A rózsafélék családjába tartozó barack, tudományos nevén: Prunus persica nagy kultúrtörténeti múltra tekint vissza. Rokonságban áll a mandulával, de távolról a szilvával és a sárgabarackkal is.
Bár botanikai neve a mai Iránt, az egykori Perzsiát sejtetné őshazájának, ide azonban már a „selyemúton” érkezett Kínából. Minden bizonnyal itt volt az őshazája, és a kínaiak ma is a halhatatlanság szimbólumaként tekintenek rá. Vélhetően itt már Kr. e. 2000 környékén fogyasztották gyümölcsét. Az ókorban eljutott Nyugat-Ázsiába, Perzsiából a legendák szerint Nagy Sándor vitte Görögországba, ahol μῆλον Περσικόν (mélon Perszikón) lett a neve. Majd elterjedt az egész Mediterráneumban. A középkori kolostorkertekben számos fajtát neveltek és nemesítettek a szerzetesek. Franciaország és Olaszország nem egyszerűen a termesztésben, de kedvező éghajlati adottságaik következtében a nemesítésben is élen jártak – volt idő, mikor az őszibarackot francia barackként ismerték idehaza, feltételezve, hogy onnan került hozzánk.
Valójában Magyarországon a 16. században ültették az első magyarországi barackfákat. Bár őszibaracknak hívjuk, az őszhöz valójában csupán annyiban kötődik, mint bármely sok fajtával rendelkező nyári gyümölcs. Kezdetben egyszerűen barackként emlegették, megkülönbözetve a sárgabaracktól, és csak később, mikor a nyár végi, ősz eleji, rostos, magvaváló barackfákat mind több helyen meghonosították, ragadt rá az őszibarack elnevezés. Az 1-8 méter magasra megnövő fák meleg- és talajigénye a szőlőéhez hasonló, ezért is fordulhatott elő, hogy a filoxéra által elpusztult egykori szőlőtermő vidékekre telepítették nagy számban – tulajdonképp elterjedését is ennek a betegségnek köszönheti, a járvány idején parlagon maradt területekre sok helyen őszibarackfákat ültettek. Ma pedig már szinte igazi hazai gyümölcsként tartja számon mindenki.
Nyáron, amikor nem csupán sok folyadékra van szükség, de a folyadékveszteség következtében számos ásványi anyag pótlását is igényli a szervezet, az őszibarack fogyasztása tökéletes megoldás. 85-90 %-os víz- és alacsony kalóriatartalma (40 Kcal/100 gr) mellett az emberi szervezet számára ideális arányban tartalmaz magnéziumot (9 mg/100 gr) és kalciumot (8 mg/100 gr), ami igen kevés gyümölcsről vagy zöldségről mondható el. Kifejezetten sok kálium (200 mg/100 gr) és foszfor (19 mg/100 gr) található benne, de számottevő a C-vitamin (7 mg/100 gr) és B-vitaminok mennyisége is.
A belőle hasznosuló biotinok felelősek a haj és a bőr szépségéért, antioxidáns-tartalma akadályozza a rákos sejtek kialakulását, a niacinok pedig óvják a szívet és az érrendszert. A pektin és a rostok pedig nemcsak teltségérzetet biztosítanak, de igen jótékonyak az emésztőszervrendszerre.
Mindezen tudományosan megalapozott tulajdonságai mellett hihetetlenül aromás is.
A nyári, sárga húsú fajták (talán még mindig a Napsugár a legkedveltebb) különösen értékesek, a fehér húsúakból pedig kitűnő dzsemek, befőttek készíthetők.
Bár fajtáit összeszámolni is nehéz lenne, a hazai kertekben és piacokon nemrég megjelent lapos, japán- vagy pogácsabarackként is ismert típus mindenkép figyelmet érdemel.
Botanikai elnevezése Prunus persica var. Platycarpa. Már megjelenésében is eltér a hagyományostól, olyan, mintha két oldalról ellapították volna. A magja rendkívül kisméretű, húsa rendszerint halványszínű, és kétségkívül sokkal aromásabb, mint a kerek típusok. Az ára ugyan gyakran duplája a hagyományosénak, de mindenképp érdemes megkóstolni!
A nektarin vagy sima héjú, úgynevezett kopaszbarack szintén nemesítéseknek köszönhetően született, és ma már ennek is igen sok fajtája ismert, némelyiket akár balkonládában is lehet nevelni.
Az őszibarack és a nektarin egyaránt a szezonban, frissen a legfinomabb, de leves éppúgy készülhet belőle, mint gyümölcssaláta, köret - és természetesen számtalan édesség. Fagylalt és sorbet a legforróbb napokra, túróval, tejszínnel társítva, üdítő pohárkrém, de pite, lepény, torta és süteményalkotó is lehet.
