– Szerinted egy és ugyanaz a gyilkos, Hannah? –
Bertie Straub aggodalmas képet vágott hangosan
ropogtatva egy Mézes ropogóst. Kiszaladt a Frizura
Édenből, hogy megszerezze a legfrissebb híreket
kékes hajú vendégeinek, akik a fényes szárítóbúrák
alatt üvöltözve pletykálkodtak egymással.
– Feltehetően. Gondolod, hogy lehet két gyilkos
egy akkora városkában, mint Lake Eden?
– Te fedezted fel Max holttestét? – Bertie halkra
fogta a hangját és sebtében körülpillantott, ne-
hogy más is meghallja. – Nekem elmondhatod,
Hannah. Ígérem, egyetlen léleknek sem fogom to-
vábbadni.
Hannah-nak minden erejét össze kellett szednie,
hogy komoly maradjon. Bertie-nek elmondani vala-
mit olyan, mintha felhívná a helyi rádióadó beszél-
gető show-ját, és az éter hullámain keresztül kürtöl-
né világgá az információt.
– Nem mondhatok sem igent, sem pedig nemet,
Bertie. Minden tény a folyamatban lévő nyomozás
részét képezi.
– Pedig te találtad meg. Kiolvasom a szemed-
ből. – Bertie színpadiasan megborzongott és Han-
nah-nak megfordult a fejében, hogy vajon tagja-e
a Lake Edeni Színjátszókörnek. – Szörnyű volt,
Hannah?
– Mindig szörnyű, ha valaki az életét veszti –
szajkózott Hannah egy másik udvarias frázist, amit
ezredszer ismételt el ezen a délelőttön.
– Ugye, hamarosan elkapják a gyilkost? Eskü-
szöm neked, egy szemhunyásnyit nem aludtam,
amióta hírét vettem Ron halálának. A gondolat,
hogy egy gyilkos van köztünk…
– Biztosan elkapják, Bertie. Bill rajta van az
ügyön, és ő kiváló nyomozó.
Lisa érkezése mentette meg Hannah-t a további
vallatástól. Elég volt egyetlen pillantás munkaadója
elcsigázott ábrázatára. Rákacsintott, miközben le-
tette kezéből a süteményes tálcát.
– Édesanyád keres telefonon, Hannah, és azt
mondja, sürgős. Én itt maradok, amíg hátramégy,
ott nyugodtabban beszélhetsz, és vigyél magaddal
egy kis kávét.
– Rohannom kell, Bertie. – Hannah hálás tekinte-
tet vetett Lisára, megtöltötte a csészéjét kávéval és
már indult is a lengőajtó felé. Annyi kérdésre vála-
szolt, hogy már zsongott a feje, pedig még csak ti-
zenegy óra volt.
Épp le akart rogyni az egyik székre a munkaszi-
getnél, amikor megcsörrent a telefon. Gondolkodás
nélkül felkapta, és már hallotta is az anyja izgatott
hangját.
– Hannah, ott vagy?
– Igen, anya. – Hannah nagyot kortyolt a kávéjá-
ból. – Te biztosan látnok vagy.
– Tessék, drágám?
– Semmi. Mit tehetek érted?
– Láttad már a képeket? Amiket Carrie csinált a
Woodley partin.
– Még nem. – Hannah az órára pillantott. – Nor-
man azt mondta, délben áthozza őket.
– Hát, kellemes meglepetésben lesz részed. Olyan
helyes vagy az egyik képen, cseppet sem hasonlítasz
önmagadra. Norman megígérte, hogy csinál belőle
egy hússzor huszonötös nagyítást, és be fogom kere-
teztetni.
Hannah majdnem elnevette magát. Még hogy
helyesen néz ki? És egy csöppet sem hasonlít önma-
gára? Egy anya tudja a legtökéletesebben aláásni a
lánya önbizalmát.
– Rohannom kell, drágám, fél lábbal már kint is
vagyok az ajtón, csak előbb fel akartalak hívni!
– Kösz, anya! Majd később beszélünk. – Han-
nah dühösen lerakta a kagylót. Lehet, hogy el ké-
ne fogadnia Lisa ajánlatát, és kiszabadulni innen
a nap hátralévő részére. Már mindent hallott,
amit a vendégeitől hallani lehetett. Még megvár-
ja magáról azt a „helyes” képet, aztán hazamegy,
és a fontos dolgokra koncentrál. Talán, ha nagyon
keményen dolgozik, képes lesz megoldani Bill
gyilkossági ügyét, mielőtt még Mike Kingston a
színre lép.
Folytatása következik!
Kiadja: Illia Kiadó
A Hannah Swensen sorozatban megjelent még:
Joanne Fluke: Epertorta és gyilkosság
Joanne Fluke: Áfonyás muffin és gyilkosság
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.