeny, bágyadt lehet. A pulzus szapora, szabálytalan. Kezdetben egyes kis izmok izolált görcse jelentkezik, később nagy terjedelmű, fájdalmas rángások alakulnak ki.
Amennyiben magas külső hőmérsékleti viszonyok mellett végzett nehéz fizikai munka során termelődő hőmennyiséget a szervezet nem képes leadni, a testhőmérséklet akár a 41 °C fokot is elérheti, és kezdetben fejfájással, szédüléssel, hányingerrel, hányással, majd tartós expozíció esetén akár tudatzavarral, eszméletvesztéssel, vagy más idegrendszeri tünettel járó hőguta alakulhat ki.
Az eszméletét vesztett beteget mihamarabb hűvös, szellős és árnyékos helyre kell helyezni, az agynyomás csökkentése érdekében enyhén, körülbelül 30 fokban megemelt felsőtesttel fektetve, emellett hideg vizes borogatással a test hűtése érdekében. Az eszmélet visszatérése után maradjunk vele, kérdezzük meg, megütötte-e magát, igényel-e segítséget. Amennyiben az eszméletvesztés negyed órán túl is fennáll, vagy görcsrohamok jelentkeznek (akár az ájulás előtt, közben vagy után), a beteg vizeletét vagy székletét maga alá ereszti, a tudat visszatérését követően tudat- és beszédzavar vagy bármely más kóros állapot marad hátra - minden esetben minél hamarabb lássa orvos a beteget, mert megvan az esélye, hogy komolyabb kiváltó ok található a háttérben.
Hőgutát természetesen nemcsak nyitott helyen, napsütésben lehet kapni, hasonlóan végzetes lehet a zárt, szellőzésmentes helyen, extrém magas hőmérsékleten, nem megfelelő ruházatban tartózkodás is. Gondolj csak a forró autóban felejtett gyermekek, kutyák tragédiájára.
Ajánljuk még:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.