Az vagy, amit megeszel – tartja a mondás, így azt már pontosan tudjuk, hogy ha rosszul állítjuk össze az étrendünket, sok bajt okozunk magunknak, és ráadásul még az izzadságunk is erősebb lehet. Meglepő, de még az egészséges ételek között is akadnak olyanok, amik kellemetlenné teszik a testszagot, és jelentősen rontják a komfortérzetet.
A legnépszerűbbek a vöröshagyma és a fokhagyma, ebből viszonylag sokat fogyasztunk. A bennük található magas kéntartalmú vegyületek kimosódhatnak a pórusokon, a véráramon és a vizeleten keresztül, rossz leheletet és – a verejtékben lévő baktériumokkal keveredve – nem túl vonzó testszagot eredményezve. Tápanyagtartalmuk azonban jelentős, és többek között elősegítik a cink és a vas jobb felszívódását, ezért lemondani róluk nem kell. Érdemes fogyasztásuk után fogat mosni, és extra adag dezodorral védekezni a kellemetlen testszag ellen.
A spárga nem a verejtéket „szagosítja”, a vizelet illata változik tőle. A spárga természetes vízhajtó, támogatja a vesét és a hólyagot. Mivel a szervezetet megemészti és lebontja a spárgában lévő vegyületeket, így a spárgasavat is, a vizelet illata a spárgáéhoz hasonló lehet. Szerencsére nem mindenki tapasztalja ezt a mellékhatást spárgafogyasztás után, de ha előfordul, nem kell kétségbeesni.
A brokkoli, a kelbimbó és a keresztes virágú zöldségfélék családjának többi tagja két fronton is támad. Először is ként tartalmaznak, amitől megváltozhat a testszag – csakúgy, mint a hagymától. Másrészt az arra hajlamos emberek gyakorlatilag büdös halszagot áraszthatnak a keresztes virágú zöldségek fogyasztása után: az ún. trimetilaminuria nevű genetikai betegségben szenvedők szervezete nem képes lebontani a keresztes virágú zöldségekben, valamint a babban, a tojásban és a tejben található vegyületet, ami a verejtékmirigyeken keresztül választódik ki.
Bár pontos oka nem ismert, de a vörös húsokról is közismert, hogy rendszeres fogyasztásuk kellemetlen testszagot okoz. A Chemical Senses folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók egy 17 férfiból álló csoportot vizsgáltak: voltak, akik rendszeresen vörös húsokat fogyasztottak, mások húsmentes diétán voltak két hétig. A kutatók úgy találták, hogy a húsevők verejtéke sokkal erősebb szagú lett: elméletük szerint a húsban lévő zsírsavak bejuthatnak az izzadságba, kellemetlen illatúvá téve azt.
Az alkoholfogyasztást elárulja a lehelet, a pórusokból távozó szagok, illetve a vizelet illata is megváltozhat. A szervezet az alkoholt méreganyagként azonosítja, ami ha lebomlik, acetáttá vagy ecetsavvá alakul. Ez kiválasztódhat az izzadsággal – a végeredmény pedig savanyú izzadságszag lesz. A legtöbb, amit egy átmulatott éjszaka után tehetünk, hogy a zuhany alatt alaposan lecsutakoljuk magunkat, és alaposan megmossuk a fogunkat.
Az étkezés utáni rossz lehelet megszüntetése viszonylag egyszerű: mentalevél rágcsálása, fogselyem, szájvíz használata, fogmosás – ezek mind segíthetnek. Ami azonban a kellemetlen izzadást illeti, nehezebb a helyzet, hiszen szagsemlegesítő élelmiszereket nem ismer a tudomány. Pontosabban az aktív szén és a klorofill csökkentheti a szagokat, de a bizonyíték erre kevés. Hogy mit tehetünk? Nos, a legjobb, ha egyszerűen elkerüljük azokat az ételeket és italokat, amelyek felelősek a kellemetlen testszagért. Ha mégis eszünk-iszunk ilyeneket, készüljünk fel és használjunk erős izzadásgátlót.
(Borítókép: Shutterstock)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.