A legismertebb őszibarackkal készült desszert a Pêche melba – amelyet 1892-ben vagy ’93-ban talált fel a zseniális cukrász, Auguste Escoffier, az ausztrál operaénekesnő, Nellie Melba iránti hódolata jeléül. 1900-ban, a Carlton Hotel megnyitójára a mester tovább tökéletesítette a receptet, ekkor került a vaníliafagylalt és az őszibarack mellé a málna, pontosabban málnapüré – ez a változat terjedt el aztán világszerte.
Sokak kedvence a szintén igen népszerű olasz italkülönlegesség, a Bellini-koktél, amelyet a velencei Harris Bárban készítettek először pezsgő, őszibarack és málna felhasználásával, ez utóbbi sokszor el is marad. Házilag is könnyű elkészíteni. 2 dl pezsgőhöz vagy habzóborhoz 1 1,5 dl frissen préselt őszibaracklé, és annak cukortartalmától függően kevés cukor szükséges hozzá – ez utóbbi el is maradhat. Az őszibarackot kimagozva, héjastól pürésítjük, majd átszűrjük. A koktél frissen, pezsgőspohárban is elkészíthető, érdemes jól behűteni hozzá a poharakat! A poharat félig töltjük pezsgővel, majd erre jön egy kevés őszibaracklé, majd ismét pezsgő, végül megint baracklé. Ha rózsaszínes árnyalatot és további ízeket szeretnénk az italba vinni, poharanként 1 evőkanál málnalével is gazdagíthatjuk. Óvatosan elkeverjük, hogy a buborékok ne szökjenek el a pohárból. Azonnal kínáljuk!
Akár szabadtéri, akár konyhai grillezésre kerül sor, érdemes megkóstolni a grillezett őszibarackot!
Hozzávalók 4 személyre:
4 db nagyméretű, sárga húsú őszibarack
25 dkg krémes ricotta
1 csapott evőkanál porcukor
1 csomag vaníliás cukor
2 teáskanál narancslikőr
½ citrom leve és a héja
4 evőkanál akácméz
3 dkg vaj
Elkészítés: A citrom héját alapos mosás és szárítás után finomra reszeljük ½ citrom levét, a porcukrot és a vaníliás cukrot 1 evőkanál mézzel a ricottába keverjük.
Az őszibarackokat hámozás nélkül félbevágjuk, a magjukat eltávolítjuk.
A forró grillre kevés vajat helyezünk, majd rárakjuk a barackokat úgy, hogy a magház felőli oldaluk legyen a rácson. 4-5 perc alatt megsül. Tálalásnál a barackokat visszafordítjuk, a ricottát elosztjuk a gyümölcsökön, mézzel meglocsoljuk, azonnal tálaljuk.
Aki tovább gazdagítaná, 20 dkg zsiradék nélküli serpenyőben pirított mandulaszeleteket is eloszthat a töltött, grillezett gyümölcsök tetején.
Sütés nélkül is készülhet az őszibarackkal akár ünnepi desszert is:
Hozzávalók (24 cm átmérőjű tortaformához):
50 dkg őszibarack
50 dkg krémes tehéntúró (ha ilyet nem kapunk, szitán törjük át a túrót)
4 dl natúr joghurt
2 dl habtejszín
2 csomag expressz zselatinpor
12,5 dkg zabkeksz
10 dkg olvasztott vaj
10 dkg porcukor
Elkészítés: A tortaformát frissen tartó fóliával kibéleljük – a peremére is kerüljön! A zabkekszet nejlonzacskóban egy nyújtófa segítségével összetörjük, majd az olvasztott vajjal elkeverjük. A masszát egyenletesen elosztjuk az előkészített tortaforma alján. Alaposan lenyomkodjuk, és hűtőszekrényben pihentetjük.
Közben elkészítjük a tölteléket.
Az őszibarackokat forró vízbe mártva meghámozzuk, félbevágjuk és eltávolítjuk a magházukat.
A tejszínt félkemény habbá verjük 1-2 perc alatt, majd hozzáadjuk a zselatinport (ha hagyományos zselatinnal vagy zselatinlappal dolgozunk, a csomagoláson előírtak szerint járunk el), és keményre verjük. A túrót a cukorral és a joghurttal alaposan elkeverjük, majd hozzáadjuk a felvert tejszínt.
A már kihűlt kekszes alapon elosztjuk a tejszínes túrókrém felét, erre rakosgatjuk az őszibarackokat, majd a maradék krémmel befedjük őket.
A tetejét vizes késsel simára egyengetjük.
A kész tortát 5-6 órára hűtőszekrénybe helyezzük.
Még sok-sok finomság őszibarackkal >>>
Kopaszbarack, őszibarack, sárgabarack >>>
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.