Paradicsomos lencseleves recept
Paradicsomos lencseleves
Fanta szelet egyszerűen recept
Fanta szelet egyszerűen
Karácsonyi bejgli recept
Karácsonyi bejgli
A tökéletes flódni recept
A tökéletes flódni
Hagyományos kókuszkocka recept
Hagyományos kókuszkocka
Klasszikus linzer recept recept
Klasszikus linzer recept
Forralt bor egyszerűen recept
Forralt bor egyszerűen
Klasszikus töltött káposzta recept
Klasszikus töltött káposzta
Diós és mákos bejgli egyszerűen recept
Diós és mákos bejgli egyszerűen
30 perces sajtos rúd recept
30 perces sajtos rúd
Elronthatatlan sajtos pogácsa recept
Elronthatatlan sajtos pogácsa
Lencsefőzelék recept
Lencsefőzelék
Retró kókuszkocka recept
Retró kókuszkocka
Egyszerű pizzatészta recept
Egyszerű pizzatészta
Almás álom, ahogy Gáspár Bea készíti recept
Almás álom, ahogy Gáspár Bea készíti
Franciasaláta (alaprecept) recept
Franciasaláta (alaprecept)
Mézeskalácsos kuglóf recept
Mézeskalácsos kuglóf
Tiramisu egyszerűen recept
Tiramisu egyszerűen
Gesztenyés bejgli recept
Gesztenyés bejgli
Klasszikus kocsonya recept
Klasszikus kocsonya
Short drinks: magas alkoholtartalom, kis pohárban, kísérőnek, aperitifnek, ritkábban étkezés mellé vagy után. Tudtad, hogy a pálinka gyűjtőfogalom, és ennek minősül a konyak, a whisky, a tequila vagy a vodka is? Az alapanyagok, az eljárás jellemzői persze nagyon különbözők.

Az első lepárló berendezéseket az i.e. II. évezredben készítették, valószínűleg Egyiptomban. Az ősi eljárás lényege, hogy az alapanyagokat agyag- vagy fémedényben forralták, a keletkező gőzöket pedig görbe facsövön (később fémcsövön) vezették el. A ma használatos eljárásnak is ez az alapja. Az első párlatok alapanyaga fű, mirtuszág és ciprusfa volt, de ezekből nem szeszesitalokat, hanem illóolajokat készítettek.

A szeszkészítés a középkorban fejlődött nagyot; gyakran a gabonából inkább szeszt csináltak kenyér helyett, s ez még éhínséget is okozott. Európa több területén a XVI–XVIII. században ezért csak borseprőből vagy törkölyből engedélyezték a párlatok előállítását. A XIX. századig kézi módszerrel készültek az italok, az ősi technikát fejlesztgetve. Az 1830-as évektől egyeduralkodóvá váló gőzfűtéssel alakult át a pálinkafőzés szesziparrá.

Gyűjtőnév

A lepárlással, desztillálással készített, 38–80 százalék alkoholtartalmú szeszes italok gyűjtőneve pálinka. Napjainkban a szeszipar készít etilalkoholból, eszenciák hozzáadásával úgynevezett kommersz párlatokat is, ezek azonban lényegesen alacsonyabb minőségűek.

A likőrök cukrot tartalmazó, többféle természetes vagy mesterséges adalékanyaggal ízesített szeszesitalok. A keserű likőrök nagyobb alkohol- és kisebb cukortartalommal készülnek, jellemzőjük a keserű íz. Híres képviselője a csoportnak a Zwack Unicum vagy a Hubertus. A gyümölcslikőrök közepes alkohol- és cukortartalmúak, ilyen például a Cherry Brandy vagy a baracklikőr. Az emulziós likőrök pedig kis alkohol- és nagyobb cukortartalommal készülnek (tojáslikőr, csokoládéflip stb.).

Gyümölcsből

Tequilát már a maják is ittak, de a ma ismert ital csak a XVIII. században jelent meg. A kék agavé egyik fajtájából készítik: gőzölik, erjesztik, többször lepárolják, érlelés után vagy anélkül palackozzák. A tequila nevet csak a mexikói Tequila város közelében gyártott, legalább 51 százalékban kék agavé erjesztésével készült ital viselheti, a többi neve mescal.

