Ha a felismerés, miszerint tényleg mindig esik az eső, esetleg már kezdte volna elrontani a hangulatunkat, indítsuk a napot a méltán híres angol reggelivel vagy valamelyik regionális változatával. Nincsen is tán olyan szálláshely, ami ne kínálná föl ezt a lehetőséget, de ha mégis ráakadtunk, a legtöbb kisvendéglőben és kávézóben egész nap megreggelizhetünk. Ilyen lakoma ugyanis a nap bármely szakában messzire űzi éhségünket. Kötelező kellékei a tojás, a bacon, a pirítós, a paradicsomos sült bab, a röszti, a grillezett kolbász, a narancslé és a kávé. Ezt gazdagíthatják még párolt gombával, vagdalt hússal vagy a zabbal készült véres hurkával, a black puddinggal is, s mellé kínálják ráadásként a müzlit és a zabkását.
Ha a királyságban járunk, és követni akarjuk az ottani trendeket, ne főzzünk magunkra - elvégre a legtöbb brit háziasszony sem teszi. Ennek az az oka, hogy a félkész, fagyasztott vagy teljesen konyhakész élelmiszerek helyi viszonylatban egyáltalán nem drágák, és óriási választékban kaphatóak. Más kérdés, hogy a britek ennek a készélelmiszer-kultusznak köszönhetik túlsúlyukat.
A mikrosütős vacsora nem túl romantikus, ezért inkább vásároljunk egy instant grillt, némi előre bepácolt húst (szintén óriási választékban kapható), zöldsalátát öntettél, néhány zsömlét, majd este vonuljunk le vele a tengerpartra! Ha már itt vagyunk, jegyezzük meg: a nemzeti gyorsétel errefelé a fish & chips, azaz a - csodálatosan friss, hófehér és omlós – rántott hal sültkrumplival. Természetesen ez utóbbit is a tengerparton illik enni. Hagyományosan ketchup, barna szósz és – vigyázat, ha nem szólunk időben – ecet jár hozzá.
Az ételt elvitelre készítő, úgynevezett take-away éttermeknek se szeri, se száma. Közöttük megtalálhatók a világkonyha képviselői is: olasz, thai, kínai, indiai, török étkezdék - ezek említése nélkül elképzelhetetlen lenne brit gasztrokörképünk. Ha azonban valami igazi helyi specialitásra vágyunk, egy-egy városnézés alkalmával térjünk be a sarki pékségbe vagy a henteshez! Próbáljuk ki a kolbászos tekercset (sausage roll), vagy valamelyik sós pitét, azaz pie-t, például a steakeset vagy bárányhúsosat. (Ezeken a helyeken ugyanakkor lasgnával vagy indiai „tikka masala”-val töltött finomságokat is kaphatunk.) Sok helyen kapható az ezerféleképpen elkészíthető töltött, héjában sült krumpli is.
Az este közeledtével legjobb, ha betérünk egy hangulatos helyi vendéglőbe. Az étkezdékben feltálalt szép bifsztekhez, bárányhúshoz, lazachoz otthon csak bajosan jutnánk. Ha elég bátrak vagyunk, Skóciában ne hagyjuk ki a haggis-t (birkabélbe töltött belsőségek és zab), amit a lokálpatrióták tarlórépa-pürével esznek. A „Scotch egg”, azaz a skót tojás hasonlít a mi Stefánia-vagdaltunkhoz: gömbölyű fasírt, közepén főtt tojással.
Skóciában persze whiskyt. Külön whisky-túrákon is részt vehetünk, ha nagyban gondolkodunk. Aki nem bírja az ital erős, karakteres ízét, az is ejtőzhet tejszínes a whisky-likőrök és mézes whisky-fantáziák között. Viszonylag olcsó erre az ír sör is, bár az alkoholt súlyos adók terhelik.
A büszke skótok Coca-Colára adott válasza az ijesztően narancssárga színű, tutti-frutti ízű üdítőital, az Irn Bru (ájrn bru).
Adja magát a lehetőség, hogy Angliában teázzunk, és mit tesz Isten, az angolok tényleg teáznak. Öt körül. Ilyenkor minden várhat pár percet, kár is zavarni őket. Ha stílszerűen tejjel szeretnénk inni a szent nedűt (érdemes kipróbálni), úgy adagoljuk, mintha kávéba tennénk, tehát csészénként „egy löttyintés” bőven elég. Természetesen erre sincs szabály, ízlés dolga.
Kijelenthetjük, az Egyesült Királyság a csokifüggők paradicsoma. Nem is elsősorban a csokoládék a különlegesek - ami kicsit uniformizált (sötétlilára), a nemzeti csokimárkának köszönhetően - inkább a tripla csokis, habos, pazar desszertköltemények! Néhány kulcsszó a kereséshez: brownie, triffle, cheesecake, muffin.
Megkapó a britek különös vonzalma a menta iránt. Ez érthető, ha ráérzünk a csokoládé és menta isteni harmóniájára. Erre a témára szintén nagyon sok variácót találunk a boltok polcain. (Ahogy ráakadhatunk például mentamártásra, mentazselére vagy mentás báránykolbászra is, de ez nem a desszert kategóriája…)
Nem kell feltétlenül a rosszullétig csokoládéval tömni magunkat. Nézzünk körül a főutca kicsi zöldségesei között is, ahol vásárolhatunk áfonyát, vörösáfonyát, rebarbarát. Skóciában a zabsütire esküsznek.
Reméljük, írásunk végére kiderült, hogy Nagy-Britannia nem csak vad, romantikus tájjal és lenyűgöző kulturális emlékekkel vár, hanem különleges gasztronómiai kalandokkal is kecsegteti az odalátogatót.
Budai Mária
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.