Sütiözön lisztmentesen

Málnafagyi

Kelemenem („Kejemenön”, ahogy Flóris mondja) mandulái ismét óriási méretűre dagadtak. Volt antibigyó, szteroidos kezelés, de nem nagyon használt (épp csak amíg szedte a gyógyszert). Több szempontból is szomorú hír ez. Az egyik, hogy ugye ez sosem jó. Bár nem lett lázas, és vígan rosszalkodott itthon az öccsével, de az sajnos most már egészen biztos, hogy ki kell szedni neki – pedig ebben az országban nem dobálóznak olyan könnyen a mandulaműtéttel. A harmadik dolog engem érint.

Emlékeztek, micsoda kitörő örömmel meséltem legutóbb, hogy milyen klassz megoldást találtunk az alvásra? Összetoltuk az ágyakat, matrac rá, és vígan alszunk négyen egy ágyban. És tényleg jó: Flóris szinte egyáltalán nem ébred meg éjszaka, de ha mégis, akkor ott vagyok máris mellette, rögtön betakarom, szólok hozzá, odadugja kicsit a fejét az arcomhoz vagy a karomhoz, és megnyugszik. Két pillanat az egész, voltaképp fel sem kell ébrednem hozzá, de erre is egyre ritkábban kerül sor. A hátam szépen kezd rendbe jönni, mert nem kell kiugrálnom az ágyból a hidegbe. Minden tökéletes lenne, ha Kelemen nem horkolna olyan falrengető módon… Nem csodálom persze, hisz alig van rés a két mandulája közt, de ettől még nem tudok könnyebben elaludni. Polcolom én a fejét, szekrényezném is, de nem szereti: amint elalszik, kitúrja maga alól.

Isszuk a zsályateát, kamillát, kakukkfüvet, de a horkoláson nem segítenek. A legutóbb kínomban már fagyit csináltam, hátha az javít valamit a duzzadtságon. Nekem ugyan sosem vált be annak idején, míg volt mandulám, de sokan esküsznek rá, és már orvostól is hallottam efféle tanácsot. Gondoltam, egy próbát megér. Nem mondom, hogy jó ötlet volt… Javulni biztosan nem javult tőle, sőt egy napra kicsit rosszabbul érezte magát az utána levő időben. Szóval - mint gyógymódot - nem javaslom, de ha valaki egészséges és fagyira vágyik, tudok adni egy egyszerű receptet.

Összekevertem 6 evőkanál joghurtot, 2 evőkanál mézet, 1 evőkanál házi szederlekvárt és egy kis fagyasztott málnát. A nyáron kaptak a fiúk Kele keresztszüleitől egy készletnyi fagylaltformát, azokba beleadagoltam. Mivel a málna már fagyos volt, elég volt neki pár óra, hogy elkészüljön. Egy pillanatra forró vízbe mártottuk a formákat, és szépen le is lehetett szedni a fagylaltról. Ezzel a módszerrel bármilyen joghurtos-gyümölcsös fagyi készíthető szerintem. :) Kele már meg is rendelte a citromosat, de azt hiszem, várunk még vele pár hónapot...

Sebő, a pontos, az ő fagyija meg az én kacagó májam

Ebben a családban vannak precíz, szórakozott és nemtörődöm emberek (meg én, a skizofrén: aki precíz, de kénytelen sok hanyagságot magára erőltetni, hogy meg ne bolonduljon frusztráltságában, és körülötte mindenki más is épelméjű maradhasson). A másik precíz Kele, és talán Flóris is az lesz. Apa szórakozott, némi nemtörődöm-felhanggal, Sebő pedig (remélem, csak egyelőre) maga a nemtörődömség, hanyagság. Persze attól függ, miről van szó... Bizonyos dolgokban meglepően precíz tud lenni…

Maradék fagyit ettünk. Volt még két adag joghurtos-málnás és egy vaníliás tegnapról. Természetesen Flórisnak kellett a vaníliás - azt se tudja, milyen, de mindenképp az kellett . Aztán kiderült, hogy mégis belekóstolna a málnásba is...
- Sebő, adj egy kicsit Flórisnak - kértem, mert nem volt kedvem sem a visító üzemmódhoz, sem a testvérharchoz.
- Jó - mondta kurtán Sebő.
Flóris élt is a lehetőséggel, sőt, élt volna többször is...
- Flóris! Csak egy kicsiről volt szó...! - okította Sebő.
- Neeem. Kéjek még!
- Nem, Flóris. A Mamma azt mondta, EGY kicsit, nem azt, hogy kettőt, és én szeretek pontos lenni.

