A mandarin őshazája Délkelet-Ázsia és a Fülöp-szigetek, de mára már a világ sok pontján termesztik, s a világ megannyi piacán hozzájuthatunk. Ez azonban nem volt mindig így. Ázsiában - Kínában és Japánban - a mandarin sokáig csak a társadalom krémje számára volt elérhető. Kifejezetten elit mandarinfajtának számított a Mikan és a japánok által nemesített Satsuma.
A mandarinok családja igen széles, a Citrus reticulata megnevezés alá nagyon sokféle-fajta mandarin tartozik. Ide sorolható a már említett japán Satsuma vagy épp a sokak által kedvelt spanyol Clementine is. A mandarinok a különbözőségük, eltérő nemesítésük ellenére azonban sokban hasonlítanak egymásra: vékony héja könnyedén eltávolítható, s az alatta talált, könnyen gerezdekre szedhető érett gyümölcshús jóval édesebb, mint más citrusfélék esetében.
A mandarin héjának színe a világos narancssárgától egészen a mély, vöröses narancssárgáig terjedhet. Nevét valószínűleg az importáló országról, Kínáról, a hivatalnokok népes seregét felvonultató mandarin-államról kapta.
A mandarin nagyon sokáig rejtve maradt az európaiak elől, ám 1805-ben megjelentek az első mandarinfák a nemesítésben oly lelkes úttörő szerepet játszó angolok üvegházaiban, s Afrika felől, Marokkóból is megérkeztek az első tangerine mandarin szállítmányok. Az angolok az éghajlatuk hasznavehetetlenségét hamar belátták, és 1850 környékén Olaszországban kezdtek el kísérletezni a mandarin európai termesztésével. Az olaszoktól terjedt tovább a gyümölcs Amerikába is, ahova az olasz konzul jóvoltából jutott el, aki a New Orleans-i konzulátusra vitetett mandarinfákat. Innen terjedt tovább a gyümölcs Floridába, majd Kaliforniába is.
A mandarin felhasználása igen széleskörű. Könnyen eltávolítható héjának és jól porciózható belső szerkezetének hála ideális csemege, minden segédeszköz nélkül fogyasztható. Bár a mandarin meglehetősen leveses, mégsem klasszikus légyümölcs. A mandarinok között vannak magos és mag nélküli fajták is. A mag nélküliek élvezeti értéke messze túlszárnyalja magos társaikét, érdemes ilyen fajtákat keresni a piacokon. A Sunburst és a Clementine fajta magtalan, míg a méz mandarinként is ismert Murcott kifejezetten édes, és épp ezért rendkívül népszerű, a szintén édes Fairchild fajtával együtt.
A mandarin szezonja novemberben kezdődik, és nagyjából januárig tart az északi féltekén, ilyenkor elérhetőek nálunk is a finom, érett spanyol mandarinok, mint például a Clementine. A mandarinban – akár csak a narancsban – nagyobb mennyiségű C-vitamin, valamint kálium, kalcium és magnézium is található.
A mandarinok kiválasztásánál mindig törekedjünk arra, hogy hibátlan héjú, sérülésmentes gyümölcsöt vegyünk. Mivel a gyümölcs héja vékony, ezért ha ez sérült, akkor nagy valószínűséggel a gyümölcshús állapota sem tökéletes. A mandarinon könnyedén megjelenhetnek puha foltok és penész, mivel a gyümölcs elég sérülékeny. Ha ezeket nem vesszük észre, akkor a vásárolt gyümölcsök jelentős része könnyedén tönkremehet. Épp ezért alaposan forgassunk át minden szemet vásárlás előtt. Hűvös helyen tárolandó, akár a hűtőbe is betehetjük néhány napra.
A friss mandarin mellett sok helyütt a konzervált gyümölcs is igen népszerű. Friss vagy konzerv mandarinnal készíthetünk gyümölcssalátát, különféle lekvárokat, chutneykat, szószokat. Felhasználhatjuk zöldsalátákhoz, különféle töltelékekhez, illetve köretekhez is adhatjuk. Friss mandarinból készíthetünk zselét, szószt vagy akár szörpöt is. Sütemények esetében legtöbbször lekvárként vagy karamellizálva használjuk fel, de sok esetben a gerezdekre szedett gyümölcs csupán dekorációs célokat szolgál. A mandarin héjában lévő illóolajat megtalálhatjuk sokféle kozmetikai készítményben, s ezt az olajat aromaterápiához, álmatlanság kezelésére is előszeretettel alkalmazzák, valamint bőr- és emésztési problémák orvoslására is használják.
A mandarinokra igencsak hasonlít a törpemandarinként is emlegetett kumquat, amely azonban csak távoli rokonságban áll a citrusfélékkel. A Kínából származó, évezredes múltra visszatekintő gyümölcsről írásos dokumentumok már 12. században is születtek, ennek ellenére a kumquat csak a 19. század vége felé jelent meg Európában és igazán soha nem honosodott meg. Az ovális vagy kerek formájú, mini mandarinra emlékeztető gyümölcs vékony héja édes, míg húsa meglehetősen savanyú, épp ezért egyben szokás fogyasztani. A gyümölcshús savanyúságát ellensúlyozandó a kumquat gyümölcsöt általában aszalják vagy cukorszirupban eltéve kínálják, de salátákon, desszertekben is találkozhatunk vele.
Hozzávalók:
50 dkg mascarpone
5 evőkanál méz
8 db mag nélküli, édes mandarin (Clementine)
1 teáskanál őrölt fahéj
1 evőkanál Cointreau likőr
Elkészítés: A mandarinokat meghámozom és gerezdekre szedem. A mézet egy kisebb lábasba teszem, közepes lángon hagyom felmelegedni. Ezután hozzáadom a fahéjat, a mandaringerezdeket és a narancslikőrt is. Egészen kis lángon párolom a mandarinokat, majd mikor kezdenek áttetszővé válni, akkor félrehúzom, és kicsit hagyom hűlni, majd 12 nagyjából ép gerezdet félreteszek.
A mascarponét egy nagyobb tálba teszem, kicsit fellazítom, átkeverem, majd hozzáadom a mézes mandarint, amit óvatos mozdulatokkal a krémbe dolgozok. A krémet hat tálkába osztom és a tetejüket a félretett gerezdekkel díszítem.
Hozzávalók:
1 marék friss rukkola
1 marék madársaláta
1 marék bébispenót
4 db mag nélküli mandarin
2 kisebb alma
citrom
balzsamecetkrém
frissen őrölt feketebors
2 evőkanál fenyőmag
olívaolaj
Elkészítés: A salátákat megmosom és alaposan lecsöpögtetem, majd egy nagyobb tálban átkeverem. Az almákat meghámozom, majd zöldséghámozóval vagy gyaluval leszeletelem. A szeleteket a zöldsalátához keverem. A mandarinokat megpucolom, a gerezdeket a salátához adom. A fenyőmagot száraz serpenyőben átpirítom.
A salátát átforgatom, kis olívaolajjal meglocsolom, reszelt citromhéjjal, kevés sóval és borssal fűszerezem.
A salátákat tálakba teszem, balzsamecetkrémmel díszítem, és a pörkölt fenyőmaggal megszórva kínálom.
További receptek mandarinnal >>>
Legnagyobb citrusféle: a pomelo >>>
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.