Alig voltál napon, mégis leégtél? Lehet, hogy a gyógyszered a ludas!

A gyógyszer okozta fényérzékenység egy igen gyakori mellékhatás, amelyet bizonyos hatóanyagok vagy gyógynövények használata válthatnak ki. Ez különösen nyáron okozhat problémát, amikor mi is több időt töltünk a szabadban, ráadásul lenge öltözékben, és az UV-sugárzás közvetlenül éri a bőrünket. A fényérzékenyítő gyógyszerek a napfény hatását felerősítik, ezért fototoxikus reakciót váltanak ki. Már nagyon rövid idő alatt is napégést, vörös, viszkető, hólyagos bőrtüneteket okozhatnak a napnak kitett testfelületek.

Ne gondoljuk, hogy „ó, én sosem égek le, engem ez a veszély nem fenyeget”, ugyanis ennek megjelenése nem egyénfüggő, mindenkinek számítania kell rá, ha fényérzékenységet okozó gyógyszert szed, vagy krémet használ, és a napon tartózkodik. Ez nem öröklődik genetikailag, és nem önálló betegség, kialakulásában nincs szerepe a bőrtípusunknak, a nemünknek vagy az életkorunknak. A tünetek órák vagy akár percek alatt megjelennek a napnak kitett bőrön. A fényérzékenység súlyossága dózisfüggő, tehát attól is függ, hogy milyen és mennyi gyógyszert vettünk be, mielőtt napra mentünk.

Mindig olvassuk el a betegtájékoztatót!

Rendkívül fontos, hogy mindig olvassuk el a gyógyszerek tájékoztatóját, amelyből kiderül, hogy a készítmény okoz-e fényérzékenységet. A legalapvetőbb tabletták vagy krémek is kiválthatják, mint például antibiotikumok, fájdalom és gyulladáscsökkentők, izom vagy ízületi fájdalmakra használatos krémek, vízhajtók, szívritmus-szabályzók, de még akár a gombaellenes készítmények is.

Fotoallergia – ilyen is van!

Nem csupán fényérzékenységet, hanem akár fotoallergiát is kiválthatnak bizonyos szerek. Ez a veszély azonban csak akkor fenyeget minket, ha előzetesen érzékennyé váltunk a fényérzékenységet okozó hatóanyaggal szemben. Ebben az esetben az immunrendszer túlzott válaszkészségéről, vagyis allergiáról van szó. A fotoallergiát úgy különböztethetjük meg a fényérzékenységtől, hogy míg az utóbbinál az árulkodó jelek csak a napnak kitett területeken jelennek meg, amelyek a fokozott napégésnek felelnek meg, addig fotoallergia esetében akár az egész bőrfelületünkre kiterjedhetnek a tünetek, emellett okozhat égő érzést a szemben, csalánkiütést, ekcémaszerű bőrelváltozást, amely viszketéssel, duzzanattal, nedvedzéssel és hámlással is járhat.

Mit tehetünk a fényérzékenység ellen?

Ha mindenképpen gyógyszert kell bevennünk, és tudjuk, hogy az adott készítmény fényérzékenységet okoz, akkor alkalmazásának ideje alatt kerüljük a közvetlen napfényt, és mindig használjunk magas faktorszámú fényvédő krémet, ha a szabadban tartózkodunk. A fényérzékenység és a fotoallergia kezelése is antihisztaminnal, valamint helyileg alkalmazott gyulladáscsökkentő, szteroid tartalmú krémekkel történik.

Bizonyos zöldségek és gyógynövények is kiválthatják

Akadnak olyan növények, melyek leveleiben fényérzékenyítő anyag található. Ezért amikor ezek a növények a bőrünkkel érintkeznek, majd napfény éri ezt a felületet, akkor égési sérüléshez nagyon hasonló tüneteik jelennek meg rajtunk, de akár súlyos allergiás reakciót is okozhat. Ennek kialakulásáért a furokumarin nevű anyag felelős, amely megtalálható például a zellerben, a petrezselyemben, a paszternákban vagy a kankalinban. A súlyosabb tünetek általában a növénnyel történt érintkezést követő 24 órában alakulnak ki, az ezt követő 2-3 napban rendszerint tovább fokozódnak. Egyes illóolajok – például a citromolaj – szintén növelik a bőr fényérzékenységét: ha a bőr kapcsolatba kerül velük, majd UV-sugárzás éri, akkor gyulladáskeltő anyagok fejlődnek ki, melyek bőrgyulladáshoz vezetnek, vörösödést, és hólyagképződést okoznak.

(Forrás: Fanny Magazin, borítókép: Shutterstock)