Narancs, a téli egészség kulcsa

Honnan származik?

A narancs Dél-Kelet Ázsiából származik, ie. 2500-ben már megtalálták nyomait Kínában. Valószínűleg Nagy Sándor segítségével jutott Európába, ahol csak a középkorra vetette meg a lábát, a Mediciek címerpajzsát már 5 narancsgerezd díszíti. Szubtrópusi növény, 9-10 méter magasságúra megnövő fákon érik. Az ősöknek számító vietnámi és thai narancs kívül zöld, belül sárgás. Azokban az országokban, ahol hűvösebb van, a narancs bőre narancsszínűre színeződik, ott, ahol viszont mindig meleg van, a klorofil megmarad a növényben, és a narancs zöld marad.

A narancs etimológiája

A narancs szó a 14. századtól az arab „narange” szóból terjedt el, valószínűleg szanszkrit eredettel, később sok helyen elveszítette a szó eleji n betűt. Sok nyelven hívják kínai almának.

Miért egészséges?

A narancs rendkívül sok C-vitamint tartalmaz, egy szem a felnőttek számára javasolt mennyiség akár kétszeresét is tartalmazhatja. Használják étvágyjavító és emésztést serkentő hatásai miatt, és gyomorhurut ellen is ajánlják. Kórosan soványak és szívbetegek egyenek minden nap egy narancsot. Ez a legtöbb rostot tartalmazó gyümölcs a világon, ezért az emésztést is kedvezően befolyásolja.

Narancs a konyhában

Lédús belét és héját is használjuk. A 17. században a színházakban, mint frissítőt osztogatták. Sütemények, krémek édesítője, de kesernyés, aromás héja is jól ízesíti nem csak a különféle desszerteket, de szószokhoz, húsokhoz is illik. Készülhet belőle leves gyümölcsösen, zöldségesen vagy mondjuk libahússal, de nagyon finom húsételeket is tálalhatunk, mondjuk egy narancsos gyömbéres pulykamell formájában. A karácsonyi gyümölcskenyér sem nélkülözheti reszelt vagy kandírozott héját, de a bejgli tésztájába, akár töltelékébe is illik.

Lehet vele diétázni is persze, az amerikai narancsos diétával akár 10 kg feleslegtől is megszabadulhatunk.

Érdekességek a narancsról

Brazíliában és az USÁ-ban termesztik a legtöbb narancsot. A narancs érettségét a héj színe alapján nem lehetséges megítélni, mivel akár a fán maradva is változhat a színe narancssárgáról zöldre, majd újra narancssárgára.

A narancs szín a buddhista szerzeteseknél a megvilágosodást, az isteni szeretet jelképezi, ezért teljesen narancssárga a ruhájuk is.

Nagy Sándor állítólag sáfrányos vízzel mosott hajat, hogy az megőrizze fényes narancs színét.

Érdekes, hogy amikor a hollandok 1674-ben visszafoglalták New Yorkot az angoloktól, New Orange-ra (új narancsra) keresztelték át, és egy évig ez is maradt a neve.

A narancs virágát már Kleopátra is gyakran használta, állítólag erősíti az önbizalmat és eufóriát okoz. Régen narancsvirággal szórták be a nászágyakat is. Egy liter narancsvirág olajhoz egy tonna narancsvirágot préselnek.

Narancsos sütőtökkrémleves

Hozzávalók:
1 kg sütőtök
1 hagyma
3 kanál olaj
1 kanál méz
1,5 dl narancslé
2 db nagyobb krumpli
ételízesítő
só
bors
1 csipet őrölt szerecsendió
1 mokkáskanál gyömbérpor (vagy friss, reszelve)
2 dl tejszín
pirított tökmag, napraforgómag

Elkészítés: A sütőtököt feldaraboljuk, sütőben puhára sütjük. Amíg puhul, olajon megdinszteljuk az apróra vágott hagymát, rádobjuk a megtisztított, kockára vágott krumplit, kevergetjuk. Rácsorgatunk 1 kanál mézet, picit karamellizáljuk, utána felöntjük kb. 1,5 l vízzel. Beleszórjuk a fűszereket, és puhára főzzük a krumplit.

A megsült sütőtökot megpucoljuk, beletesszük a levesbe a narancslével együtt. Botmixerrel pürésítjük, és behabarjuk a tejszínnel. Ha még kell, utána fűszerezünk, pirított magokkal meghintve tálaljuk!

Narancskrém

Hozzávalók:
1 db narancs
1 csomag vaníliás cukor
2 nagy pohár tejföl
cukor ízlés szerint
1 csomag babapiskóta

Elkészítés: A tejfölöket tálba öntjük, hozzáadjuk a cukrot, vaníliás cukrot. Belereszeljük a narancs héját, beleaprítjuk a megpucolt narancsot. Összeturmixoljuk, majd belekeverünk 1 csomag összetört babapiskótát. 1 éjszakára hűtőben pihentetjük.