Altatós torna

De maradjunk még egy ideig az alvás-témakörnél! Mert ezzel kapcsolatban vannak pozitív fejlemények is!

Sokszor írtam már az alvás körüli nehézségeinkről. Az altatás körüliekről talán ritkábban - mert az időszakos. Vannak (voltak) időszakok, amikor simán elaludt Flóris a szobában a fiúkkal együtt. Aztán néha megzizzent, és nem volt erre hajlandó. Ilyenkor általában az ágyak elrendezésén kellett változtatni (összetolni vagy széthúzni őket egymástól), és az megoldotta az átmeneti zavart. De most már hónapok óta küzdünk. Semmilyen ágyrendezés nem segített hosszútávon. Rájöttem, hogy Flóris most épp fél a sötéttől. Ha viszont beszűrődik egy kis fény, akkor nem tud elaludni... Patt-helyzet. Kábé két hónapig teljesítettem a kérését, miszerint: "Segíss befeküdni hozzám", vagyis feküdjek mellé. Ez egy darabig működött is, de egy idő után ez is kifutotta magát. Első körben csak annyi történt, hogy már éjjel rossz néven vette, hogy nem vagyok mellette, később meg már akkor sem aludt el gyorsabban, ha mellette voltam.

Új rendszer kellett. Szépen, fokozatosan kerültem ki az ágyából. Eleinte csak ültem az ágy szélén, aztán néha "el kellett mennem" 2-3 percre "lekapcsolni a sütőt". Vannak gyerekek (nekem is volt ilyen), akiknél ezután szépen fokozatosan el lehet maradni mellőle, és megtanul egyedül elaludni. És vannak gyerekek, akik ennél nehezebb esetnek bizonyulnak. Flórisnál sem lehetett tovább feszíteni a húrt. Végül kitaláltam valamit, ami mindenkinek jó. Már több mint két hete ezt csináljuk.

Esti ima után kimegyek a szobából, de még nem hagyom őket egyedül. A szobaajtóból olvasok nekik. Én a folyosón, ők a sötét szobában, és egy kis ajtórésen át hallanak engem. Most épp a Rumini Zúzmaragyarmaton c. regényt kezdtük el (Berg Judit). Nem, ezen még nem alszanak el, de "elkábulnak". Na, ezután jön a torna. Lekapcsolom a folyosón is a villanyt, és jó éjszakát kívánok. De megnyugtatok mindenkit, hogy itt maradok a folyosón. Nincs kimászkálás, nincs hancúr, mert azonnal rászólok a rendbontóra. (Mint egy lelkiismeretes börtönőr. :D)

Ez már régi módszer, a két nagyfiút is így kellett megtanítani aludni. De sokat roskadoztam a folyosón, mikor Flórist vártam...! Akkoriban kötögettem a beszűrődő fénynél (még az előző lakásunkban), de ennek itt más az elrendezése. Ha lekapcsolom a villanyt, majdnem teljesen sötét lesz. Ha fényt akarok, beszűrődik hozzájuk is. Dögunalom egy ilyen altatás, ha az ember nem foglalja el magát. De mit lehet csinálni sötétben??? Hát tornázni! Amíg ők szunnyadnak („elfelé”), addig én jógázom a folyosón. Tökéletes. Mindig erre vágytam. Végre van időm az esti tornára!

Ráadásul a dolog remekül működik! A gyerekek nyugodtak és elégedettek, nekem meg sikerült visszatérnem valamihez, ami régen a mindennapjaim része volt: a jógához, mégpedig nem alkalomszerűen, hanem megint rendszeresen. Máris hálás érte a testem.

A legjobb mégis az, hogy én is elégedett vagyok, mert nem gyereksírással ér véget a nap. És tudom, hogy nincs összefüggés, de ettől sokkal jobbnak érzem magam, mint korábban. Ha tetszik (bár nem szeretem ezt a kifejezést, de): jobb anyának. Ez pedig olyan ajándék, mint valami illatos, puha meleg paplan a vékony, durva pokróc után.

Idáig el kellett jutni. Ehhez most értek meg a körülmények, most ért össze a kör. De összeért! Ezt is megértük! Hála Istennek!

