Cider-teszt: egy klasszikus volt a kóstolók kedvence, egyet kivontak a forgalomból

A cider magyar fordításban almabort jelent, de a teszt során kiderült, hogy ez nem minden termék esetében jelent valódi almabort. Habár mind a 9 ital címkéjének főlátómezejében olvasható a cider megnevezés, a termékek közül csupán hármat neveztek almabornak a forgalmazóik, a többi hatnál „almalé alapú, sűrítményből vagy koncentrátumból készített szénsavas, erjesztett alkoholos ital” szerepelt a jelölésen. Ez azért fontos, mert míg a magyar nyelven almabor elnevezésű italoknak meg kell felelniük a Magyar Élelmiszerkönyv e termékköre vonatkozó előírásainak is, addig a cider fantázianévvel forgalomba hozott italoknak csupán a saját gyártmánylapjukban leírtakkal és az általános, élelmiszerekre vonatkozó jogszabályokkal kell összhangban lenniük.

Nem túlzás azt állítani, hogy a Nébih laboratóriumaiban atomjaira bontották a cidereket, hiszen atomi szintű stabilizotóp vizsgálatokat is végeztek a szakemberek, hogy az egyes termékek gyümölcseredetét meghatározzák Ezen felül természetesen megmérték például alkohol-, cukor-, kalória-, hamu-, és savtartalmukat, de elkészítették a termékek savprofilját is. A hivatalos érzékszervi vizsgálat sem maradt el. Megnyugtató, hogy a vizsgált termékek mindegyike megfelelt az élelmiszerbiztonsági előírásoknak, súlyos analitikai probléma nem merült fel.

Minőségi probléma két almabornak nevezett termékkel adódott. Ezeknek az italoknak, mivel almabor megnevezéssel kerültek forgalomba, szigorúbb előírásoknak kell megfelelniük, mint „alkoholos ital” leíró nevű társaiknak. Mindkét minőségileg kifogásolható termék erjesztett almaléből készült az élelmiszerkönyvi előírásoknak megfelelően, azonban az egyiknél a mért cukortartalom (19,5g/l) alapján „félszáraz” helyett „félédes” kategóriába kellett volna sorolni az italt. A másik terméknél a cukormentes extrakt- és az összes sav-tartalom nem felelt meg a Magyar Élelmiszerkönyvben foglalt határértékeknek, így nem tartozik az almabor termékkategóriába.

A jelölési hibák között jellemző probléma volt, hogy az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokat (kálium-diszulfit; nátrium-diszulfit, nátrium-metabiszulfit) az összetevők felsorolásánál nem emelték ki egyértelműen.

Az egyik termék címkéje hiányos volt, mivel nem tartalmazta – a nemzeti jogszabályok hiánya miatt kötelező – leíró nevet. Azaz az „alma cider” mellett, fel kellet volna tüntetni például az „alma alapú szénsavas alkoholos ital” leíró nevet is. A hibák miatt a termékek felelős vállalkozóit a Nébih figyelmeztetésben részesítette, és kötelezte azok javítására.

Az egyik termék forgalmazója többszöri felszólításra sem küldte meg a hivatalnak a nyomon követési dokumentációkat és a gyártmánylapot. Habár a terméknél a laboratóriumi vizsgálatok eredményei nem jeleztek problémát, az azonosítására szolgáló dokumentumok hiánya miatt a Nébih megtiltotta annak forgalomba hozatalát, mivel az nem nyomon követhető. A felelős vállalkozó több százezres nagyságrendű bírságra számíthat.

A ciderek kedveltségi kóstolásán laikus és szakértő kóstolók egyaránt bírálták az alkoholos italokat tisztaság, szín, illat, íz és harmónia szempontok szerint. A Szupermenta rangsorában első helyen a Somersby terméke végzett. Második lett a Carling, míg harmadikként a Strongbow alkoholos ital zárt.

További információkat és a részletes vizsgálati eredményeket itt találjátok >>>