Az ételek élvezeti értékén mit sem változtat, hogy le tudjuk-e írni az adott fogás nevét, mégis, jó tisztában lenni a magyar gasztronómiai kifejezések helyesírásával. Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy ez nem is annyira egyszerű, elég csak az étlapokra gondolni. Ha te már tudod, mitől függ, hogy valamit egybeírunk vagy külön, mikor kell a kötőjel és mely esetekben visz tévútra a kiejtésben megnyúlt magánhangzó, akkor kvízünk nem fog ki rajtad. Ha pedig úgy érzed, sokat felejtettél, ismételd át velünk a legfontosabb szabályokat, és csak azután teszteld magad.
Bár a magyar helyesírási szabályzat nem szentel külön fejezetet a gasztronómiai helyesírásnak, az általános rányelveket az ételnevekre is érvényesíthetjük. A leggyakrabban fejtörést okozó kérdés az egybe- vagy különírás, amelyről legelőször azt tanultuk meg, hogy a szavakat alapvetően külön kell írni. Ez egészen addig igaz, míg nem találkozunk a kivétellel, amiből bőségesen akad, még az ételneveket tekintve is. Ugyanis
a két főnévből álló - jelöletlen birtokos jelzői vagy jelentéssűrítő - alárendelő összetételeket egybeírjuk.
Ez a szabály érvényes például a krumplipüré (krumpliból készült püré), a paradicsomszósz (paradicsomból készült szósz) vagy a baracklekvár (barackból készült lekvár) típusú összetételekre. Akkor is ezt a szabályt kell alkalmaznunk, amikor három főnév kerül egymás mellé, ám itt még egyvalamire kell figyelnünk, a szótagszámra.
A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket hat szótagig egybeírjuk, a hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket kötőjellel tagoljuk a két fő összetételi tag határán.
Erre a legszemléletesebb példa a brokkolikrémleves, amit egybeírunk, szemben az édesburgonya-krémlevessel, amit már kötőjellel kell tagolnunk. Különírjuk viszont az olyan kifejezéseket, amelyekben nincs jelentésmódosulás, vagyis a lila hagymát, ami tényleg lila, vagy például a vörös lencsét, ami valóban vöröses színű alapanyag.
Kötőjelet használunk akkor, ha egy tulajdonnév egy köznévvel jelöletlen összetételt alkot, mint a Jókai-bableves esetében, de a személynevekről elnevezett ételek hosszú évek alatt köznévvé is válhatnak, amit kis kezdőbetűvel, egybeírunk, mint a rigójancsit.
Az élőbeszéd nagy hatással van az írott nyelvre. Jól szemlélteti ezt a kiejtés szerinti írásmód, és az, hogy sokszor a megtévesztő kiejtés miatt írunk helytelenül bizonyos szavakat. Különösen a magánhangzók hosszú-rövid voltát nehéz eltalálni, gondoljunk csak a kefir szóra, amit rendszeresen láthatunk hosszú í-vel leírva.
A magyar helyesírás, és így az ételnevek helyesírása is, egy rendkívül komplex szabályrendszer, amiről hosszasan lehetne értekezni, és számos analógiás példát és kivételt említhetnénk. Célunk ez alkalommal csupán annyi volt, hogy a legalapvetőbb ismereteket átadjuk, amelyek segíthetnek a kvízünk kitöltésében.
Így nincs is más hátra, mint a megmérettetés! Válaszolj a kérdésekre, és tudd meg, mennyire vagy jártas a gasztronómiában, ha az ételnevek helyesírásáról van szó!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.