Kutyából szalonna, céklából kakaós kalács

Még tart a karcsúsító program, de fogyi, nem fogyi, annyi máris kiderült, hogy kutyából nem lesz szalonna: süti nélkül nehezen tudok meglenni... De erre nem is szorulok rá: kitaláltam, hogyan készíthetek liszt és cukor nélküli édességeket.

Az alapszabály: a liszt helyettesíthető őrleményekkel. Tudom, hogy ott a gesztenye, amiből tökéletes liszt-pótló nyerhető, de nekem az épp nem volt itthon, és már nagyon kellett a sütemény... Megnéztem, mi van: dió, mandula, lenmag, müzli (!), napraforgómag, kakaó, zab – ettől nem hízik el az ember, ezt már tapasztalatból tudom. Ráadásul édes is egy kicsit és nagyon tápláló! Továbbá nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy a vörös lencse milyen aprószemű, és milyen édeskés főzelék készíthető belőle... Ki kellett próbálnom, mit tud nyújtani lisztté darálva bögrés süteményben... Előrebocsájtom: kiállta a próbát!

Na de mitől lesz édes? Ez már könnyebb volt. Van egy csomó zöldség, pláne gyümölcs, amivel megédesíthetjük a tésztát vagy a krémet. És igaz, hogy a gyümölcsökben levő cukor is cukor, de azért nem olyan, mint a finomított répacukor! Ráadásul egy egész sütibe kerül kb. 2 marék mazsola, meg egy kis banán, teszem azt. Nyilván nem egymagunk és pláne nem egyszerre fogyasztjuk el az egész süteményt, s ha mégis, akkor sem olyan, mintha egy cukorral készült édesség felét tüntetnénk el... Szóval aszalt gyümölcsökkel édesíteni - szerintem - mindenképp jó megoldás. És sokszor egyáltalán nem érződik rajta a gyümölcs eredeti íze! Még az én kényes Sebő fiam is (aki nem szereti a banánt!), simán megette az almás pitét, aminek a töltelékét banánnal és mazsolával édesítettem. Pedig ez nagy szó!

Nézzük sorban: elsőnek mindjárt ott a reszelt cékla, amit már próbáltam is. Kiderült, hogy nem csak kenyérben, de süteményben is nagyon finom. Aztán ott a kézenfekvő reszelt vagy vajas répa. Ott a banán, és nem kell totyakosnak lennie! Az érett, gyönyörű sárga banán tökéletes erre – persze a túlérettet is beletehetjük, de vannak, akik szerint az nem olyan egészséges, ráadául azon jobban is érződik a banán-íz. És az aszalt (nem cukrozott) gyümölcsök sora: mazsola, füge, datolya, szilva, meggy, bogyók). Nem beszélve a sok egzotikus gyümölcsről – mindenhogy jók: akár frissen, akár aszalt vagy szárított változatban: ananász, mangó, passiógyómölcs, kókusz... stb. Állítólag szuper az avokádó is – de ebben még nincs tapasztalom.

Még krémes süteményt is készítettem. Igaz, a krém magában messze nem olyan szép, mintha cukorral édesítettem volna, de az íze...! És akkor jöjjenek a receptek!

Céklás muffin piros bogyókkal liszt és cukor nélkül

Céklás dolgokat este kell sütni, és csak másnap megkóstolni! Akkor nem éri csalódás az embert. Frissen, melegen nekem nem ízlenek, de ha kihűlnek, kicsit szikkadnak, egészen más ízük lesz.

Hozzávalók:
(találomra, ránézésre tettem bele a hozzávalókat, de lemértem mindent)
2 tojás és 1 tojás sárgája
6 dkg darált dió
5 dkg darált lenmag
8 dkg darált naprafogómag
5 dkg darált zabpehely
kis só
kevesebb, mint 1,5 dl tej (én ennyit tettem, de szerintem kevesebbel jobban kezelhető a tészta)
1 evőkanál olaj
élesztő
1 evőkanál méz, hogy megkeljen a tészta
2 közepes méretű reszelt cékla
aszalt bogyók: mazsola, piros áfonya, eper

Elkészítés: Az élesztőt a mézzel és egy kevés tejjel felfuttatom. Minden hozzávalót szobahőmérsékletűre ''melegítek''. Összekeverem, kelesztem.
Én muffinfomákba tettem, de ez hiba volt. Így a papír miatt néhánynak a belseje nedves maradhat, ami nem jó. Átsülni így is átsül, de ez a süti csakis szárazon finom. Mármint ha nem nedves egy kicsit se. Nekem pár darab nem száradt ki belül egészen, ezeket szét kellett törnöm, és alacsony hőfokon kiszárítani kicsit a sütőben. Úgy viszont remek lett - de az plusz munka, és így már nem is olyan szépek, ugye...

