A fent már említett megbízhatóságának köszönhetően ezt a fajtát országszerte sok helyen telepítették a 20. században, így szinte minden borvidékünkön megtaláljuk, a legnagyobb mennyiségben termesztett fehérszőlő-fajtánk. A Balaton körül kiemelten kezelik, a régiós BalatonBor is ebből készül, de Csopak környékén és Badacsonyban sem könnyű olyan pincét találni, ahol nem foglalkoznak olaszrizlinggel. Határainkon túl, Romániában és Ausztriában is megtaláljuk, a legnagyobb súllyal azonban Horvátországban van jelen. Náluk a szőlőterületek negyedét teszi ki a graševinának nevezett fajta, és óvatos becslések szerint közel kétszer akkora területen foglalkoznak vele, mint nálunk.
De nézzük, milyen tulajdonságai vannak! A téli és a tavaszi fagyoknak ellenáll, a lisztharmatra vékony héja miatt ugyan érzékenyebb, de ennek ellenére minden évben megbízhatóan terem. A gyümölcse és a bora sem az intenzív aromákról híres, ebből a szempontból hátrányban van egy muskotállyal vagy egy cserszegivel szemben, nehéz felismerni egyetlen szippantásból. Ugyanakkor ez az előnye is, hiszen ezáltal jól közvetíti a termőtáj egyedi karakterét, például az ásványosságot.
Sokkal meghatározóbbak a savai, amire oda kell figyelnie a borásznak, és megfelelő időben szüretelve a legjobb ivású borok egyike készíthető belőle. Ezek a savak teszik a legnépszerűbb fröccsalapborrá is, sokan el sem tudnak képzelni mást a szóda mellé.
Sokoldalú fajta, a borásznak lehetőséget ad, hogy akár többféleképpen is elkészítse. Korábban szüretelve finom savú, üde és jól iható bor készülhet belőle, míg szerencsés években, szép hosszú őszi időben, október végén szüretelve komoly, dűlős tételek is megszülethetnek. Kivételes helyeken és években aszúsodik is, ezt leginkább a határ osztrák oldalán, Ruszt környékén tudjuk megkóstolni, ahol a híres Ausbruch egyik meghatározó fajtája.
Ha ételpárosításokban gondolkozunk, akkor elsőként a hazai halételek merülnek fel; már említettük, hogy a Balaton kiemelt terőterülete, így nem meglepő, hogy az ottani halételek mellé elsőként olaszrizlinget ajánlanak. Ezen túl viszont semleges karakterének köszönhetően rengeteg étel mellett működik, megpróbálhatjuk tengeri halakkal is, de csirkére, zöldségekre épülő fogásoknak is jól áll.
Jásdi István nevét sokan kötik össze a fajtával, csopaki rizlingje a legismertebb bora, egyfajta kiindulópont, ami önmagában és természetesen fröccsben is megállja a helyét. Visszafogott illata még csak sejteti a karakterét, a kortyban már a finom savak és a fehér húsú gyümölcsök teszik kerek egésszé az élményt. Virgonc vagányságát jól egészíti ki egy harcsaburger, ez egy tökéletes balatoni streetfodmenü.
A Szent György-hegy lábánál fekvő birtok jelentős részén olaszrizlinggel foglalkozik Szászi Endre. Badacsonyi, szigligeti és Szent György-hegyi rizlingjei mind egyedi karaktert képviselnek, a bioművelés azonban közös pont. A bor illatában körtét, grépfrútot és bazsalikomot érzünk, a kortyban a sav bizonyul meghatározónak. Aromáiban az illatot követve körte, zöldalma és a szinte kötelező korty végi mandula, amit hosszan élvezhetünk. Legszívesebben vasalt csirkemellet ennénk hozzá, tejszínes-gombás tagliatellével.
A Villányi borvidéken is hagyományos a fajta, azonban a szinte mediterrán klíma mellett oda kell figyelnie a borászoknak, ha egyensúlyos fehérbort szeretnének készíteni. Gere Attilának ez összejött, hála az augusztus közepi szüretnek. Sikerült a szőlő ropogós karakterét megőrzni, illatban virágok egészítik ki az almás-sárgabarackos jegyeket. A kortyban is ezek a gyümölcsök dominálnak, hosszan a szájban időzve. Grillezett kecskesajtot kínálnánk hozzá, friss zöldsalátával és verjus-dresszinggel kiegészítve.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.