Ahogy öregszem, egyre jobban szeretem a leveseket. És egyre jobban merek kísérletezni a zöldséglevesek birodalmában.
Évekig azt hittem, nem is tudok levest főzni. Mindig el is mondtam, "ó hát én mindent megfőzök, de levest nem tudok". "Jajj, hát pedig az semmiség" - jött a válasz, de ha még sosem csináltad, akkor igenis nagy dolog. Aztán rákattantam, és azóta lelkes leves főző vagyok.
A legviccesebb az, hogy míg gyerekkoromban csak tésztával voltam hajlandó megenni, addig mára annyi mindent pakolok bele, hogy mire a végére érek, már nincs is hely benne a tésztának. Szóval az elmarad :) Ebben sincs tészta, de szerintem nem is hiányzik. Meg valahogy a krumpli mellé már lehet sok lenne. :)
Hozzávalók (4 személyre):
1 fej vöröshagyma
2 db sárgarépa
800 g burgonya
1 ek olaj
500 ml tej
150 g zöldbab (fagyasztott)
só
1-2 ág petrezselyem
100 g sonka
fehér bors
Elkészítése:
1. A meghámozott hagymát vágjuk finomra, a megtisztított répát, és burgonyát kockázzuk fel. Forrósítsuk fel az olajat, és pirítsuk rajta az előkészített zöldségeket néhány percig. Öntsük fel 1 l vízzel, valamint a tejjel, és forraljuk fel. Ezután kis lángon főzzük a levest 20 percig.
2. A kissé felengedett zöldbabot főzzük roppanósra forrásban lévő, sós vízben. A petrezselymet mossuk és szárogassuk meg, majd csipkedjük le a leveleit, és csíkozzuk fel azokat.
3. Húzzuk le a levest a tűzről, és forgassuk bele a leszűrt zöldbabot, a felcsíkozott sonkával együtt. Végül sózzuk, borsozzuk meg. Forrón, a petrezselyemmel megszórva tálaljuk.
Elkészítési idő: 30 perc
Egy adag: 300 kcal
A recept a Fanny konyha 2016/4. számában jelent meg!
További leves receptjeim:
Sültfokhagyma-krémleves
Gyömbéres tojásleves
Pikáns bableves
Zöldségleves tortellinivel
Amikor ezt a rovatot kitaláltuk az újságba, annyi volt a terv, hogy támpontot tudjunk adni a háziasszonyoknak a hétköznapi sürgés-forgásban. Mindenkinek ezer felé áll a feje: munka, bevásárlás, háztartás, gyerek, férj, kutya, macska és még ki tudja, mi minden. Sajnos nem mindennap jut idő arra, hogy főzzünk, pedig egy jó recepttel és tervvel csodákat varázsolhatunk az asztalra minden este.
Aztán jött az ötlet, hogy mi lenne, ha nem ügynökségi képeket használnánk, inkább megfőznénk saját magunk, így biztosan nem lesz zűrös egyik recept sem. Így nyertem hát meg a rovat szakácsának címét, és így készíthetem el ezeket a finomabbnál finomabb ételeket, hónapról hónapra.
Nem mondom, hogy nem volt kihívás a dolog. Sütni tudok. Talán mondhatom, hogy elég jól. Tortában és sütiben otthon vagyok. De főzni csak azokat, amiket már régóta. Félek ugyanis néhány alapanyagtól :)
A blog pedig annyiban lesz más, mint az újságban megjelent anyag, hogy itt leírhatom őszintén, hogy imádtam vagy utáltam, odaégett vagy szétesett, tökéletes lett vagy sokkal jobb, mint amire számítottam.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.