Az emlősök kicsinyei kivétel nélkül isznak tejet, de cseperedésükkel fokozatosan elveszítik azt a képességüket, hogy megemésszék a tejben található laktózt. Az emberek között sem ritka a tejérzékenység: 15-20 százalékunk tejallergiás, 70-80 százalékunk pedig laktózintoleranciás. Kína nagy részén, vagy az amerikai indiánok között szinte egyáltalán nem ismert a tejfogyasztás, mivel nem rendelkeznek a tejcukrot lebontó enzimekkel. A belekben a laktóz fermentálódik: gázt, alkoholt, izgató hatású tejsavat és ecetsavat produkál. A gáz puffadást eredményez, az alkoholképződés pedig májkárosodáshoz vezet. Tehát inkább az a „meglepő”, ha az emberek tudnak tejet inni – ez a képesség elsősorban az Észak-, Közép- és Dél-Európában élőkre vonatkozik…
Hiába voltak korábban is ismereteink a tej esetleges ártalmas hatásairól, a II. világháborúig nem igazán foglalkoztak a jelenséggel. A háborús időkben azonban tömegesen táplálták a kisbabákat anyatej helyett tehéntej alapú bébitápszerrel. Néhány év múlva aztán kimutatták, hogy a gyomor és a bélrendszer megbetegedésének gyakorisága jelentősen megemelkedett. Ma már tény, hogy az ételallergia legáltalánosabb típusa a tejallergia. Ha tejérzékenységről beszélünk, érthetünk alatta tejfehérje (kazein) allergiát, de a tejben előforduló cukor (laktóz) feldolgozási képtelenségét is.
A tej és a tejtermékek fogyasztásának leggyakoribb káros következménye a nyálkaképződés, ami betakarja a nyálkahártyákat és elzárja a hörgőket – ennek lesz az eredménye a köhögés és a rekedtség. A hurut pedig nemcsak a légutakban okoz problémákat, hanem a gyomor- és béltraktusban is. Bevonja a bélfalat, amivel gátolja a tápanyagok felszívódását. Ha tehát sok tejet iszunk, hiába eszünk vitaminban gazdag zöldségeket, gyümölcsöket, hiszen azokat felszívódás hiányában nem tudjuk megfelelően hasznosítani.
Felnőtteknél többek között a következő betegségek vezethetőek vissza tejallergiára vagy laktózérzékenységre: folyamatos hőemelkedés, hányás, gyomorégés, haspuffadás, hasmenés, felsőlégúti betegségek, ekcéma, szürkehályog, középfülpanaszok, fejfájás, szédülés, vérszegénység, de egyes kutatók szerint a pattanásokért is felelhetnek a tejtermékek…
Nem is gondolnánk, hogy a tej bőséges zsírforrás, pedig a tejben a kalóriák 50 százaléka zsírból ered. Sok sajtban, főleg a lágy krémsajtokban még ennél is magasabb az arány!
Tejallergia a csecsemők 0,5-4 százalékánál fordul elő, igaz, hároméves korban az érzékenység már 80-90 százalékában megszűnik. Ha babádat szeretnéd megkímélni a hasfájástól, fontos, hogy legalább a kicsi hat hónapos koráig anyatejjel szoptasd őt. A vegyes táplálkozásra való áttérés pedig a 4-6. hónaptól fokozatosan történjen.
Amennyiben beigazolódott, hogy gyermekednek tehéntej-allergiája van, hagyj fel a tejkínálással, és kerüld a sűrített tejet, a tejport, a joghurtot, a kefirt, a sajtot, a fagyit, a tejcsokit, a pudingot, de még az instant burgonyaport is. Oda kell figyelned a "rejtett" tejfogyasztásra is, hiszen rengeteg bolti élelmiszer tartalmaz tejport, tejfehérjét és tejcukrot, de sokszor ez nincs is feltüntetve a címkén, vagy ha igen, csak nagyítóval fedezhető fel az összetevők listáján. Mindazok a termékek, amelyek tejet, kazeint, laktalbumint vagy laktoglobulint tartalmaznak, az allergiások számára nagy ívben kerülendők.
A tehéntej kiváltására többféle megoldás kínálkozik: ahol lehet, helyettesítsétek a tejet sajttal – hiszen annak érlelése során a laktóz módosul –, igyatok kalciummal dúsított szójalevet vagy kalciumban gazdag ásványvizet, és egyetek inkább sok zöldséget, gyümölcsöt, főleg parajt és brokkolit!
- Orbán Szilvia -
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.