Őszre aki tudta, befőzte a sárgabaracklekvárt, de minket most jobban érdekel, hogy mit kaphat a beton dzsungel közepén egy átlagos vásárló. Gazdag kínálat jellemzi a hazai piacot, a 200 forintos verzióktól egészen a 2-3000 forintosig szinte bármit megtalálunk. Tudjuk, hogy lekvár és az extra jam nem feltétlen jelenti ugyanazt. Némi eltérés van köztük, de egészen szoros testvéri kapcsolatban élnek, így egy tesztben is megférnek.
Nagy tesztek és étteremkritikák a Mit ettem ma oldalán >>>
12+1 különböző sárgabaracklekvárt szereztünk be, melyek egészen hasonlítanak egymásra, már ami az alapkoncepciót illeti. Kettő közülük diabetikus, azaz cukorbetegek is fogyaszthatják. A tesztelés során kóstoltuk tisztán és kalácsra kenve is, hogy minél teljesebb képet kapjunk az egyes alanyokról.
Eléggé szegény fantáziával megáldott dizájner tervezte a csomagolását. Leginkább az furcsa benne, hogy sehol nincsen rajta egy brand logó vagy felirat. 40%-os gyümölcstartalommal bír, mellé pedig 30 gramm cukor társul, mindezek 100 grammra vetítve érvényesek. Színre kicsit narancsosabb árnyalatot kelt, az állaga ránézésre pedig egészen homogén, nincsenek látható rostok benne. Az illata megdöbbentően jó, nagyon tiszta gyümölcsaroma árad belőle, hosszú percekig lehet szaglászni. Nem az a tipikusan édes fajta, egészen könnyen fogyasztható önmagában is. A szánkba érve van egy érdekes hatása, az első pár pillanatban picit darabosnak tűnik, de szinte azonnal szétmállik. Kellemesen barackos, egészen jó nyitás.
A nagy kakaóteszt! Vajon melyik a legfinomabb? >>>
Eléggé puritán címkét kapott, ez sincsen túlragozva különösebben. Gyümölcstartalma eléri az 50%-os álomhatárt, cukormennyisége pedig 63 gramm, szintén 100 grammban. A színe egészen sötét, viszont nem teljesen homogén, vannak világosabb foltok benne. Teljes mértékben Spar termék, ők is gyártják. Az illata teljes meglepetés, szinte alig érezni azt rajta, hogy gyümölcs van benne, nemhogy barack. Egészen zselés állaga van, vidáman rugózik egy-két másodpercig miután hozzáérünk. Eszméletlenül édes, nagyjából bármit össze lehetne vele ragasztani, brutális. A legrosszabb pontja mégis az, hogy ilyen gyümölcstartalom mellett szinte semmi barackíz nem jön elő belőle.
A nagy tésztás instant leves teszt! Meg merjük-e venni bármelyiket? >>>
Meglepetés, hogy a pástétom mellett lekvárral is foglalkoznak. Egész pofás csomagolást kapott. Hatszögletű üveg, ami tényleg szép, viszont nem a legpraktikusabb, ha kanállal esünk neki. A gyümölcsszint egészen 50%-ig ér, a cukor pedig 59,4 gramm. Színre közepesen sötét árnyalatot képvisel a mezőny többi tagjához képest, egy-két nagyobb gyümölcsvelő kikandikál belőle. Illatra ez sem nevezhető intenzívnek, kiérződik a barack jellegzetes aromája, de csak a nagyon mély szippantásoknál. Sűrű és tömény. Pozitívum, hogy falatozás közben egészen sűrűn belefutunk valódi barackdarabokba, melyeket majdnem hogy rágni kell. Édes, ez nem kérdés, viszont inkább a gyümölcstől jön ez és nem utólagos adalékoktól, fura.
