Egyre többen próbálják ki a lekvárkészítést, és amikor rájönnek, hogy milyen egyszerűen lehet akár kis mennyiséget is készíteni, szinte hobbivá, évről évre ismételt szokássá válik. A legfinomabb lekvárok meggyből, cseresznyéből, eperből, málnából, áfonyából, szilvából és barackból készülnek, de az ízeknek és keverékeknek csak a fantáziánk szab határt.
Fontos azonban, hogy a biztos siker érdekében betartsunk egy-két alapvető, fontos szabályt. Ilyen például a megfelelő főzőedény kiválasztása. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen anyagból készül az a fazék, amiben megfőzzük a lekvárt, ugyanis könnyen pont a nem megfelelő edény kiválasztásával rontjuk el a drága végeredményt.
Sokféle edény előfordulhat egy konyhában, és nemcsak a méretükben, hanem az anyagukat tekintve is lehet köztük különbség. A lekvárfőzéshez mindenképpen nagy és magas falú edény, azaz fazék kell, olyan, amiben a vasárnapi húslevest is el lehet készíteni. Fontos szempont, hogy olyan anyagból készült edényt válasszunk, amelyikben nem ég le a lekvár. Ugyan folyamatosan kevergetni kell a lekvárt főzés közben, de még így is oda tud kapni, ha nem a megfelelő anyagú edényt választjuk.
Kétféle edényt ajánlanak lekvárfőzéshez. Az egyik a rozsdamentes acéledény, a másik pedig a zománcozott falú fazék. Fontos, hogy mindkét edény legyen makulátlanul tiszta, a zománc pedig legyen sértetlen, ugyanis könnyen odakaphat a lekvár, ha valami kis hiba vagy kopás van a fazék belsejében. Az öntöttvas edényeket kevésbé javasolják lekvárfőzéshez.
Borítókép: Shutterstock
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.