A magyar ebéd elképzelhetetlen leves nélkül. Leves és a második, illetve harmadik fogás. A leves történelme hosszú, de valószínűleg pontosan egyidős a benne lévő tésztákkal, melyek gazdaggá, laktatóvá teszik a leveket. Rengeteg féle levesbetét ismert, nézzük most a tésztákat!
Hosszúkás, spagettiszerű, csak annál sokkal vékonyabb tészta, a leggyakoribb levesbetét. Leginkább húslevesbe főzzük.
A hús és -zöldséglevesek legkedveltebb tésztája ez az egymáshoz nagyon hasonló levesbetét, de tehetjük borsólevesbe is.
Mielőtt a levesbe kerül, megpirítjuk, és természetesen leginkább lebbencsleves készül belőle.
Elkészítése igen bonyolult és hosszadalmas. A 19. század közepén az eperlevél veszi át helyét, hiszen annak szélét csak derelyevágóval le kell vágni. Csontlevesbe tesszük leggyakrabban.
A gyerekek kedvence és az iskolai menzák egyik örömforrása. A paradicsomleves elképzelhetetlen nélküle, hacsak nem tarhonya van benne.
A megszárított tésztát lereszelik, így készül a tarhonya. Levesbetétnek, köretnek esszük, de a legtöbb "paraszti" egytálétel alapja is. Krémlevesekbe, leginkább paradicsomlevesbe illik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.