A nagy őszibaracklé-teszt! Melyik iható, és melyiket felejtsük el örökre? >>>
A csomagolás nagyon egyszerű, amolyan „mamaféle" címke van rajta (mely enyhén a Breil írásra hasonlít domború felszínével). 60% gyümölcs robban az arcunkba, emellé érkezik 40g cukor minden egyes elfogyasztott 100 gramm után. A leírás további érdekessége az e-mail cím, mely „nemtudom@” előtaggal bír (a valósághoz hozzátartozik, hogy a nem tudom valójában egy szilvafajta). NEM TUDOM, hogyan lehet ilyet címkére írni?! Világosabb az árnyalata, apró, pici bubik rejtőznek az üvegfal mögött. Elsőre látszik, hogy ez bizony híg, szinte folyékony, kecses rázkódással reagál az üvegmozgatásra. Az illata, az kérem szépen, barack. Ízre nagyon kellemes, viszont ha kalácsra akarjuk rakni, bizony egy jobbfajta szintezőre is szükség van, hogy egyensúlyban tudjuk tartani a szelet kalácsunkon. Pozitív az összkép.
A nagy mirelitpizza-teszt! Melyik ehető, melyiket felejtsük el? >>>
Nevével ellentétben nem a festői déli fekvésű francia lejtőkről érkezett hozzánk, hanem a Hellász-Invest Kft. varázsolja a polcokra, egyenesen Görögországból. A csomagolása gusztusos, kecses. Gyümiből kapunk 45%-ot, emellé egy szolid 63 gramm cukor jut 100 grammra. A színe alapján a szolisabb társasághoz tartozik enyhén gázolajra emlékeztető árnyalatával. Az illata nem harsány, nem hivalkodik, hanem szolidan, lágyan varázsolja orrunkba a barackra emlékeztető érzéseket. Mint egy izmosabb zselés cukor, olyan az állaga – akár a fél üveg tartalmát ki lehetne markolni egyetlen próbálkozásra. Még a kanál aljához is odatapadt mindenféle gond nélkül egy közepes méretű darab. Nagyon, nagyon cukros, ami elnyom mindenféle ízt. Barackot csak nagyon mérsékelten sikerült benne felfedezni – a cukor inkább dominál. Darabos, viszonylag lassan olvad fel.
A nagy virsliteszt! Kipróbáltuk, melyik éri meg az árát >>>
Olyan szinten vonzza a szemet a rengeteg gyümölcsvelő, rost és miegymás, hogy nem is tudjuk az összetevőkkel kezdeni. Olyan, mintha egy agyat néznénk üvegburában. Neve is utal rá, hogy ezt bizony cukorbetegek is fogyaszthatják, ugyanis csak 26 gramm a cukor 100 grammban (emellé azért egy kiadós séta elfér, hogy elfogadható szinten maradjon a vércukorszint). „A termék hozzáadott cukorként fruktózt tartalmaz, melynek fogyasztása engedélyezett cukorbetegek számára is.” A mezőny talán legvilágosabb tagja. Hangrobbanással nyílik, akkora vákuum volt benne. Az illatán érződik, hogy nem hagyományos cukorral, hanem steviollal készült. Agyként remeg, nem olyan opálos, mint a túlzselésített változatok. Sűrű az állaga, és enyhe barackos íz kíséri a szájba kanalazásokat. De legalább cukorsokkot nem kapunk tőle.
A nagy lapkasajtteszt! Megkóstoltuk nyersen és mikrózva is >>
Harmonizál a címke és a kupak, az uralkodó színvilág a narancssárga. Letisztult dizájn, látszik, hogy ezzel nem két percig játszottak a tervezőasztal mellett. Nyomokban a nagyi terítőjét is felismerhetjük benne. Sárgabarackból 45% van benne, cukorból pedig 61,5 gramm, ami igencsak dobogós helyezést sejtet a képzeletbeli ranglistán. Egészen sötét árnyalatban úszik, nyitásnál pedig igazán öblös pukkanás ijeszt meg minket. Egészen homogén, de már annyira, hogy a virslik is irigykedve nézhetnének rá. Illatra nem túl erős, egészen visszafogott. Igazi kondis lekvár. Olyan zselés, hogy ezt elkenni pár év testépítő előélet nélkül szinte lehetetlen. Rágás közben, mert ezt bizony szinte harapni kell, megjön a barack íze, de itt sem túl harsány. Az utóíznél beköszön a bőséges cukortartalom, hát összességében egészen érdekes élményt nyújt.
