Nem tudni, ki ötlötte ki a tartósítás eme módját, de már az ókori olimpikonok is aszalt szilvát rágcsáltak sportolás előtt. Mi is értékes szénhidráthoz juthatunk általa, ha megéhezünk napközben, mivel könnyen tarthatunk magunknál pár szemet ilyen esetekre. A szárított gyümölcs cukor nélkül készül, így a fogyókúrázóknak sem kell tartaniuk tőle.
Leginkább szilvát, kajszit, almát, körtét szárítottak a régiek, de szinte minden gyümölcsöt lehet aszalni. A datolya és füge mediterrán klasszikusok, a szőlőfélékről nem is beszélve - amit mi mazsolaként tisztelünk.
Az aszalt szilvának magas a rost-, kálium- és kálciumtartalma. Enyhe hashajtó hatása is jól ismert, és fenntartja a nyomelemek egyensúlyát. Az aszalt sárgabarack és a mazsola is kiváló káliumforrás. Tíz deka aszalt füge pedig értékes vasat tartalmaz, a napi ajánlott adag felét-egyharmadát.
A narancshéjat (és persze citromot is), mandarint, ananászt, sárgadinnyét, cseresznyét, meggyet, epret, mangót inkább kandírozni szokták. Mindkét tartósítási mód célja, hogy eltüntessék a gyümölcs víztartalmát, így akadályozva a megromlást. Egyik is, másik is nagyon időigényes. Aki nem akar vele pepecselni, az is megtalálja ezeket a termékeket a boltok, zöldségesek polcain.
Az aszalás, vagyis lassú kiszárítás során húsz százalék alá csökkentjük a nedvességtartalmat, kandírozás esetében pedig a vizet cukorral helyettesítjük. Ez úgy lehetséges, hogy az alapanyagot cukorszirupban felfőzzük, majd kiszárítjuk, míg a cukor kikristályosodik újra. A kandírozott gyümölcs nem fogyókúrás élvezet, de a kandírozott narancs- vagy citromhéj süteményekbe - gyümölcskenyérbe, püspökkenyérbe, stollenbe, panettonébe - is nagyon finom. Ráadásul a citrusok héját nem dobjuk el, hanem hasznosítjuk.
Az aszalt és szárított gyümölcsök tökéletes nassolni valók, tehetjük müzlibe vagy granolába, de itt még korántsem merül ki felhasználhatóságuk! Aszalt és kandírozott gyümölcs kerülhet az asztalra reggel, délben, este, főételnek vagy desszertnek egyaránt.
A hedonisták jó néhány módszert ismernek e nyalánkságok felhasználására, hogy csak a gyümölcskenyeret vagy az aszalt gyümölcsös forralt bort említsük... Az aszalt szilva, az aszalt barack tökéletes húsételekbe, a mazsola is jól illik a madártej és a mákos guba mellett sós, egzotikusabb fogásokba, chutney-kba, de a datolyát is tehetjük salátába, húsos fogásba.
Az aszalt és száratott gyümölcsök fő szezonja természetesen a szinte gyümölcsmentes hónapok. Novembertől áprilisig gyakrabban használjuk őket, friss hiányában. Persze ma már fagyasztott gyümölcsöket is használhatunk, és a boltok, zöldségesek polcai is tele vannak különféle import gyümölcsökkel, mégis gyakrabban kerülnek aszalt finomságok a fogásainkba. Szerencsére!
A narancs lepucolt héját vízbe áztatjuk 2 napra, de a vizet legalább naponta egy-két alkalommal cseréljük le!
Harmadik nap vágjuk össze a narancshéjat apró kockákra vagy csíkokra (nem baj, ha rajta marad a fehér rész), tegyük fel vízben forrni. Ezt az első főzővizet is öntsük le róla!
Öntsünk a narancshéjra annyi kristálycukrot, hogy ellepje, majd vizet is annyit, hogy a cukor fel tudjon olvadni benne. Főzzük, amíg a szirup el nem fő (ez legalább 45 perc), majd ha kész, terítsük szét fémtálcán.
Ha akarjuk, vagy ha véletlenül nem főtt el eléggé a szirup, hempergessük meg kristálycukorban. Az sem baj, ha kicsit karamelles lett a narancshéj, csak ne égessük meg.
Citrom- és mandarinhéjból is készíthetjük.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.