A húsvéti tojás az egyházi szimbolika szerint a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi − a XII. században hivatalos egyházi áldásban is részesült. A tojás kultikus felhasználását azonban nem a kereszténység kezdeményezte, az egyház egy ősi termékenység-szimbólumot és tavaszi hagyományt töltött meg saját ideológiájával.
Egészséges
A meszes héjon − amely kalcium-karbonátból áll − sok kicsi pólus található, hogy a tojás belseje „lélegezzen”. A tojás – a benne lévő értékes tápanyagoknak köszönhetően - számos panaszra gyógyírként szolgál. Az ősi tapasztalatok bizonyítékaként ma már hatóanyagait is pontosan ismerjük.
Egy nagyobb méretű tojás 6-8 gramm fehérjét és 5-7 gramm zsírt tartalmaz. A tej után a tojás a második - az emberi táplálkozás szempontjából - legfontosabb a fehérjék sorában: körülbelül negyvenféle fehérje található benne. A fehérjék elemi építőkövei az aminosavak, s az esszenciális aminosavakat szervezetünk nem képes előállítani, viszont elengedhetetlenül szükségesek az emberi test számára.
A tojásban a C-vitaminon kívül szinte az összes vitamint megtaláljuk. Különösen gazdag B2- és B12-vitaminban, a legfontosabb D-vitamin forrásunk, megemlítendő az E-vitamin, és egy tojás a napi ajánlott A-vitamin-bevitel egyötödét tartalmazza. Az ásványi anyagok közül a foszfor, a vas, a jód és a cink mennyisége jelentős.
A tojássárgájában levő lecitin bőségesen tartalmaz kolint, amelynek a koleszterin vérben való szállításában és a zsíranyagcserében van szerepe, és a sejthártyának és az idegszövetnek is lényeges alkotóeleme. Noha a szervezet elegendő kolint termel átlagos igényei kielégítésére, a táplálékkal bevitt további mennyiség csökkentheti a zsír felhalmozódását a májban, és megelőzhet bizonyos idegrendszeri károsodásokat. Magas koleszterintartalmával kapcsolatban számos tévhit él, ám a tojás az egészséges koleszterinek közé tartozik, és csak az egyébként magas koleszterinszinttel rendelkezőknek nem ajánlott a fogyasztása.
Anabolikus (fehérjéket felépítő) hatása miatt ideális tápanyag sportolóknak, valamint olyanoknak, akiknél az izom vagy más fehérjék lebomlása fokozott (pl. időskori izomsorvadás). A tojásban lévő lutein és zeaxantin bizonyítottan jelentős szerepet játszik mind az időskori érzékszervi működések romlásának, mind az érelmeszesedés folyamatának lassításában. A korai fejlődésben is jótékony hatású.
A gyógyszeripar felhasználja a tojásból nyerhető különböző anyagokat, többek között a zsíroldékony gyógyszerek szállítóanyagaként, kismama-táplálékkiegészítőben a magzati idegrendszer fejlődését segítendő, a koraszülöttek táplálásában, sőt az Alzheimer-kór kezelésében is.
Kérdések és válaszok
1. Fehér vagy rózsaszín héjút válasszunk? A tojás héjának színe a tyúk fajtájából következik. A barna tyúkok „tojáshéj” színű tojást, a fehérek pedig fehér héjút tojnak. A tojás héjának színe nem befolyásolja a táplálék minőségét.
2. Mennyire sárga a sárga? A tojás sárgájának színe a tyúk táplálékától függ. Ha búzával etetik, a sárga sápadtabb, ha viszont kukoricával, akkor ragyogó sárga színű.
3. Hűtőben kell-e tartani a tojást? Igen, szobahőmérsékleten ugyanis a tojás egy nap alatt annyit veszít frissességéből, mint egy hét alatt a hűtőben. Legjobb az 5–8 fok közötti hőmérséklet.
4. Mennyi ideig tartható el a tojás? Az első egy héten igazán friss a tojás, ilyenkor érdemes lágy tojást, buggyantott tojást készíteni belőle. Ezután inkább főzzük keményre, használjuk rántottának, omlettnek vagy süteménybe, töltelékbe. A 28 napnál öregebb tojást dobjuk ki!
5. Honnan tudható, hogy friss-e a tojás? Egy edénybe öntsünk hideg vizet, majd tegyük bele a tojást: ha elmerül, a tojás frissnek mondható, ha lebeg a vízben, akkor már öregebb.
Tojásdíszítés
A húsvéti tojásfestés két legelterjedtebb módja a festés és az írókázás. A festéshez kaphatók különböző tojásfestékek, matricák, amelyeket saját ötlet alapján használhatunk fel.
A hagyományos húsvéti tojás piros. A színnek védő erőt tulajdonítottak, amely megvéd az ártó szellemektől. Valószínűleg ez az ősi hitre rakódtak rá a későbbi korok kulturális tartalmai. A kereszténység a piros színben Krisztus vérének szimbólumát látja. A tojásfestés szokása az egész világon elterjedt, kereszténységtől függetlenül.
Az írókázás esetében viasszal mintát rajzolunk-írunk a tojásra, majd egyszínűre festjük: a viaszos részt nem fogja be a szín, így előtűnik a minta. A viaszt száradás után lekaparjuk.
Ha sokáig főzzük a tojást, aztán hirtelen hideg vízbe mártjuk – hogy a hártyája belül elváljon a héjától –, akkor szinte örökéletű lesz, nem kell attól tartanunk, hogy megromlik. Évek múlva, ha megrázzuk, érezni fogjuk, hogy egy kis golyócska ugrál a közepében, ez lett a sárgájából.
Különleges színhatás érhető el, ha hagymahéjjal teli vízben főzzük a tojást. Nagyon szép ajándék, ha gombostűvel óvatosan kifúrjuk a tojás két végét, kifújjuk, majd óvatosan kimossuk a belsejét langyos vízzel, aztán festjük. (A kifújt „felesleget” a rántottától kezdve számtalan módon felhasználhatjuk.)
Speciális technika a tojáspatkolás: manapság tojáspatkolók próbálkoznak a kis fémlapok tojásra erősítésével. A világrekord: egy tojáson 1202 darab patkó, 2404 darab szeggel!
Húsvéti töltött tojás füstölt sonkával
Hozzávalók: 10 db főtt tojás, 10-15 dkg füstölt sonka, 1 dl tejföl, petrezselyem, 1 evőkanál mustár, 2 evőkanál majonéz, 10 dkg reszelt füstölt sajt, 1 fej lilahagyma, 1-2 szál zöldhagyma, só, bors
Elkészítés: A tojásokat félbevágjuk, a sárgáját kivesszük, külön tálba tesszük. A fél fehérjéket tűzálló tálba helyezzük, és hogy megálljanak, picit lecsíphetünk a gömbölyded aljukból. A sonkát és a hagymákat egészen apróra vágjuk, a sajt felén kívül mindent hozzáadunk a sárgájákhoz, jól összedolgozzuk, és kiskanállal a fehérjékbe töltjük. A tetejét megszórjuk reszelt sajttal, és körülbelül 10 percig sütjük.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.