Rusztikus szilvapite

A friss szilvának nem is tudtam ellenállni, és egy része szinte azonnal pitében landolt. A gyümölcsös piték mindig jól jönnek. Ha egyszerű hétvégi desszertet szeretne az ember, ha vendégek jönnek, vagy társasági összejövetel készülődik. Szezonálisan variálható, és persze a tészta is sokféle lehet. Ezúttal klasszikus omlós pitetésztát készítettem, kis változtatással, és a szilva is találkozott párlatával az előkészítés során. Hm, és hogy ez milyen jót tett neki! Belátom, hogy nem lesz szépségdíjas desszert, de pont attól olyan remek, hogy egyszerűen elkészíthető, és igazán rusztikus megjelenésű. Néha kifejezetten szórakoztató ilyesmivel előrukkolni.

A magas víztartalmú gyümölcsök gyakran eláztatják a tésztát. Ennek kiküszöbölésére sokféle módszer létezik. Nem árt megszórni a pite alját némi zsemlemorzsával vagy valamilyen őrölt csonthéjassal, de ha biztosra akarunk menni, jót tesz, ha a gyümölcsöt kissé előkészítjük.

Volt még raktáron gyönyörű dióm, amit kissé megpirítottam, így nem csupán a tésztába, valamint a két borzas réteg közé került egy plusz réteg, ami magába vonzotta a gyümölcs levét, de gazdag aromái is hozzájárultak ahhoz a különleges ízélményhez, ami hidegen is olyan élvezetessé tette a pitét. Az már valóban bónusznak ígérkezett, hogy a szilvát egy kis szilvapálinkával pároltam össze – hát mit mondjak, minden várakozást felülmúlt!

A dió és a pálinka némi vaníliával olyan ízekkel gazdagította ezt az egyszerű süteményt, hogy más fűszert nem is használtam hozzá.

A jó időre tekintettel még csak nem is nyújtottam, hanem alaposan lehűtve reszeltem a tésztát. Ennek az egyszerű eljárásnak köszönhetően még ropogósabb lett a végeredmény. Mármint a tésztát illetően, mert a szilva tökéletesen fényes és puha, zamatos töltelékként terült el a két tésztaréteg között, méghozzá bőségesen!

Kétségtelen, hogy érdemes kivárni, míg teljesen kihűl a pite, ami gyümölcsös variációnál kissé időt próbáló, de megéri, másnap is tökéletes, és a hűtőszekrényben töltött órák sem váltak a kárára.

Ha már érik a szilva, kerüljön bőségesen a desszertbe – nem is fukarkodtam vele, vékony tészta, sok töltelék, itt a konyhában ez a gyümölcsös piték alapelve.

Rusztikus szilva-diópite egyszerűen

Hozzávalók egy 22 x 15 cm-es kisméretű tepsihez:
60 dkg friss szilva – magozva, negyedelve
15 dkg dió – zsiradék nélkül enyhén pirítva, őrölve
25 dkg süteményliszt
5 dkg porcukor + 5 dkg a dióhoz
15 dkg nagyon hideg vaj
2 evőkanál jéghideg víz
1 csipet só
½ dl szilvapálinka (elmaradhat)
1 teáskanál étkezési keményítő
5 dkg kristálycukor
1 teáskanál vanília-kivonat
1 evőkanál vaníliával kevert porcukor a tálaláshoz

Elkészítés: A szilvákat alaposan megmostam, kimagoztam, negyedekbe vágtam. Lábosba halmoztam, meghintettem 5 dkg kristálycukorral és főzni kezdtem, 1-2 perc elteltével hozzáadtam a ½ dl pálinkában előzetesen csomómentesre kevert keményítőt, valamint a vanília-kivonatot, és besűrítettem. Hűlni hagytam.
Közben a lisztet és 5 dkg porcukrot tálba szitáltam, hozzámértem 5 dkg őrölt, pirított diót, valamint megszórtam egy csipet sóval. Elkevertem, majd nagylyukú reszelőn belereszeltem a hideg vajat, összemorzsoltam. 2 evőkanál hideg víz hozzáadásával tésztává állítottam össze. Frissen tartó fóliába csomagolva az időtakarékosság okán 15 percre a frizsider mélyhűtőszekrényébe tettem, hogy kellően megkeményedjen. Amíg a mélyhűtő dolgozott, a maradék diót a maradék porcukorral alaposan elkevertem.
A sütőt 175 fokra előmelegítettem, egy kis tepsit sütőpapírral béleltem. A tészta 2/3-át nagylyukú reszelőn belereszeltem. Egyenletesen elosztottam a tepsi alján, majd meghintettem a cukrozott dió 2/3-ával. Erre kanalaztam az illatos szilvatölteléket, majd rászórtam a dió megmaradt 1/3 részét. Ezt követően ráreszeltem a maradék tésztát. A magas, kissé borzas sütemény indult a sütőbe jó 35 percre. Aranyszínűre sütöttem, még melegen meghintettem 1 evőkanál vaníliával kevert porcukorral.

Hűlni hagytam. Bevallom, nem voltam elég türelmes, és már langyosan felszeleteltem, hogy mihamarabb meg lehessen kóstolni, de hidegen az igazi, és ha van türelem, tényleg jó kivárni, míg tökéletesen kihűl.

Mindkét tésztaréteg tökéletesen ropogós, az aromás szilvatöltelék pedig egyszerűen pompás!