2009. szept. 27. Úszni jó... :-)

Azt mondják, sok gyereknél a vízzel való barátság az első néhány találkozás alkalmával dől el: ha a kicsi nem kedveli a vizet, esetleg idegenkedik, fél tőle, nem szabad erőltetni addig, amíg maga nem vágyik a csobbanásra. Szerencsére nálunk ez jól alakult, pedig Dorka mindössze 7 hónapos volt, amikor először vittük el babaúszásra. (Egyébként a babák 70%-a (!) fiatalabb volt nála...)

Sokan kértétek, hogy egy picit részletesebben is meséljek a babaúszásról, ezért most jó sok képet összegyűjtöttem a táborról. :-)
Aki nem kíváncsi erre a témára, az ugorjon a blogbejegyzés végére a receptekért! :-)

Ezúttal is Stoller Kati Babaúszó Iskolájába iratkoztunk be, mint tavasszal. Igaz, most kb. tízszer annyian voltak, de azért elfértünk a medencében. Az óra előtt a kicsik és a szüleik a medence szélén várakoztak, hogy Kati énekszó mellett mossa meg az arcukat és vigye őket a vízbe. (A kép bal szélén látszik egy kisbaba vízreszállása.)

Az arc/fejmosás azért fontos, mert a kisbabák búvárreflexe azonnal beindul, ahogy végigcsorog az arcukon a víz. Kati egy kis kannával locsolta le finoman a babák fejét - és mind mosolygott közben. Ez a reflex a kicsik 7 hónapos koráig üzembiztosan megvan, de azt hiszem, ez a későbbiekben is megmarad, ha hozzá van szoktatva a vízhez a baba.

Mindeközben pedig megtanulják, hogy a "merülés" szó hallatán (ekkor folyik végig az arcukon a víz) vissza kell tartani egy picit a szusszt. Elképesztő dolgokat láttunk, kicsi gyerekek úgy úsztak a víz alatt, hogy még mosolyogtak is közben! Játékokat fogtak meg a víz alatt, sőt, volt, aki megpuszilta a másikat! :-)

Bár azt mondják, az egy év körüli gyerekeknek még nagyon rövidtávú a memóriája, állítom, hogy Dorka emlékezett Katira, aki nagyon büszke volt rá, hogy Dorka ilyen ügyesen felfekszik a vízre, és maximális lelkesedéssel krallozik a lábacskáival. :-))

A babaúszáson zömmel az apukák "szerepeltek" a kicsikkel. Az anyukák mindeközben a partról fotóztak, videóztak.
Nekem a legjobban az a játék tetszett, amikor Kati a vízbe vitt egy lefelé fordított műanyag ládát. A babák körégyűltek, majd egy varázsigére a láda a víz alatt megfordult, és ezernyi színes kis labda jött fel a víz tetejére. Látványnak sem volt utolsó, de a kicsik arckifejezése még szebb volt. :D

Természetesen még egy csomó más feladat is volt: a kicsik különféle tárgyakért "úsztak" a medence túlsó felébe, tükörben nézegették magukat, labdát dobáltak, hungarocellel úsztak és még sorolhatnám. A nagy létszám szerint korosztályokra voltak bontva a csoportok, és minden órán más-más témával foglalkoztak.

Óra után Ká és Dorka még egy picit a vízben maradtak, rengeteg szép fotót készítettem róluk. Mivel Ká fejét nem tudtam levágni róluk :-)))))), ezért most megosztom veletek a kedvenceimet...

Délutánonként nagyokat sétáltunk a szálloda parkjában. A játszótéren volt egy "Madárfészek" nevű hinta, még sosem láttam ilyet, de a családomat ki sem lehetett robbantani belőle. Ká szabályosan elaludt benne. :-))

A játszóházban is sok időt töltöttünk, mivel Dorka megtanult járni, így nagy kedvvel mászott fel minden tereptárgyra, csúszdázott, pakolt, hempergett a játékokon.