A nagy natúrvajkrém-teszt! Kipróbáltuk, melyik a legfinomabb >>>
Letisztult, már-már skandináv szintet üt meg a csomagolás minden szempontból. Szolid címke a két oldalán és ennyi. Barackból 45% került bele, amihez szokás szerint egy vödörnyi cukor társul, pontosan 61 gramm. Az üvege amúgy szép, biztosan nem dobom ki elfogyasztás után. Sötét árnyalata van, de látszik benne pár méretesebb gyümölcsvelő is. Kimért lendülettel érkezik szimatolásnál a barackos hatás, nem túl vad, csak szépen nőiesen és finoman. Kóstolásnál aztán jön az inzulinriasztás, kegyetlenül édes. Nem a szánk ragad csak tőle össze, hanem majd holnap a nemesebb felünk is, az garantált. Barack van a háttérben, de mindent ural a masszív és tömény édes ízvilág. Tipikusan olyan fajta, amiből mikronnyi adagok is elegendőek egy 20-30 adagos palacsintázáshoz.
A nagy bögrés leves-teszt! Van köztük igazán finom? >>>
Igazi mamut, családias kiszerelés. Az üveg hatalmas, egyből a kovászosuborka idéződik fel a tesztcsapatban. A csomagolás minden pontjával sugallja, hogy itt barackról van szó, van rajta vagy ezer példány belőle. Arányfordulás szemtanúi lehetünk, amikor elérjük ezt az üveget, mivel gyümölcsből 60%, cukorból pedig 42 gramm van „csak” benne. Színre inkább a világosabb csapatot erősíti, felülete meg olyan homogén, hogy szinte egy porszemet se tudunk azonosítani benne. Kinyitni nem könnyű, így aki nem rendszeres felnőtt oldal előfizető, az bizony meg fog vele szenvedni. A vödör szinte csurig, nem nagyon lehetne többet beletölteni az üvegbe. Illata van, de nem igazán emlékeztet a barackra, hiába a kiemelkedő gyümölcstartalom. Egészen zselés, remegős állaga van. Kóstolásra az első másodpercekben mindenre hasonlít, csak barackra nem. Szépen lassan ketyeg az óra, és 5-6 másodperc után megjön egy nagyon gyatra barackos ízvilág.
A nagy epresjoghurt-teszt! Megkerestük a leggyümölcsösebbet >>>
Ismét egy példány, mely a stevianak köszönhetően akár cukorbetegek számára is fogyasztható. Csomagolása vegyes érzelmeket ébreszt a vásárlóban, a címke mintha újra feldolgozott alapanyagból lenne, míg a kupak olyan, mintha egyenesen a világháborúból maradt volna ránk. Kecskeméti, szóval nem meglepő, hogy az Univer gyártja. Adatlapján kisebb meglepetést okoz a csupán 35%-os gyümölcstartalom, míg cukorból negatív (vagy inkább pozitív?) bajnokot avathatunk személyében, mivel mindössze 21 gramm van csak benne. Színre narancssárgás árnyalatot kapott, állagra pedig folyósabb picit, mint a többi. Illatra félénk, akár egy elsőáldozó, de kóstolásnál kicsit bátrabbá válik. Egészen híg, már-már pépes, azonnal olvad szánkban ezer irányba. Érezhető a cukor hiánya, közel nem olyan tömény és sűrű, mint a többi.
A nagy májkrémteszt! Kipróbáltuk, melyiket érdemes megvenni >>>
A csomagoláson a papír és a befőttes gumi párosa abszolút nagymamapótlék. Kapunk egy pecsétet is miszerint ez a dédi kedvence – meglehetősen pozitív felfogás a CBA részéről a várható magyar női átlagéletkorról, hogy a lakosság többsége még ismeri a dédi lekvárját. A „kovászuborkás” kivitelű címkéhez hasonlít, itt is feltűnik ugyanaz a barackfa. Színre nem lóg ki a sorból, átlagos. 100 gramm lekvár tartalmaz – dobpergést kérünk – 70 (!) gramm gyümölcsöt. Abszolút első hely. Rostokat tartalmaz, szépen kirajzolódnak az üvegen keresztül is. 70 gramm ide vagy oda, ebből az illatán sokat nem érezni. Annyira sűrű, hogy egy komplett Mariana-árkot lehet kialakítani az üvegben, akkor sem folyik össze. Tényleg sok benne a gyümölcs, a rostok is dominálnak, ízre is kellemesen barackos, nem is túlzottan édes – köszönhető, hogy nem hagytak sok helyet a hozzáadott cukornak. Finom, még akár a nagyinak is elő lehetne vezeti, mint saját készítés az ő receptje alapján.