Szóval: kivajazott, darált zabpehellyel megszórt formákba tegyük a tésztát! Várjunk negyed órát, míg ismét megkel, szépen beledagad a formákba, majd először 200 fokon süssük kb. 10 percig, utána vegyük le a hőt 180 fokra, és így süssük készre. Nekem 20-25 perc kellett még, hogy jók legyenek. Tűpróbával ellenőrizzük!
Ha kivettük a sütőből, azonnal szedjük ki a formákból a sütiket, tegyük rácsra, és amíg teljesen ki nem hűlt és ki nem száradt, addig meg ne kóstoljuk! Utána viszont kóstolgassuk gyakorta, mert igazán finom! Olyan, mintha kakaós kalács lenne.

Bögrés süti másképp

1 bögre kb. 2,5 dl. Mindenhez használjuk ugyanazt a bögrét, az a lényeg. A darált hozzávalók darált állapotban tegyék ki az előírt mennyiséget.

Hozzávalók:
1 bögre darált mogyorós, cukormentes müzli (kávédarálóban tökéletesen ledarálható mazsolástul, mindenestül)
1 bögre alaposan ledarált (!) vörös lencse
1/2 bögre lenmag
1/2 bögre keserű kakaópor
2 sárgarépa lereszelve
1 tojás
2 tojássárga
1/2 bögre joghurt
1/2 bögre étolaj
1 érettebb banán villával összetörve
3 evőkanál sűrű tejszín (vagy ha ezt kihagynánk, akkor tegyünk kicsit több joghurtot)
fél rúd vanília kikapart belseje
1 csipet só
1 evőkanál szódabikarbóna

Elkészítés: A hozzávalókat összekeverem, majd 1 órán át hagyom pihenni (mindegy hol - mondjuk ne 30 fokban, de alapvetően nem kell neki hűtő), majd 190 fokos sütőben sütöm. Hogy meddig? Attól függ, milyen vastag a tészta. Kábé fél centis tésztához nekem 15-18 perc kellett. Ha egy icipicit kiszárítjuk, akkor remekül megtartja akár a peremes, tál-szerű formát is, ahogy én készítettem. Ha kész, azonnal szedjük le róla a sütőpapírt (javaslom, azzal süssük!), és tegyük rácsra!

Variációk

Én ebből a mennyiségből két adagot készíttettem. Az egyiknek csak 5-6 milliméteres volt a tésztája, és répás-banános krém került rá, amit mindjárt részletezek is. A másikat is kisütöttem mindjárt utána vastagabb tésztával. Azt félretettem, hogy majd jó lesz a vasárnapi ebédhez. Arra is ugyanilyen krémet tettem, csak a mandulás répát hagytam ki. Helyette egy kis vanília került bele. Nem ugyanolyan lett, és mégis, remek lett az is! (Ha pedig kicsit több szódabikarbónát és joghurtot, és egész tojásokat teszünk bele, akkor lágyabb, puhább tésztát kapunk. Mindjárt mutatok egy ilyen receptet is!)

Próbáljátok ki valamelyik változatot! Elfogulatlanság nélkül mondhatom, hogy nagyon finom. Nem mondani meg róla, hogy "reformsüti". Ne aggódjunk, nem lesz lencseíze! Csak arra vigyázzunk, hogy alaposan daráljuk meg a lencsét, ha nem akarjuk, hogy csikorogjon a fogunk alatt.

