Az úgynevezett fogyási plató vagy plafon elérése szimpla biológia. Amikor diétába kezdünk, azt a szervezetünk veszélyként detektálja, és túlélő üzemmódba kapcsol. Eleinte persze a kalóriadeficit miatt gyorsan olvadnak a kilók, azonban a testi reakció eredményeképpen valahol a súlyvesztő utunk 3–6. hónapjában beáll a stagnálás. Lássuk, mit tehetünk ellene…
A súlyvesztés miatt, ahogy a mérleg mutatója egyre lejjebb kúszik, úgy az energiaigényünk is csökken. Ez persze nem azt jelenti, hogy valamit meg kellene vonnunk magunktól vagy erőteljesen kellene koplalnunk. Csupán arról van szó, hogy másféle kalóriabevitelre lehet szükségünk. A tápanyagdús fogások számát csökkentsük, és talán a heti egy (vagy lássuk be, néha több) csalóétkezésnek is búcsút kellene inteni egy kis időre.
Mostanában divatos lett az időszakos böjtölés, ami alapvetően jól is elsülhet, de nagyon gyakori, hogy az étkezési ablak szűkítésekor a reggeliről, délelőtti étkezésről mondunk le. Persze van, aki azt vallja, nincs ezzel semmi gond, ugyanakkor az sem lehet véletlen, hogy mások szerint a reggeli a legfontosabb étkezés. Nos, ha nem is jutunk közös nevezőre ez ügyben, azt nem árt az eszünkbe vésni, hogy a reggel, délelőtt bevitt kalóriákat a szervezetünk 2-2,5-szer hatékonyabban hasznosítja, mint azokat, amiket a nap folyamán később fogyasztunk el. Innen már nem nehéz kitalálni, melyik étkezés lehet nagyobb volumenű, és melyik az, amelyiknél csökkentenünk kell az elfogyasztott ételmennyiségen.
Amikor fogyni szeretnénk, mindenkitől azt halljuk, hogy a diéta + kardioedzés a kéttagú szupercsapat, ami segíteni fog. És ez nem is kétséges, hiszen tudjuk, hogy a súlyvesztés alapja a kalóriadeficit, amit a legeredményesebben úgy érünk el, ha a fogyókúra mellett a mozgást is bevezetjük a mindennapokba. Arról viszont már ritkábban esik szó, milyen jó hatással lehet például egy súlyzós edzés az alakunkra. Amellett, hogy a kidolgozott izomzatnak köszönhetően feszesebb, tónusosabb lesz a testünk, az izomnövekedés az anyagcsere gyorsulásával is jár, ami nagy hasznukra válik a pluszkilók elleni küzdelemben.
A túl sok aggódás és idegeskedés minden szempontból rossz hatással van a szervezetünkre, így egyáltalán nem meglepő, hogy a diétánk ellensége is. Amikor stressz ér bennünket, a kortizolszint megnő, melynek eredményeképpen könnyebben raktározódik a zsír, nem beszélve arról az egészségtelen (értsd: cukros, zsírdús) ételek iránti sóvárgásról, amit ez az egész folyamat előidéz. Nagyon fontos tehát, hogy megtanuljuk kezelni a mindennapi stresszt, és ennek az egyik legjobb módja (szerencsénkre) a mozgás. Válasszunk olyan sportot, amit élvezünk, és végezzünk változatos gyakorlatsorokat, mert előfordulhat, hogy az egyhangú edzésekre egy idő után ráununk, ami elveszi a mozgás élvezeti értékét.
Jó esetben úgy kezdünk az életmódváltásba, hogy egy konkrét cél lebeg a szemünk előtt, az álomsúly, egy szám, amit szeretnénk elérni. Ám nem érdemes ehhez mindenáron ragaszkodni. Gondoljuk végig, hogy miért éppen arra a súlyra áhítozunk – biztosan az az ideális számunkra? Könnyen előfordulhat, hogy a diéta és edzés kombinációja miatt formásabb, feszesebb lett az alakunk, miközben a kijelzőn nem moccan a szám. Ilyenkor kicsit sem szabad kétségbeesnünk, ez a testünk testzsírösszetételének és -százalékának változása miatt lehet. Ha ugyanis zsírt veszítettünk és izmot építettünk, azt nem a mérleg fogja megmutatni nekünk. Vegyük elő a centit, és mérjük meg a különböző testrészeink körfogatát. Egy speciális műszerrel, ha rendelkezésünkre áll, a testzsírszázalékunkat is tesztelhetjük. Mindent összevetve, ha jobban érezzük magunkat a bőrünkben, és a tükör előtt is elégedettek vagyunk, nem érdemes feltétlenül ragaszkodni a korábban megálmodotthoz, végül is az csak egy szám.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.