Trükkös ételnevek, amiket 10-ből 9-en elrontanak. Te tudod, hogyan helyes? Teszteld magad!

Az ételek élvezeti értékén mit sem változtat, hogy le tudjuk-e írni az adott fogás nevét, mégis, jó tisztában lenni a magyar gasztronómiai kifejezések helyesírásával. Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy ez nem is annyira egyszerű, elég csak az étlapokra gondolni. Ha te már tudod, mitől függ, hogy valamit egybeírunk vagy külön, mikor kell a kötőjel és mely esetekben visz tévútra a kiejtésben megnyúlt magánhangzó, akkor kvízünk nem fog ki rajtad. Ha pedig úgy érzed, sokat felejtettél, ismételd át velünk a legfontosabb szabályokat, és csak azután teszteld magad.

Ételnevek helyesírása: a fontosabb szabályok

Bár a magyar helyesírási szabályzat nem szentel külön fejezetet a gasztronómiai helyesírásnak, az általános rányelveket az ételnevekre is érvényesíthetjük. A leggyakrabban fejtörést okozó kérdés az egybe- vagy különírás, amelyről legelőször azt tanultuk meg, hogy a szavakat alapvetően külön kell írni. Ez egészen addig igaz, míg nem találkozunk a kivétellel, amiből bőségesen akad, még az ételneveket tekintve is. Ugyanis 

Ez a szabály érvényes például a krumplipüré (krumpliból készült püré), a paradicsomszósz (paradicsomból készült szósz) vagy a baracklekvár (barackból készült lekvár) típusú összetételekre. Akkor is ezt a szabályt kell alkalmaznunk, amikor három főnév kerül egymás mellé, ám itt még egyvalamire kell figyelnünk, a szótagszámra. 

Erre a legszemléletesebb példa a brokkolikrémleves, amit egybeírunk, szemben az édesburgonya-krémlevessel, amit már kötőjellel kell tagolnunk. Különírjuk viszont az olyan kifejezéseket, amelyekben nincs jelentésmódosulás, vagyis a lila hagymát, ami tényleg lila, vagy például a vörös lencsét, ami valóban vöröses színű alapanyag. 

Kötőjelet használunk akkor, ha egy tulajdonnév egy köznévvel jelöletlen összetételt alkot, mint a Jókai-bableves esetében, de a személynevekről elnevezett ételek hosszú évek alatt köznévvé is válhatnak, amit kis kezdőbetűvel, egybeírunk, mint a rigójancsit.

Az élőbeszéd nagy hatással van az írott nyelvre. Jól szemlélteti ezt a kiejtés szerinti írásmód, és az, hogy sokszor a megtévesztő kiejtés miatt írunk helytelenül bizonyos szavakat. Különösen a magánhangzók hosszú-rövid voltát nehéz eltalálni, gondoljunk csak a kefir szóra, amit rendszeresen láthatunk hosszú í-vel leírva. 

 Így nincs is más hátra, mint a megmérettetés! Válaszolj a kérdésekre, és tudd meg, mennyire vagy jártas a gasztronómiában, ha az ételnevek helyesírásáról van szó!