A kenyérhez alapesetben nem kell más, csak liszt, víz és só, a boltok polcain található kenyerek összetevőlistája azonban néha több sorból áll és olyan (természetes) adalékanyagokat is tartalmaznak, melyeket az átlag vásárló nem is ismer. Ezek nem károsak, használatukkal csak gyorsítják a kelesztést, növelik a kenyerek eltarthatóságát, javítják az ízt és az állagot. Ugyanígy adaléknak számít bármiféle egyéb liszt, mag vagy fűszer.
A kenyerek közül is a legkedveltebb a kovászos, melynek élettani hatása, az emésztésre gyakorolt pozitív tulajdonsága is kiemelkedő, sokan csak ezt fogyasztják, mert ettől nincs hasi diszkomfortérzetük. A boltokban kapható sokféle kovászos kenyér azonban csak névleg az, aminek hirdeti magát. A nagyüzemi kovászos kenyerek között található olyan, melyek élesztővel készülnek, de mivel került a tésztájukba egy kis mennyiségű kovász, így viselhetik ezt a jelzőt.
"A jelenleg hatályos Magyar Élelmiszerkönyvben a kovászos jelző nem szabályozott, mivel az előírás nem határozza meg a sütőipari termékekben jelen lévő kovász vagy a kovászt helyettesítő kovászkészítmény minimális mennyiségét. A jogszabályok azonban lehetőséget adnak arra, hogy a kenyér elnevezésében és a terméket kísérő kommunikációban a kovászra utaló kifejezés megjelenhessen" – tudta meg a G7 az Agrárminisztériumtól.
A két kenyér közti egyik alapvető különbség a gyártástechnológiában van, ugyanis a kovásszal készült kenyerekben a vadélesztő gombák és a tejsavbaktériumok, az élesztős kenyérben pedig az élesztőgombák kelesztik a tésztát. Mivel a kis mennyiségű kovász jelenléte is lehetőséget ad arra, hogy a nem kizárólag kovásszal kelt kenyerek is használják a kovászos jelzőt, így sok esetben megtéveszthetik a vásárlókat. Ebben jön majd változás.
"A Magyar Élelmiszerkönyv Sütőipari és Cukrász Szakbizottsága a piaci szereplők észrevételei alapján új előírás-tervezetet dolgozott ki a »kovászos« jelző használatára. Ebben módosítják a kovász fogalmát, az élesztő maximális mennyiségének és az érlelési idő minimális időtartamának meghatározásával" – tudta meg a G7, mely szerint a módosítást a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottsága nemrég már jóváhagyta, jelenleg a módosítás hatálybaléptetéséhez szükséges jogalkotási folyamat zajlik.
Ennek értelmében a jövőben már nem lehet minden olyan pékárut kovászos jelzővel illetni, melyet döntően élesztővel, nagyon rövid idő alatt kelesztettek. Ez pedig azzal is járhat, hogy sok, ma kovászosként ismert kenyérnek megváltozhat a neve és a csomagolása.
Borítókép: Shutterstock
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.