A pálinkás poharakba töltött hűtetlen tequilához sót, citromot, fahéjat és narancsot szolgálnak fel (típustól függően). Először a kezünkre szórt sót/fahéjat nyaljuk le, utána gyorsan beleharapunk a citromba/narancsba, és végül lehajtjuk a nedűt.

A dél-amerikai hagyomány szerint minden üveg tequilában volt egy kukac, és mivel az üveg kézről kézre járt, egyszer az is sorra került. Akinek a kukac jutott, azt is le kellett nyelnie az itallal együtt, különben nem volt igazi macsó.

A délszláv országok kedvenc pálinkája a slivovica. Nevét a szilva délszláv nevéből (sljiva) kapta. A slivovica és a magyar szilvapálinka erős rokonságát valószínűsíti, hogy a szilvapálinkát régen szilvóriumnak is nevezték; egyes angol nyelvű szakkönyvekben a magyar pálinkát ma is slivovicnak hívják.

A gyümölcsön kívül gyakran a növény többi részét is felhasználják alapanyagul. Így készül a grappa, kizárólag Olaszország határain belül, és szigorú követelményeknek megfelelve. A desztillálásakor friss, lágy szőlőtörköly kerül a lepárlóüstbe, amit folyamatos ellenőrzés mellett erjesztenek, folyamatos lepárlással desztillálnak. Nem tölgyfahordóban érlelik, így színtelen.

Nem gyümölcsből készül a rum, de ebbe a csoportba sorolható. Cukornádból vagy a nádcukorgyártás melléktermékeként keletkező melaszból erjesztik. A desztillálás után színtelen folyadékot gyakran még évekig pihentetik (tölgy-, kőrishordókban), a sötétebb fajták így nyerik el színüket. A fehér rum száraz, könnyű ital, gyümölccsel is ízesítik. A barna rumot sötétebb fahordókban érlelik. A legtestesebbek a sötét vagy fekete rumok. Ismertebb márkák: Bacardi, Captain Morgan, Havanna Club. A rum koktélalapnak is jó, főként a fehér, mivel az nem nyomja el a többi összetevő ízét.

Borpálinkák

Állítólag egy holland hajóskapitány próbálkozott először a bor sűrítésével; a holland brandewijn (égetett bor) német változata a Branntwein, az angol pedig a brandy, amely aranysárga vagy sárgásbarna színű, tiszta, kifogástalan minőségű borból nyert borpálinka. Szűk értelemben a brandy elnevezés minden olyan szőlő alapú pálinkára vonatkozik, melyet borból desztillálnak. A minőségi borpárlatok jellegzetes színüket, zamatukat a lepárlás után, a tölgyfa hordókban való hosszas (akár 50–70 évig tartó) érlelés alatt nyerik el.

Védett név a cognac és az armagnac – mindkettő francia fehérborból készülő brandy, némileg eltérő technológiával. A konyak a Charante környékéről származó fehérborból kétszeres lepárlással készülő borpárlatok védett gyűjtőneve. Nevét Cognac városáról, az armagnac nevét az Armanac nevű dél-francia tartományról kapta.

A Görögországban készült brandyk közül a metaxát kell megemlíteni, ami a világon az egyik legismertebb és legkedveltebb, különböző minőségben (amit csillagok jeleznek az üvegen) előállított konyakfajta. Az italt egy Spiros Metaxas nevű görög selyemkereskedő készítette el először 1888-ban.

Burgonya- és gabonapárlatok

A vodkáról mindenki azt gondolja, orosz találmány, de eredete nem bizonyított. A XIII. században gyógyszerként, gyógyfüvekkel ízesítve jelent meg. A gabonaféléket, a burgonyát erjesztik, majd folyamatosan lepárolják, szénnel kezelik, és homokon szűrik át (egyes fajtákat 9-szer!). Utána ízesíthetik paprikával, citrommal, borssal. A jéghideg vodka ízét jól kihozza a kaviár vagy a füstölt hal; sok orosz kortyintás előtt uborkába harap. Semleges íze miatt nagyon jó koktélalapanyag.

Az ír, skót, kanadai whisky és az Egyesült Államokban honos whiskey gabonapálinka, de eltérő alapanyagokkal és technikával. Az árpa-, rozs-, kukorica-, zab-, búzalisztet főzéssel csirizesítik, füstön aszalt malátával erjesztik, lepárolják, 5-10 évig raktározzák. Színüket, jellegzetes ízüket a füstölés és a hordózás folyamán kapják.