Répás-banános krém

Hozzávalók:
1 nagyobb sárgarépa
7 dkg vaj (én ennyit tettem, de ez azért növelhető, ha több krémre van szükség)
10 dkg darált mandula
1 marék mazsola
1 banán
3 evőkanál sűrű tejszín (ez akár el is maradhat)
3 evőkanál kókuszreszelék
A tetejére:
friss ananász vagy mangó

Elkészítés: A répát felszeletelem, a vajat lassú tűzön megolvasztom. Beleteszem a répát, kb. 7-8 percig kevergetem benne, majd fogok egy tűzálló tálat, egy kanállal kiszedegetem a répákat (nem baj, ha vaj is jön velük), elegyengetem őket, majd a tetejükre szórom a mandulát, és beteszem a sütőbe 190 fokra 10 percre. (Figyeljük, nehogy megégjen a tetején a mandula, de ennyi idő alatt nem fog.) Akkor jó, ha a répák puhák már, a mandula meg kezd aranyos árnyalatot venni. Akkor kivesszük, és ha kissé kihűlt, mehet a turmixgépbe, hozzáadom a lábas alján megmaradt vajat, a banánt és a mazsolát. Összeturmixolom, megkóstolom, és még eldöntöm, kell-e bele a tejszín. Anélkül is nagyon finom. Remekül kiegészíti a kakaós tésztát!

A tetejére szerintem legjobban ananász illik, de vigyázzunk, ne áztassa el a krémet! Nekem csak mangóm volt itthon, de azzal is nagyon finom volt.

Sebő szerint almás pite ízű... Nem tudom, mitől, de tényleg kicsit emlékeztetett rá. Nagyon hamar elfogyott. Este lett kész, és Sebő másnap nyújtogatta a nyakát, hogy hol van az az almáspite-ízű süti..., de már egy morzsa sem volt belőle. Ki is találta, hogy süssek neki másnapra almás sütit.

Hamis almás pite

Sebő tehát almás pitére vágyott. Én meg vérszemet kaptam, és ezt is megreformáltam. Igazatok van: az igazi almás pitének nincs párja. De én ismerem a picike fiamat, és tudom, hogy addig kell ütni a vasat, amíg meleg. Vagyis már épp kezdi elfogadni, megszeretni ezeket a reformsütiket, ha most sütök neki egy igazi almást, az totális öngól. Meg kell mutatni, hogy így is lehet, ha nem is pont olyan, de majdnem olyan jó almás pitét sütni! És sikerült: kiállta a próbát! Pedig aggódtam, hogy Sebő kifogást emel...

- Na, milyen? - kérdeztem aggódva. - Kicsit kevés benne a cukor, ugye? - tódítottam.
- Nem. Az jó. A töltelék kevés – jött a szakértő válasz.
És igaz. Legközelebb kétszer ennyit teszek bele.

Most azt a receptet írom le, ahogyan ez készült, és aki elkészíti, kétszerezze meg a tölteléket!!

Hozzávalók:
A tésztához:
1 bögre (=2,5 dl) darált (mogyorós) müzli (darálás után 1 bögre!)
1 bögre alaposan megdarált vörös lencse
1 bögre darált lenmag
1,5 teáskanálnyi szódabikarbóna
1 bögre joghurt
1/2 bögre étolaj
1/3 bögre mazsola
3 tojás
1 csipet só
(1 tojássárga + 2 evőkanálnyi mandulapehely a tetejére)

Előkészítés: A müzlit, a lencsét, a lenmagot a szódabikarbónát, a sót és a tojást egy tálba teszem. A joghurtot, az olajat és a mazsolát turmixgépben mixelem, majd a többihez adom, és alaposan elkeverem. Ezután egy órára félreteszem az egészet.

A töltelékhez:
3 alma lereszelve
1 normál érett (nem túlérett!!!) banán
2 bő evőkanálnyi mazsola
2 evőkanálnyi zabpehely
2,5 kiskanálnyi őrölt fahéj

Elkészítése: A banánt, a mazsolát és a zabpelyhet összeturmixolom, majd a fahéjas almához adom, alaposan összedolgozom.