A hotel ovijában minden reggel kézműves foglalkozásokat tartottak, amin nagy lelkesedéssel vettem részt. Voltaképp ezzel a gyerekeknek kellett volna foglalkozniuk, de Dorkát nem érdekelte, engem viszont annál jobban...:-)) Mondjuk más családok is így voltak ezzel: az anyukák, apukák rajzoltak, ollóztak, ragasztottak, a kicsik pedig játszottak.

Végül egy utolsó táborozós kép - Dorka cumi nélkül. (Nehogy megszóljatok, hogy ez a gyerek állandóan cumizik. :-)))

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Hazaérkezésünk után több tervem is volt, hogy miket fogok készíteni, de aztán semmi nem lett belőlük, mert hiányzott egy-két alapanyag, és nem volt időm elmenni vásárolni. Kelkáposztás kruplitortát és szilvás lepényt terveztem sütni - ezek receptjét most leírom ide, és majd ha elkészültem vele, utólag a fotókat is közölni fogom.

Kelkáposztás kruplitorta

Hozzávalók: 40 dkg burgonya, 20 dkg liszt, 10 dkg vaj + a formához, 5 tojás, 50 dkg kelkáposzta, 1 nagy paradicsom, fél csokor kakukkfű, 1,5 dl tej, 2 dl tejföl
Elkészítés:
1.) A burgonyát megtisztítjuk, és sós vízben, puhára főzzük. Kissé hűlni hagyjuk, és feldaraboljuk.
2.) A tésztához a lisztet összegyúrjuk 8 dkg vajjal, 1 tojással, 70 ml vízzel és egy csipet sóval. Cipóvá formáljuk, és fóliába tekerve betesszük a hűtőbe. (Fél órára.)
3.) A kelkáposzta külső leveleit letépjük, a többi részét ( a torzsa kivételével vékony csíkokra vágjuk, és megmossuk. A paradicsomot megmossuk, meghámozzuk, felkockázzuk. A kakukkfüvet leöblítjük, leveleit lecsipkedjük a szárról és apróra vágjuk.
4.) A maradék vajat felforósítjuk, megpároljuk rajta a kelkáposztát. Hozzáadjuk a paradicsomot, a krumplit, a kakukkfüvet, és félretesszük. A maradék 4 tojást felverjük, és elkeverjük a tejjel, tejföllel.
5.) A sütőt 200 fokra előmelegítjük. A tésztát egy kivajazott, kb. 30 cm átmérőjű kapcsos formába simítjuk, úgy, hogy a tésztának pereme legyen. Beleöntjük a káposztás keveréket, és ráöntjük a tojásos masszát. Kb. 55 percig sütjük.

Szilvás lepény

Hozzávalók a tésztához: 30 dkg liszt, 15 dkg hideg vaj, 1 tojás, csipet só
A töltelékhez: 1 kg szilva, 4 evőkanál barna cukor, 1 kávéskanál őrölt fahéj, 2 tojás, 1,5 dl tejszín
Elkészítés:
1.) Összemorzsoljuk a vajat a liszttel egy mély tálban. Összegyúrjuk tojással és a sóval. (Ha nehezen áll össze a tészta, tegyünk hozzá 2-3 evőkanál hideg vizet.) A tésztát folpackba csomagolva fél órára a hűtőbe tesszük.
2.) Ha letelt a fél óra, a tésztát lisztezett deszkán kinyújtjuk, és egy kivajazott-lisztezett lapos sütőformába tesszük. A széle legalább 2 cm magas legyen! A kilógó tésztaszéleket levágjuk és félretesszük.
3.) A tésztát néhány helyen megszurkáljuk, és megrakjuk kimagozott, negyedekbe vágott szilvával. Megszórjuk cukorral és fahéjjal, majd 200 fokon (előmelegített sütőben), 10 percig sütjük.
4.) Ráöntjük a tejszínnel elkevert tojásokat, és további 10 percig sütjük.
5.) Közben a korábban félretett tésztát a reszelő durva oldalán lereszeljük, és megszórjuk vele a süteményt. Még 15-20 percig sütjük, amíg a tejszínes tojás megköt. A sütőből kivéve pihentetjük, csak később szeleteljük.