Szentiván-éji szokások itthon és a nagyvilágban

Szent Iván éjszakájának a június 23-áról 24-ére virradó éjszakát nevezzük hazánkban. Szent Iván éjjelének népszokásai Európa-szerte többnyire a tűzhöz kapcsolódnak, ami az élet és a világosság győzelmét szimbolizálta a halál és a sötétség felett.

A magyar falvakban már a 11. században is máglyát gyújtottak ekkor, körülötte énekeltek, táncoltak, jelképesen elűzve így a sötétséget, betegséget, és minden rosszat a következő évre. A tűz mellett persze sokszor órákon keresztül dalolták a párosító nótákat, innen a mondás, hogy hosszú, mint a szentiváni ének.

A tűz nemcsak a világosság, a tisztaság, és az egészség, hanem a szenvedély, az elevenség, a szerelem és az örök megújulás jelképévé is vált a magyar hiedelemvilágban is. A hagyomány szerint Szent Iván éjszakáján a tüzet kézen fogva átugró pároknak a tűz termékenységet hozott. A még pár nélküli lányok pedig a szalmából és a többféle fából megrakott tűz fölött átugrottak, míg a fiúk azt figyelték, ki mozog közülük a legtetszetősebben. Az ugrások magasságából és irányából aztán sokféle jövendölést lehetett kiolvasni.

A tűznek gyógyító hatást is tulajdonítottak. Az asszonyok különféle illatos füveket, virágokat füstöltek, s ezeket később fürdők készítéséhez használták fel. Gyógyító hatást tulajdonítottak a tűzbe vetett almának is: aki abból eszik, az nem betegszik meg. Baranya megyében a sírokra is tettek a sült almából, míg Csongrád megyében azt tartották, hogy a tűzbe dobott alma édes ízét az elhunyt rokonok is megízlelhetik. Az ajtóra kötött mezeivirág-koszorúról pedig úgy tartották, megvédi a házat a tűztől és elűzi a boszorkányokat és a kísérteteket.

14 RECEPT, AMI JÓL JÖHET EGY SZENTIVÁN-ÉJI KERTI PARTIN! >>>

Szentiván-éji hagyományok külföldön

Európa számos országában nagy tábortüzeket gyújtanak ezen a napon. Nagy-Britanniában közösen várják meg másnap a napfelkeltét. A világhírű Stonehenge-nél több ezer ember gyűlik össze ilyenkor és gyönyörködik a napfelteltében. Sok országban a hajadon a lányok virágból fonnak koszorút, Svédországban pedig a hét virágot szednek a lányok, amit este a párnájuk alá tesznek, hogy megálmodják, ki lesz a jövendőbelijük.