A legenda szerint Szent Patrik 461-ben hozta el a lepárlás titkát az ír szerzeteseknek. A malátázott árpát Írországban forró levegőn szárítják, és erjesztés után háromszor párolják, míg Skóciában tőzeg füstje felett szárad, és kétszer párolják. Egyes fajtáit faszénen is átszűrik. A lepárlás után az italt kiégetett hordókban érlelik. Amerikába az első telepesekkel kerül az ital: az ott fejlesztett bourbon whiskey kukorica alapú, és égetett hordóban érlelik, a rye whiskey rozs alapú, és fűszeresebb. A blended a kevert, higított whiskey jelzője. A kanadai whisky is egyfajta keverék.

A whiskyt széles aljú whiskys pohárban jéggel vagy jég nélkül lassan, ízlelgetve fogyaszthatjuk. Az egyszeri felhajtásra szolgáló standard mennyiség két és fél uncia (kb. 7 cent), szaknyelven ball.

A német nyelvterületen élők tradicionális snapsza a korn. A gabonapárlat búza-, hajdina-, rozs-, árpaszemet, illetve részeit tartalmazó erjesztett cefre desztillálásával készül. Jól behűtve, 2 cl-es pálinkáspoharakban fogyasztják. A Lütche Lage szokása: egy kupica korn a mutató és a középső ujj közé, a hüvelykujj és a mutatóujj közé pedig egy pohár barna sör kerül. A kettőt egyszerre úgy kell a szájba tölteni, hogy egyik ital se loccsanjon ki. Aki kiönti bármelyiket, az fizeti a következő kört.

Ízesítve

A gint egy holland gyógyszerész, Dr. Sylviust fedezte fel. A készítményt Geniévre névre keresztelte (franciául boróka). A hollandok genevernek hívták, amit az angolok ginre egyszerűsítettek. A színtelen gabonapárlatot árpából, rozsból készítik, borókával, fűszerekkel ízesítik. Kiváló koktélalapanyag.

Az ouzo klasszikus görög ánizspálinka. A préselt szőlőléből nyert alkoholt különféle gyógynövényekkel és bogyós termésekkel (ánizsmag, édesgyökér, menta, gaulteria, édeskömény, mogyoró) ízesítik, többször lepárolják. Az ouzo szülőhazája Leszbosz szigete, ma is ott készítik a legnemesebb italokat. A 38–50 százalékos nedű vízzel keverve az ánizsolaj miatt fehérré, opálossá válik.

Ha görög ismerőssel koccintunk, figyeljünk arra, hogy csak a pohár felső pereme érjen össze, mert a pohár alját koccintva durván megsértjük vendéglátónkat!

Az arrak a rumhoz hasonló zamatú nemes pálinka. Nyersanyagai: nádmelasz, pálmalé, kókusztej, rizs. Az arrakot hívják az oroszlán tejének is, és a hagyomány szerint azért kell mellé ételt kínálni, hogy csökkenjen az oroszlán harapásának ereje.

Hasonló ital a török raki. Az ouzóhoz hasonlóan törkölyféle, a szőlőhéjból készített alkoholba ánizsmagot és különböző gyümölcsöket (fügét, mazsolát, szilvát) áztatnak, majd desztillálják. A mastica a balkáni országok kedvelt italai közé tartozik. Hasonlóan készül, mint az ouzo vagy a raki, de a masztix fa nedvével és citrommal is ízesítik.

Az abszint a fehér ürömfű és egyéb fűszernövények desztillált alkohollal történő keveréke. A legálisan legmagasabb, 50-80 százalékos alkoholtartalmú ital. A francia katonák a XIX. században gyógyszerként itták, azt gondolva, hogy az megvédi őket a maláriától.

Az aquavit burgonyából vagy gabonából erjesztett és köménnyel, ánizzsal, kaporral, citromhéjjal, és narancshéjjal ízesített pálinka. Az „élet vizének” nevezett ital hazája Skandinávia. Egy skandináv legenda szerint ha a haldokló nem tudja elmondani végakaratát, néhány csepp aquavitet kell a szájába tölteni, az megoldja a nyelvét.


A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.

Hozzászólások (0)

LegfrissebbTörlés
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Friss sztorik

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Mindmegette Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.