Gyümölcsös babaidő

Négy hónapos kortól már kínálhatsz a babádnak új ízeket az anyatej mellett. A félévesek általában már igénylik is a szilárdabb táplálékokat, a kicsi szervezet körülbelül ekkor válik alkalmassá a hozzátáplálás elkezdésére. Árulkodó jel a jobb emésztés, ha nem elég neki az anyatej, ha előtörő fogacskáival szívesen rágogat, ül, kezét és száját összehangoltan kezdi mozgatni, és érdeklődik a felnőttek táplálékai iránt.

Mit mikortól?

6 hónapos kortól, a hozzátáplálás kezdetétől
alma, őszibarack, banán, meggy, körte

8 hónapos kortól
sárgabarack, narancs, szilva, ringló, szőlő (mag nélkül)

10 hónapos kortól
cseresznye, görögdinnye, sárgadinnye, citrusfélék

egyéves kor után ajánlott
ananász, mangó, grapefruit, (fekete)ribiszke, áfonya, szeder, eper, málna, kiwi, egres, csipkebogyó

Fokozatosan

Nagyanyáink is az almával kezdték, s nem véletlenül: körülbelül hat hónapos korra elfogynak a születéskor „hozott” vastartalékok, az almában pedig sok vas van. (Természetesen hámozva és reszelve.) A levek után a villával összetört pürékre és a főzőlevével összeturmixolt vagy krumplinyomóval összetört zöldségekre kerülhet a sor, majd a kezébe adott krumplit, répát is szívesen rágicsálja kis fogacskáival.

A legfőbb szabály a fokozatosság: mindig egy új ízzel kínáld a babát, s ha azt már megszokta, akkor add a következőt! A legcélravezetőbb szoptatás után próbálkozni a gyümölccsel, s így rendszert vinni a kicsi életébe: megszokja, hogy szoptatás után (tehát az étkezéshez kötve) következik a „játék”, s mire a szilárd táplálékok bő tárházát megismertetjük vele, végleg elmarad az anyatej.

A babáknak először csak pár kanál

adj, és fokozatosan, napról napra emeld az adagot! Amikor a levet már gond nélkül fogyasztja, jöhet a

, azt is fokozatosan, mennyiségileg és sűrűség szempontjából egyaránt. Pár kanálnyival kezdd! Nemcsak a megszokás, hanem az emésztőrendszer átprogramozása is időbe telik. A sok rost például eleinte hascsikarást és laza székletet okozhat. Persze ez nem vonatkozik minden babára, de a fokozatossággal el lehet kerülni az esetleges tüneteket, kellemetlenségeket.

Rostosak és szőrösek

A korai gyümölcsök (cseresznye, meggy) vitaminokban, ásványi anyagokban gazdagok, de rostszerkezetük átmenetileg megterhelheti az emésztőrendszert, hascsikarást is okozhat, ezért az első pár alkalommal vízzel hígítva add, és figyelj a mennyiségre! Aztán fokozatosan sűrűsödhet a gyümölcslé, növekedhet az adag.

Nehezebben kezelhető gyümölcs a szőrökkel fedett, apró magvakat tartalmazó eper, málna és szeder. A csecsemőtáplálási útmutatók régebben nem javasolták adásukat. Te is csak egyéves kortól kínáld – ennek higiénés és élettani okai vannak! Nehezen tisztíthatók, emellett csalánkiütést okozhatnak. A tünet a legtöbbször nem valódi allergiás reakció, és az érzékenység pár év múlva magától elmúlik.

Nem lesz válogatós

A fokozatos és változatos ismerkedés a későbbi válogatósság kialakulásának elkerülése miatt is fontos: ne mindig a kedvencét add neki, mert akkor egyszer csak azt veszed észre, hogy pár ételen kívül mást nem fogad el! Ha egyes ízek nem tetszenek neki, egy-két hét várakozás után kínáld újra, s a türelmes próbálkozásnak meglesz az eredménye! Sose legyen kényszer a kóstolás, és a kicsire figyelve fokozatosan válts ki egy-egy szoptatást teljes értékű főzelékekkel!

A kisbaba nem igényel külön cukrozást: ha natúr ízeiben ismeri meg a gyümölcsöket, zöldségeket, azt fogja természetesen finomnak érezni!

Az ételt ne cumisüvegből add! Már a féléves baba is le tudja szopogatni a pépet az anyukája ujjáról, s ha a tányérba is belenyúl, nem baj, hadd tegye szabadon! A gyümölcspüréket gazdagíthatod gabonakásával, vízben főtt gabonapelyhekkel, tíz hónapos babádnak joghurttal vagy túróval is. S amikor belejön a rágásba, a reszelést felválthatja a kockázás és a szeletelés.

R. E.