Csirkeleves, haggis és gyümölcskenyér: a Burns-vacsora menüsora, avagy a skót Petőfi születésnapjának ünnepi lakomája

Először is szögezzük le, hogy a skótok egyáltalán nem olyan zsugoriak és savanyúak, mint a viccekben. Tény, hogy a generációk sorát sújtó szegénység megtanította őket a takarékosságra, de ettől még nagyon szeretnek ünnepelni. Edinburghban zajlik Európa legkülönlegesebb újévi fesztiválja, a viking gyökerű Hogmanay, de számos más fesztivált is tartanak. Burns születésnapja a második legjelentősebb ünnepük (a legfontosabb a védőszentjük, Szent András napja).

A Robert Burns (1759–1796) tiszteletére tartott zenés vacsoráknak pontos forgatókönyve van. A skótok erre az alkalomra nemzeti viseletbe öltöznek, és még a külföldi vendégeknek is illik legalább egy kockás nyakkendőt vagy sálat viselni.

Az ünnepség és a menü

Az est egy skót dudás játékával kezdődik, majd a házigazda köszönti a vendégeket és skót nyelven elmondja Burns Selkirki asztali áldás című versét. Ezt sok angol sem érti, mi Weöres Sándor fordításában idézzük:

„Ennek, ki dús: megárt a hús;
amaz ennék, de nincsen.
Nekünk jut is, meg bírjuk is,
legyen áldott az Isten.”

Ezután felszolgálják a tradicionális kakas- vagy csirkelevest.

A leves és némi whisky elfogyasztása után dudaszó kíséretében ezüsttálcán behozzák a haggis nevű főfogást, amelyet a társaság felállva üdvözöl, egy jeles vendég pedig elszavalja Burnstől A gömböchöz írott ódát. Hajnal Anna fordításában így kezdődik:
 

„Ó víg, napképű csemege,

minden hurkák nagyfőnöke,

népünk fölött trónolva, te,

zsír, bél, pacal,

méltón vajon elzenghet-e

az ima-dal?”

Haggis

A haggis a skót nemzeti étel. Külső megjelenése a mi disznósajtunkra, íze a májas hurkára emlékeztet, de birkából készül – a juh finomra vagdalt belsőségeit hagymával, zabliszttel, árpával és faggyúval elkeverve a bendőjébe töltik, majd megfőzik. Állítólag szavalat közben azért szúrják le teátrálisan az odakészített tőrrel, mert a skót mondák szerint a haggis egy nehezen elejthető vad volt. A felvágott gömböcöt krumplival és karórépával körítve tálalják.

Vacsora közben az ünneplők szaporán töltögetnek a jóféle skót whiskykből és szellemes pohárköszöntők, valamint a halhatatlan bárdra emlékező beszéd is elhangzanak.

Ezeket a desszert követi, amely lehet gyümölcskenyér (Dundee cake),

de jellegtelen, teába mártogatható skót vajas keksz (shortbread) is.

Miután a meghívott előadók és a vendégek kifogytak a Burns-versekből, a társaság harsányan elénekli a világszerte ismert Auld lang syne-t (magyarul Haj-hajdanán címmel ismerheted Weöres Sándor tolmácsolásában), aztán szétszéled.