A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ légúti figyelőszolgálatának legutóbbi, heti jelentése szerint eddig 4 betegnél mutatták ki a humán metapneumovírust. A hMPV vírus tehát Magyarországon is jelen van, azonban a virológus szerint nem kell újabb, a koronavírus-járványhoz hasonló állapotoktól tartani. Ráadásul a hMPV nem új kórokozó, már 2001-ben felbukkant.
A human Metapneumovírus (hMPV) tehát nem új vírus: 2001-ben került felfedezésre légúti fertőzések okozójaként. Minden életkorban előfordulhat, de leginkább a gyermekeket és az idősebbeket betegíti meg. A kórokozó terjedésében a cseppfertőzés (emberről emberre pl. köhögéssel, tüsszentéssel) és a közvetlen kontaktus játszik főszerepet. Az 5-9 nap lappangási időt követően a légúti fertőzés tünetei általában egy hétig tartanak. A fertőzés legtöbbször enyhe, megfázásos tüneteket okoz. Ritkán, a legyengült immunrendszerű betegeknél, okozhat súlyosabb légúti hurutot, tüdőgyulladást, nagyon súlyos esetekben akár lélegeztetés is szükségessé válhat. Krónikus légúti betegségben (asztma, COPD) szenvedőknél az alapbetegség akut fellángolásához vezethet – hívják fel a figyelmet a SOTE Pulmonológiai Klinikájának szakemberei az intézmény honlapján közzétett tájékoztatójukban.
Kemenesi Gábor virológus elmondta: ez a vírus régóta velünk van Európában, egyszersmind szinte minden évben a légúti fertőzések szezonjának egyik főszereplője. Mindez pedig alapjaiban határozza meg azt is, hogy mennyire veszélyes. A koronavírus (SARS-CoV-2) veszélye ugyanis éppen abban rejlett, hogy korábban nem találkozott vele az emberiség, így tömegesen tudott megbetegedéseket kiváltani, illetve rengeteg halálesetet is okozott. A HMPV esetén a szakember szerint nem kell hasonlótól tartani – írja a Házipatika.
Mivel a vírus cseppfertőzéssel terjed, a „szokásos” módon védekezhetünk a hMPV ellen: fontos, hogy gyakran mossunk kezet, zsúfolt helyeken viseljünk maszkot és mindig legyen nálunk zsebkendő, amelybe tüsszenthetünk és köhöghetünk. Ha mégis megfertőződnénk, betegen ne menjünk közösségbe!
A hideg idő, a kevés napfény, a sok zárt térben töltött idő kedvez a vírusok terjedésének. Ilyenkor különösen fontos, hogy tudatosan támogassuk az immunrendszerünket. Ehhez az alábbiakat tehetjük:
Ha fontos az egészségünk, a következő vitamindús zöldségeket és gyümölcsöket mindenképpen iktatssuk be az étrendünkbe:
Káposzta és karfiol
A káposzta és a karfiol remek rostforrás. Gazdagok C-, K- és B-vitaminokban. Az ún. keresztesvirágú zöldségek közé tartoznak, amelyeket szisztematikus elemzések és meta-analízisek összefüggésbe hoztak a daganatos megbetegedések, többek között a prosztatarák, a méhdaganat, petefészekrák, a vastagbéldaganat, a gyomorrák és a Non-Hodgkin limfóma kialakulásának alacsonyabb kockázatával. A pontos mechanizmus még nem tisztázott, de az antikarcinogén (daganatellenes) hatás feltehetően a glükozinolátoknak nevezett fitokemikáliáknak tulajdonítható.
Bab
A hüvelyesek magas fehérje-, rost-, valamint alacsony zsírtartalommal bírnak. Mikrotápanyagok közül jó forrásai a réznek, vasnak, káliumnak, magnéziumnak, mangánnak, foszfornak és folátnak. Gazdagok polifenolos vegyületekben, mint a fenolsav, flavonoidok és tanninok. Antinutritív anyagokat is tartalmaznak (olyan vegyületek, amelyek egyes tápanyagok felszívódását akadályozzák), de ezek mennyisége az áztatás, a főzés és a feldolgozás során csökken. Rendszeres fogyasztását összefüggésbe hozták az alacsonyabb vérnyomással és a csökkent kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) kockázattal, valamint a javuló vércukorértékekkel is.
Birsalma
Gazdag a vízben oldódó élelmi rostok csoportjába tartozó pektinben, ezáltal szerepe lehet a jó emésztés, a lipidanyagcsere rendezésében és a teltségérzet kialakításán keresztül a testsúlykontrollban.
Dió
Jó fehérje- és szénhidrátforrás, de leginkább a telítetlen zsírsavakról, különösen az alfa-linolénsav (növényi omega-3) tartalmáról híres. B- és E-vitamin, folát-, réz-, magnézium-, mangán-, foszfor-, cink-, kálium- és vasforrás. A legjobb táplálkozástudományi evidenciák a fogyasztását összefüggésbe hozzák a lipidprofil javulásával és a kardiovaszkuláris megbetegedések csökkent kockázatával.
Homoktövis
Gazdag karotinfélékben, melyek közül a béta-karotin az A-vitamin előanyaga, valamint E- és K-vitaminban. Igazán azonban C-vitamin-tartalma jelentős. Remek helyettesítője lehet az indokolatlanul nagy dózisú C-vitamin étrend-kiegészítőknek.
A rendszeres testmozgás segíti a vérkeringést, amely hozzájárul az immunsejtek hatékonyabb működéséhez, és javítja a szervezet általános állapotát. Már napi 30 perc mozgás is jelentősen növelheti az immunrendszerünk ellenálló képességét.
Az alvás elengedhetetlen ahhoz, hogy a szervezet regenerálódjon, és az immunrendszer megfelelően működjön. A nyugodt, pihentető alvás alatt a testünk javítja a sejteket, és előkészíti az immunválaszt a külső fenyegetésekkel szemben.
A természetes gyógynövények régóta ismertek immunerősítő hatásaikról. Olyan növények, mint a homoktövis, a kasvirág és a bodza különösen hasznosak lehetnek az immunrendszer erősítésében és a vírusokkal szembeni védekezésben. A tibeti gyógyászat is kiemelten használ gyógynövényeket, amelyek segítenek fenntartani a szervezet egyensúlyát és javítani a védekezőképességet.
Megnyugtató hír, hogy Kína északi tartományaiban már csökkennek az esetszámok, különösen a 14 év alatti gyerekeknél – írja a South China Morning Post, amely hozzáteszi, hogy az influenza jelenleg sokkal nagyobb gondot okoz az országban, mint a hMPV vírus.
Forrás: Borsonline, myrobalanmed.com
(Kiemelt fotó: Shutterstock)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.