Összeállítás: A tészta sűrűbb lesz, mint mikor otthagytuk, de így jó. Egy tepsit kibélelünk sütőpapírral, és a tészta felét belenyomkodjuk. Kicsit nehéz a sűrűsége miatt, de mivel a töltelék majd ad neki elég nedvességet, inkább dolgozzunk vele kicsit, de próbáljunk nem adni hozzá vizet, hogy könnyebb legyen elkenni. Szép simára egyengessük, majd tegyük be sülni 180 fokra 12 percre! Majd vegyük ki, és kenjük rá a tölteléket.
Ezt is tegyük be, de egyelőre csak a kikapcsolt sütőbe! 15 percig álljon így! (Ha dupla adag töltelékkel csinálom majd, akkor szerintem nem árt meg neki, ha 20 -25 percig lesz így odabenn.)
Majd vegyük ki, és óvatosan tegyük rá a maradék tésztát! Én ezt a következő módon csináltam: apró mozsákban tettem a töltelék tetejére a tésztát, szépen egyenletesen eloszlatva, majd egy kanál segítségével lenyomkodtam, préseltem, hogy sűrű, tömör legyen a tészta.
A legvégén egy tojássárgáját is rákentem, és mandulapelyhet szórtam rá - de ez akár el is maradhat.
Kb. még 15 percig sütöttem 180 fokon - amikor a tojás és a mandula barnulni kezdett a tetején, akkor vettem ki.
Ha kész, amint lehet, vegyük ki a tepsiből és sütőpapírból! Rácson hagyjuk kihűlni, s csak utána szeleteljük.

További bögrés élmények

A gyerekek téli lefoglalása továbbra is elég feladatot ad – de sokszor ők maguk is előállnak egy egész napra, hétre való ötlettel. Így történt ez a most is.

A hétvégére mozaikozást terveztem, de mire reggel lejöttem az emeletről, addigra kitört a lego-láz. Lego borította az egész gyerekszobát, bejutni is alig bírtam. Sőt! Addigra Sebő, a családi főépítész, el is készítette az első űrhajóját. Később aztán készült még vagy három másik változat, egy űrkomp és egy holdbázis is – amibe már nekem is be kellett csatlakoznom, mert olyan jó szórakozásnak ígérkezett (az is volt).

Sebő épp aktívan dolgozott a bázison, mikor Kele és Flóris a konyhába mentek inni. Engem pedig megkértek, hogy keressek sárga ilyen és ilyen darabokat, míg visszajönnek.

- Ó, már megint! - hallom Kele hangját a konyhából.
- Mi történt??? - kérdezem aggódva a legós doboz mellől, mert volt egy rossz sejtésem.
- Flóris megint eltört valamit... De csak pár darabba tört...
A sejtés beigazolódott:
- Nemár... mit?
Látatlanban is le voltam törve (!), Flóris ugyanis nagyon belehúzott mostanában... 1 héten belül sikerült eltörni 1 csészét, egy teáskannát félig, két bögrét és egy müzlis tálat. :(( Ez a mostani ráadásul egy örökölt kerámiakészlet egyik darabja volt… Mondhatni, a szívemhez nőtt.
Mivel hallottam, hogy nem fekszenek cserepek szanaszét a konyhában, nem rohantam azonnal. Nem vitt ár a lélek. Szerettem volna előbb felkészülni a látványra. Puhatolóztam előbb:
- Kele, mérges leszek, ha meglátom? Mi tört el? Milyen színű?
Kele is sejthette hogy lassan kezd betelni a pohár (bögre :/), és igyekezett könnyedén előadni a dolgot:
- Egy kék bögre. De nem baj, Mamma, ez már úgyis régi volt!

Rendrakás

Flóris a kicsi ragacsbékáját kereste, ami remekül belefér a kék csíkos fehér Ford kabrióba.
– Ó, hoj van a bjeki??? - jött a konyhába kétségbeesetten.
– Gyere, megkeressük – mondtam, és a játszóba mentünk. - Ó, nem csodálom, hogy ebben a rendetlenségben nem találod – mondtam, mikor beléptünk. - Rámoljunk össze, és akkor biztos meglesz! Gyerünk!
Neki is fogtunk, meg is lett hamarosan.
– Ide nézz! Mondtam én, hogy ha valami nincs meg, akkor rendet kell rakni, és mindjárt meglesz! - okítottam a népet.
– Szuper! - ujjongott Kele - Akkor most abba is hagyhatjuk a pakolást!
De aztán Flóris kitalálta, hogy főzzenek bográcsos kocka- és szaloncukorpapír-levest. És mire „megfőtt”, rend is lett a szobában.

Sok mindent ki kellett hagynom. Olyanokat is, amik biztosan érdekelnének titeket. Például a névnapomat – és az egy hónappal korábban átvészelt születésnapomat. No meg két isteni (cukros, lisztes) tortát, meg egy remek piskótareceptet. Ebbe most ennyi fért, de kivételesen beterveztem egy cikket a jövő hétre is, amiben mindezeket megírom! Keressetek úgy egy hét múlva is: gesztenyés és diógrillázsos vaníliás tortával várlak titeket!