A nagy bébiételteszt! Kipróbáltuk, mit is adunk a gyereknek >>>
A csomagolása szinte egy az egyben ugyanolyan, mint diabetikus testvérénél. Más hasonló dzsemhez képest legalább 30%-kal alacsonyabb a cukortartalma – megtudjuk mindezt a csomagolásról. Számosítva ez 39 gramm cukrot jelent, és mellé 65% gyümölcsöt. A már jól ismert hatszögletű üvegben vehetjük meg. Illata kalácsot kíván, nagyon friss, gyümölcsös az egész. A színe ennek is átlagos, talán egy kicsit közelebb áll a fiatalos narancssárgához, mint az öregesebb barnához. Szimatolás után hatoljunk a lelkébe és ízleljük meg! Egészen folyós ahhoz képest, amit elsőre vártunk. Némi gyümölcsdarabot kapunk, ezenkívül eléggé átlagos. Érződik a barack az tény, de nem harsány és nagyjából ugyanez mondható el az édességi szintjéről. Az, de nem durván.
Az NSA megneszelte, hogy barackteszt készül, ezért az egyik Magyarországon állomásozó alvó ügynökét – kódnevén Lorenzo Lamast – rögvest riadóztatta, hogy vagy állítsa le a tesztet, vagy pedig szerezzen egy plusz példányt – melynek pontos forrása és összetétele ismeretlen. Szerencsére ez utóbbi történt. Dizájnról nem érdemes beszélni, ugyanis mindenféle jelzés nélkül érkezett a laborba a tesztre. A színe világos, az állaga folyós, ez azonnal látszódik. Az illata erősen gyümölcsös, de a konkrét számokról nem tudunk beszámolni. Hívogat, kóstolásra csábít azonnal. Finom. Pont. Nincs ezen sokat mit cifrázni. Érezni, hogy barackból készült, saccra a cukor sincsen túladagolva benne, de erről tájékoztatást nem kaptunk. Kétségkívül kilóg a mezőnyből felfelé, kereskedelmi forgalomban egyelőre sajnos nem elérhető, kizárólag ügynökök juthatnak hozzá.
Amit biztosan leszűrhetünk a tesztből, hogy a magas gyümölcstartalom nem feltétlen garancia a minőségre és a tiszta gyümölcsélményre. Ugyanez az elv részben igaz a cukor mennyiségére is, voltak rendkívül édesek és kevésbé édesek is, holott a cukor mennyiségük közel azonos volt.
A két diabetikus közül egyértelműen a Kecskeméti diabetikus sárgabarack a nyerő, sokkal tisztább barack ízzel ajándékoz meg minket. Az aldis terméknél jobban kibukik az édesítő jellegzetes utóíze.
Sajátmárkás termékek közül a Spar – Jam és a CBA Gourmand – Sárgabarack lekvár leginkább a kerülendő kategóriát képviselik. Erős jóindulattal sem lehet őket rendesen tiszta baracklekvárnak nevezni.
Átlagos, fogyasztható szintet az alábbi versenyzők értek el:
Hamé – Extra Jam
Bonjour – Apricot Jam
Kamra gyümölcse – Sárgabarack extra dzsem
Grandessa – Naturrein Marille
A kiemelkedő, ajánlott vonalat, melyeket mindenféle kétes érzések nélkül leemelhetünk a polcokról pedig ezen szereplők érték el:
Zöldharmónia
Szatmár lekvárosa – Sárgabarack
CBA – Különleges minőségű sárgabarack lekvár
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.