Nemcsak hazánkban, de Európában is a leggyakrabban előforduló betegségek közé sorolhatóak a szív- és érrendszeri betegségek, amelyek a halálozások több mint 50%-ért felelősek.
A második helyen a daganatos betegségek állnak, mintegy 25%-os arányban. A szív- és érrendszeri betegségek vonatkozásában a tudomány azonosította azokat a fő rizikófaktorokat, a dohányzást, magas vérnyomást, magas koleszterin szintet, elhízást és cukorbetegséget, amelyek a betegségek kialakulásáért felelősek. Ezek csökkentésére világszerte jelentős intervenció indult el, melynek hatására az Egyesült Államokban mintegy 35%-al csökkent az infarktus okozta halálozás, 10%-al a lakosság koleszterin szintje, és drasztikusan csökkent a dohányzás. Mára már egyre több adat utal arra, hogy a daganatos betegségekben egyéb rizikófaktorok is, vagy sokkal inkább egyéb rizikófaktorok játszanak szerepet, amelyek kutatása napjainkban is erőteljesen folyik. Ennek egyik formája az ártalmas, instabil oxigént tartalmazó ún. szabad gyökök fokozott termelése, melyek a szervezet stabil molekuláihoz kapcsolódva sejtkárosodást, újabb szabad gyökök felszabadulását eredményezi. Mindez károsítja a szöveteket, elősegíti az öregedést, és a daganatos betegségek, bizonyos szívbetegségek, az Alzheimer kór, izületi gyulladások, asztma keletkezésében is szerepet játszik. Szerencsére léteznek antioxidáns természetű vegyi anyagok, melyek csökkenthetik a oxidációs folyamatokat. Átfogó vizsgálatok bizonyították, hogy azok között, akik magas antioxidáns tartalmú tápanyagokat fogyasztottak, a szív- és érrendszeri és bizonyos daganatos betegségek előfordulása is ritkább volt. Antioxidánsok előfordulhatnak természetes állapotban, így például élelmiszerekben, de mesterséges antioxidánsként laboratóriumokban is előállítható.
Természetes antioxidánsok
- E-vitamin: forrás: növényi olajok, búzacsíra, levélzöldségek, tojássárgája, margarin, hüvelyes zöldségek. - C-vitamin: forrás: citrusfélék, paradicsom, káposzta, zöldpaprika - Cink: forrás: sertéshús, belsőségek, bab, tengeri ételek (pl. osztriga) - Magnézium: forrás: borsó, répa, gabonafélék, dió- és mogyorófélék - Szelén: forrás: marhahús, vadhúsok, tengeri ételek Mesterséges antioxidánsokat különböző kapszulák, tabletták, táplálék kiegészítők formájában forgalmazzák – gyógyszertárakban és más helyeken is kaphatók.
Az antioxidánsok kedvező hatását különböző vizsgálatok értékelték. Ezek közül azok voltak igazán eredményesek, amikor természetes antioxidánsban bővelkedő étrendek hatását mérték le, például a mediterrán étrendét a Lyon Diet Heart Study-ban. Az említett tanulmány kimutatta, hogy infarktuson átesett betegek közül azok esetében, akik mediterrán étrendet fogyasztottak – összehasonlítva egy szokványos western diétával –, többszörösen csökkent az újonnan fellépő infarktusok száma. Ezek után logikusnak tűnt, hogy ha az antioxidánsokat tablettában koncentrálva alkalmazunk, hasonló eredmény várható. Ez azonban nem igazolódott. Az E-vitamint, illetve például a béta karotint szedők között nem csökkent a szív- és érrendszeri ill. a daganatos betegségek előfordulása. Ennek megfelelően azok a természetes módon felvehető táplálékok kerülnek a figyelem középpontjába, amelynek antioxidáns tartalma magas. Ilyenek többek között a brokkoli, a káposzta, a vörösbor, az áfonya, citromfű, spenót, a tökmagolaj, homoktövis, teljes kiőrlésű gabonafélék, hüvelyesek, paradicsom, a papaya, a feketeribiszke, a narancs, és nem utolsó sorban a zöld tea.
A zöld tea
A zöld tea igen gazdag a polifenolnak nevezett antioxidánsokban, hiszen polifenol tartalma nem vész el az erjesztési folyamat során. A zöld tea polifenoljai közül legfontosabb az epigallocathecin (EGCG) és az epicatchecin gallát (EGC), melyek összerkezete nem szenved el károsodást a zöld tea erjesztése esetében – ellentétben a fekete teával. A zöld tea csersav tartalma miatt a benne levő koffein lassabban szívódik fel, mint a kávéban levő koffein, a benne levő fluor pedig védi a fogzománcot. Kínában és Japánban, ahol évezredek óta fogyasztják a zöld teát, a polifenol tartalom miatt feltehetően közel felével kevesebb egyes rosszindulatú daganatok pl. máj, hasnyálmirigy, emlő, nyelőcső, bőr – sőt az erős dohányzás ellenére – még a tüdőrák gyakorisága is. Emellett a zöld tea a szív- és érrendszeri betegségeket kiváltó atherosclerotikus plakkok kialakulását is gátolhatja az erekben. A zöld teában levő antioxidánsok hatásosan csökkentik a különféle rákos megbetegedések kialakulásának veszélyét. A mediterrán országokban a daganatos betegségek gyakorisága mintegy fele az északi és közép-Európai országokénak, melynek hátterében a mediterrán táplálkozás: a bőséges zöldség, főzelék, gyümölcs fogyasztás, a teljes kiőrlésű gabonafaélék és a hüvelyesek fogyasztása – melyekben a zöld teához hasonlóan bőségesen vannak polifenolok, flavonidok – játszhatnak szerepet.
Az évezredes, évszázados tapasztalatokhoz, amelyek a zöld tea kedvező hatásait feltételezik, orvosi szempontból a fenti, konkrét szakmai véleményeket lehet hozzáfűzni. A polifenolokat, flavonidokat tartalmazó élelmiszereknek, tápanyagoknak a tudatos többletfogyasztása orvosilag is megalapozott és indokolt, ugyanakkor biztonságos, mellékhatásuk nem várható. Ezek közül egyik kiemelt anitoxidáns forrásnak éppen a zöld tea jelölhető meg, amelyből napi 1 liter elfogyasztása is – szakmai bizonyítékok alapján – érvédő és daganatellenes tulajdonságokkal bír.
A legfrissebb hírekért kövess minket az Mindmegette Google News oldalán is!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
